Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Tanulmányok - Morvay Márta: A Postatakarékpénztár helye és szerepe a magyar bankéletben, speciális szolgáltatásai (1886–1948)
A „Futics-pályázat" díjazott tanulmánya MORVAY MÁRTA Postamúzeum évkönyv, 1990: A Postatakarékpénztár helye és szerepe a magyar bankéletben, speciális szolgáltatásai (1886-1948) A Magyar Királyi Postatakarékpénztár az 1885. évi IX. törvénycikk alapján létesült. Működését 1886 február hó 1-én kezdte takarék-és értékpapirüzletággal, melyet az 1889. évi XXXIV. törvénycikk csekküzletággal bővített. Az intézmény az állami takarékpénztári jelleg mellett állami csekk- és giróintézmény is volt. Az 1. világháborút követő súlyos gazdasági helyzetben a királyi zálogházak tőkehiányát a kormány oly módon szüntette meg, hogy az 1925. évi IX. tc.23.$ -val a királyi zálogházakat a magyar királyi postatakarékpénztárakba beolvasztotta. Ezzel az intézkedéssel lehetővé vált a királyi zálogházak tőkével való zavartalan ellátása és az olcsó zálogkölcsönök folyósítása által a szociális szempontok érvényesítése. 1926-ig az intézet feletti felügyeletet és a főellenőrzést a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter gyakorolta, ettől az időponttól kezdve pedig a magyar királyi pénzügyminiszter. A magyar királyi pénzügyminiszter a postatakarékpénztár mellé javasló, felügyelő és ellenőrző hatáskörrel bizottságot létesített. Nevezett bizottság tagjai a kereskedelemi, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi szakértők köréből kerültek ki. A magyar királyi postatakarékpénztár vezetőjét az államfő nevezte ki. 1886-ban Lassnig Károly kir. tanácsos kapott megbízást az igazgatói teendők ideiglenes ellátására, aki a vezetés tényleges átvátele előtt meghalt. így az intézet tulajdonképpeni első igazgatója Kislődi Hollán Sándor miniszteri tanácsos -később államtitkár- lett, aki 1907-ben történt nyugdíjazásáig vezette az intézetet. E rövid ismertetés után szeretnék egy tömör történeti áttekintést adni az elmúlt századvég bank és takarékpénztári helyzetéről, valamint ismertetni a Postatakarékpénztár létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Milyen volt a XIX. sz. második felének bank- és takarékpénztári helyzete ? A pesti hazai első Takarékpénztár 1840-ben létesült, mely 1845-ben Kossuth Lajos javaslatára részvénytársasággá alakult. Az első takarékpénztárat továbbiak létesítése követte Aradon, Nagyszebenben, Sopronban, Győrben, Kassán, Kőszegen, melyek 1847-re már igen szép hálózattá bővültek. 1842-ben létesült Magyarország első bankja, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, 1886. végén már négy bank működött az országban, 1873-ban pedig 123. A kevés pénzzel rendelkezők a lakhelyüktől távoleső takarékpénztárakat nem keresték fel, szükség volt tehát az országban arányosan szétoszló postahivatalokra támaszkodó postatakarékpénztár felállítására. Baross Gábor közmunka-és közlekedésügyi államtitkár 1883-ban két magasrangú postatisztviselőt küldött az osztrák postatakarékpénztár helyszínen történő tanulmányozására. A Postatakarékpénztár ügyében beterjesztett törvényjavaslat a létesítendő intézmény feladatát a következők 69
