Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - dr. Mészáros Vince: Csonka János, a magyar postaautó megteremtője

2. ábra: Csonka János egy hengeres kocsijában (1909 TIPj a Műegyetem udvarán

E szerződés alapján a Ganz-gyár tulajdonába mentek át a későbbi Bánki-Csonka motorral a karburátorra, és az akkoriban úttörő újdonságnak számító automatikus csőgyújtásra vonatkozó szabadalmak is, és a feltalálók elestek egy esetleg kedvezőbb értékesítési lehetőségtől.

A loebersdorfi motorok átszerkesztése során a két munkatárs kötve volt az adott öntvényekhez. A munka közben szerzett tapasztalatok hasznosításával, most már az öntvények megkötöttsége nélkül, egy új négyütemű petróleum (benzin) motort terveztek. Az első kísérleti példány 1890 -ben készült el, s a vele végzett próbák alapján a konstrukciót tovább javították, majd 1894 -ben Bánki-Csonka motor néven, mint Ganz gyártmány került forgalomba. Műszaki leírását Bánki Donát tollából ismerjük.^

Ezek a motorok kitűnően beváltak, és több mint fél évszázadon át voltak használatban a legkülönbözőbb ipari és mezőgazdasági üzemekben.

Időközben Csonka bíztatására a vele együtt dolgozó Bánki Donát -akinek nevét csupán a betűrend miatt szokták a szabadalmak kapcsán Csonkáé előtt említeni -és aki ekkor már éppen a szabadalmak és a velük kapcsolatos publikációk révén ismertté vált, 1893 februárjában befejezte műegyetemi tanulmányait, és megszerezte a mérnöki diplomát. Ezzel megnyílt előtte a tudományos érvényesülés útja is. Csonka Jánosnak, aki nem rendelkezett diplomával, egyébként szintén bizonyos előnyt jelentett a tudományosan képzett fiatal mérnök munkatárs. így kapcsolatuk elmélyült.

Az új motorral folytatott kísérletek kapcsán dolgozták ki a világviszonylatban is

84