Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Múzeumi krónika - Sebestyén Kálmán: A hollókői kiállítás forgatókönyve
1.2. Összefoglaló felirat: (60x50 cm) megőrizte sajátos palóc nyelvjárását, népviseletét. A tatárjárás után épült nógrádi várak - Fülek, Gyarmathy, Kékkő, Nógrád, Salgó, Somoskő, Szécsény - az évszázadok során fontos szerepet játszottak a magyarság önvédelmi harcában. Hollókő vára a XIII. század második felében épült, ősi birtokosai a Kacsics nemzetség Illés ágának tagjai voltak, első írásos említése 1310- ben "Castrum Hollókew" néven történt. Török kézre 1552-ben került. Evlia Cselebi a híres utazó XVII. századi leírása szerint: "A vár alakja magas halmon fekvő kicsi ötszögű vár; fakapuja van. Egyetlen templomát dzsámivá alakították át a pa- disah tiszteletére..." A falu középkori eredetét a település XTV.századi temploma bizonyítja. Az 1782. évi felmérés szerint egyutcás falu, palóc nagycsaládai - a hagyománynak megfelelően - szalagtelkekre építették jellegzetes boronafalas, zsupfedeles házaikat. Hollókőn az ősi nógrádi falukép, mind a mai napig fennmaradt, páratlan értékű emlékei a Világ Kulturális Örökségét alkotják. A történeti Nógrád vármegye adatai: 1910 1970 Területe 4128 km2 2546 km2 Lakossága 261517 fő 240129 fő Megyeszék- Balassagyar- Salgótarján hely mat Lakosság Salgótarján Losonc Balassagyarmat Járásai: 13746 40.095 12939 10887 15.147 Balassagyarmat, Balassagyarmat, Kékkő, Losonc, Pásztó, Rétság, Nógrád, Salgótarján, Salgótarján, Szécsény, Szirák, Gács, Szécsény Megjegyzés: Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés a vármegye területének északi részét Losonccal Csehszlovákiához csatolta. 158