Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Krizsákné Farkas Piroska: Múzeumalapítás Diósdon
Kedves Olvasó, kedves Munkatársaim! Végigjárva, végigtclcfonozgatva a múzeumot, nagyon jól éreztem ott magám. Nemcsak a bevezetőben említett élmények, hanem még a Házigazdák előzékeny kedvessége is erősítette megelégedettségemet. Őszintén bevallom, két speciális - egyéb múzeumokban nem tapasztalt - érzés is hatalmába kerített. Az egyik: a tenniakarás. Igen. Folytatnunk kell eddigi szerény értékmentő munkánkat! Illő lenne megteremtenünk az immár 70-ik éve felé ballagó magyar műsorszórás múzeumát! A másik érzés a remény. Bár meglehet, az ország, közelebbről a vállalat átalakulási időszaka, a gazdasági nehézségek, a „hatékonyság" mai értékrendünkben elfoglalt kiemelkedő helye nem éppen a legkedvezőbb egy múzeum megalapításához. (Egyébként: a hatékonyságról szólva nem is olyan biztos, hogy egy szolgáltató vállalat közönségkapcsolatai ténykedésében egy saját múzeum olyan gazdaságtalan vállalkozás lenne!) Mégis, bízom abban, hogy lesz hozzá igyekezetünk, lesz erőnk is hozzá. Tárgyi emlékeink még karnyújtásnyira vannak tőlünk, de tudjuk, évről-évre nehezebb a megőrzésük - több okból is. Ma még sok munkatársunk személyes élménye, ismerete és buzgalma segíthetné munkánkat. Sajnos, tudjuk, az emlékezet napról-nap- ra veszít frissességéből, és ritkulnak elődeink sorai. Meggyőződésem, hogy a vállalati jövőkép és értékrend szervesen kell, hogy kapcsolódjék a vállalati örökséghez; tehát a múlt értékeinek megismerése, felmutatása és megőrzése kötelesség. A vállalati kollektíva önbecsülését, vállalati célokkal való azonosulását egyaránt erősíti mindez - beleértve a tárgyi emlékek összegyűjtését, feldolgozását is. Tudjuk, állomásainkon minderre sok bíztató jel volt eddig is. Ehhez a munkához kaphatnánk értékes segítséget és útmutatást múzeumi alapítványunk lelkes, szakértő gárdájától, s külföldön járó munkatársainktól is, akik hasznosíthatnák a külföldi műsorszóró, s egyéb, technikai-történeti múzeumokban szerzett tapasztalataikat. Úgy vélem, igazán itt az ideje, hogy a mintegy 760 magyar múzeum mellé a mi múzeumunk is fölsorakozzék! Talán éppen a hazai műsorszóró rádió 1925. évi ünnepélyes megnyitása tiszteletére, 70-ik születésnapi ajándékul. (Csak zárójelben: ez a Világkiállítás éve is...) Addig is, kedves Olvasó, látogassa meg a TELEFÓNIA MÚZEUMOT! (Budapest, I., Úri utca 49.) PATAKI KLÁRA 61