Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Tanulmányok - Susánszky László: Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941–1944)
SU SÁN SZK YLÁSZLÓ Postamúzeumi évkönyv, 1990: Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941-1944) Előzmények A trianoni békediktátumban elszakított területek egy részének visszacsatolása sajnos olyan politikai körülmények között történt, melyek már sejtetni engedték a tartós megoldás lehetőségének a hiányát. A legtöbb ember mégis örült ezeknek az eseményeknek, mert a trianoni kegyetlen békeszerződést (1920. június 4.) közel 20 év után először adódott lehetőség az elszakított magyarság visszatérésére. A Párizs környéki 'békék" nemcsak hazánkat sújtották, de szinte egész Európában olyan politikai és gazdasági helyzetet teremtettek, mely már akkor előrevetette a második világháború árnyékát. A Osztrák-Monarchia felbomlása szétrombolta azt a gazdasági egységet, melyet a kapcsolt államok szervezettsége jelentett, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Ma már történelmileg is bizonyítható, hogy hazánk nem volt felelős a vüágháború kirobbanásáért, legfeljebb annak egyik áldozata volt. Az igazságtalan békeszerződésben elvették tőlünk területünknek több mint kétharmadát, és idegen uralom alá került a magyarság egyharmada. Az első világháború befejezése után a harcterekről hazatérő katonáink idehaza erős, koncepicózus vezetést nélkülöző országra találtak és később a Tanácsköztársaság is képtelen volt olyan fegyveres erőt szervezni, amely megakadályozhatta volna az idegen hadseregek térfoglalását. A környező országok miatt Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia kis katonai erőkkel nagy területeket szálltak meg. Trianon hatása hazánk életének minden területén éreztette káros következményeit. A gazdaság, a tudomány, a művészetek, az oktatás, a technikai fejlődés lehetősége, a zenei élet oly mélységekbe süllyedt, hogy a kilábalás alig látszott lehetségesnek. Az ország ezekkel a jelenségekkel szemben tehetetlennek látszott. De az élniakarás szinte csodákat müveit. A fejlődés természetesen lassú volt, és egy ilyen háttérbe kell beillesztenünk azokat az eseményeket, melyeket a fentebb említett területeken elértünk. A szívós, kitartó munka eredményeként, ha súlyos is volt hazánk elmaradása a világtól, mégis igyekeztünk felzárkózni hozzá. Visszatérve a harmincas évek végének időszakához, megállapíthatjuk, hogy az első bécsi döntés (1938. november 2.) a Felvidékből mintegy 12000 km2-t érintett. 1939. március 15-én került vissza Kárpátalja. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) Kelet-Magyarország és Erdély egy részének visszatérését jelentette. 1941. áprilisában a déli vidékek egy részének visz - szacsatolása történt meg. Az elmondottak azért kerültek ide, hogy folytatásaként elmondhassunk, indokoljunk néhány állítást és rádiós szemmel beszéljünk műszaki teljesítményeinkről, melyek követték a magyar területek visszacsatolását. 97
