Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Angyal Erzsébet: Szakkönyvtárunk állapota és fejlesztési elképzelései
friss kiadás a múzeumi munkához több példányban szükséges, a könyvtár saját gyűjteményébe csak a megőrzésre szánt példányban szerezze be, az ezen felüli példányokat könyvtári állományba venni, s időről időre törölni indokolatlan. Állományapasztás, selejtezés A főgyűjtőkor anyagának csökkentése tartalmi indokok alapján csak gyűjtőköri változtatás, módosulás esetén indokolt. Egyéb okok miatt (pl. elhasználódás) selejtezett művek pótlásáról - különösen egyetlen vagy utolsó példány kivonása esetén - gondoskodni kell Kivonhatók az állományból azok a gépiratos, illetve másolatban meglévő példányok, amelyeknek hasonlóan teljes nyomtatott kiadott változatát később sikerült beszerezni. A mellékgyűjtőkor tételei az elhasználódás, avulás ütemében cserélhetők. Az állománygyarapítás forrásai Vétel, csere ajándékozás, kötelező beszolgáltatás, saját (múzeumi, alapítványi) előállítás, másolatkészítés útján kerülhetnek a könyvtárba állományi anyagok. A gyarapításban időbeli elsőbbséget kell biztosítani azoknak a forrásoknak, melyek a gyűjtőkörbe tartozó anyagokról tájékoztatást adnak vagy az érdemi szelekcióhoz fel- használhatók. Az állomány feldolgozásával folyamatosan desiderata jegyzéket kell készíteni, a hiányzó anyagot aktív szerzeményezési politikával be kell szerezni. A gyarapításnál tekintettel kell lenni a kínálat mindenkori helyzetére s a rendezésre álló anyagi és egyéb lehetőségeket úgy kell felhasználni, hogy a pusztulás vagy a végleges elkallódás veszélyének kitett szakirodalomnak elsőbbséget kell biztosítani. A retprospektív gyarapítás forrásait különösen - szinte kizárólag - a magántulajdonban lévő gyűjtemények jelentik. Meg kell találni a kapcsolatot a jelenlegi tulajdonosokkal, folyamatosan figyelni kell a hagyatékok sorsát. A reprint kiadások gyakran pótolhatnak hiányt, ezek megjelenését fokozott figyelemmel kell kísérni. A fenti gyűjtőköri leírás egyes elemei nem azonos fontossági, és - ami lényegesebb - nem azonos szilárdsági szintet képviselnek, a leírás magja, a dolog, a gyűjtemény (és a mögötte álló múzeum) lényegi meghatározóihoz képest van érvényben, tehát meglehetősen tartós, állandó elem. Más részek afféle középtávú elképzeléseket tükröznek, illetve ilyenekhez képest alakultak, ismét más részek viszonylag efemerek, a napi, évi, egy-két évi állapothoz képest tarthatnak igényt generáló szerepre. Kívánatos, hogy a gyűjtőköri leírás legszilárdabb, legállandóbb elemei huzamosan változatlanul megőriztessenek, a későbbi módosítások kumulatív és ne regeneratív jellegűek legyenek. A további részekkel kapcsolatban viszont az lenne helyes, ha azok afféle mozgó részekként, idők jártával kiscserélődnének, újrafogalmazódnának, az élő gyűjteménynyel szemben támasztott - ma még alig vagy egyáltalán nem előrelátható következményekhez képest - változnának. 31
