Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1992
Csegezi Tamásné: A Bélyegmúzeum 1992-ben
nak, s a cél érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a jövő évre tervezett testnevelési postabélyegek művészi tekintetben teljesen kifogástalanok legyenek...« A bélyegtervek elkészítésére, korábbi sikereire való tekintettel, Helbing Ferenc, az Iparművészeti iskola tanára kapott személyes megbízást. Teljes bizalmat kapott ahhoz, hogy a bélyegek előállításához minden tekintetben kifogástalan rajzot készítsen. Hét terv született keze alatt. A tornát, mint tömegsportot, a sielést, a korcsolyázást, a vízisportok közül az úszást és evezést együtt, a vívást, a cserkészetet és az atlétikát, egy postai döntés alapján labdarúgásról egy nyolcadik bélyeg tervét is elkészítette. E bélyegek azóta a magyar sportmotívumot gyűjtő filatelisták gyűjteményeinek alappillérévé váltak. A sorozat címleteinek névértéke az akkor érvényes postai tarifákhoz igazodott. A bélyegek tervezett, 3 hónapig tartó érvényességi idejét a nagyobb bevétel érdekében 28.824 sz. rendeletével 1925. december 31-ig meghosszabbította a posta, és ez alatt komoly reklám-propaganda tevékenységet is folytatott. Helbing Ferenc tervei alapján a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaságnál plakátokat nyomtattak, melyek a postahivatalokban, villamoskocsikban és hirdető-oszlopokon nyertek elhelyezést, hívták fel a figyelmet a sportbélyegek vásárlására. Az árusítás sikerének fokozása érdekében az Országos Testnevelési Tanács és a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium együttműködése alapján alkalmi postahivatalok működtek: »...1925. május 6-10. Margitsziget, ’Magyar athletika 50 éves jubileuma. Davis cup.’ május 21. MTK Sporttelep ’Első belga-magyar football mérkőzés.’ május 31. - június 1. Debreczen ’Főiskolai bajnokságok 1925’ július 4. Margitsziget ’Nemzetközi regatta 1925.’ június 27 - 29. FTC sporttelep ’Budapest athletikai bajnokságai 1925’...« sportrendezvényeken. A posta hirdetőbélyegzőt készíttetett és alkalmazott, melynek szövegében a sportbélyegek vásárlására buzdított. A napilapok, filatéliai szaklapok és sportlapok hasábjain ugyanezt tette. A meghosszabbított érvényességi idő, a széleskörű propaganda, a magánkereskedők bevonása az árusításba, a bizományosi árusítás, a magas (10 + 1,5 %-os) árusítási jutalék sem hozta meg a tervezett sikert. A bélyegek nagyrésze a postahivatali beszolgáltatások és leszámolások után megsemmisítésre került. (Magyar Bélyegek Monográfia IV. kötet 388. oldal.) 1926. január 1-től a sorozat címleteit bérmentesítésre nem használhatták fel, a megsemmisítés után megmaradt készletek a bélyegkereskedőkhöz kerültek. Az utolsó elszámolásra utaló adatokat a korabeli iratok között 1932 áprilisában találjuk, amikor a Bélyegértékesítő Iroda megmaradt készletét, összesen 37.170 sorozatot készpénzért, illetve cserebélyegért adta el Doskár Ferenc bélyegkereskedőnek. (89.754/1832 sz. irat). A készpénzben fizetett 5.000 pengőt megegyezés alapján az Országos Testnevelési Tanács részére felár címén utalták át, míg a posta a Bélyegmúzeum gyűjteményéből hiányzó bélyegeket (jegyzékbe foglalt) kő- és réznyomatos bélyegeket, futott leveleket, külföldi bélyegeket, lebetűzéseket kapott cserébe. Bár a tervezés művészi színvonala, az árusítás kellő reklámozása nem kifogásolható, a siker mégis elmaradt. Ennek nem utolsó sorban az a magyarázata, hogy a »jótékonysági« bélyegek immár harmadik, egymást követő évi kiadásakor nem vették kellően figyelembe az ország egyre érezhetőbb gazdasági nehézségeit. A sportsorozat kudarcán okulva hosszú ideig a posta újabb feláras bélyegeket nem bocsátott forgalomba. Az újabb kísérletre 1930-ban került sor, de ekkor a felár a névértéknek már csak 20 ill. 25 %-a volt." 13
