Postamúzeumi évkönyv, 1989

Adattári közlemények - Reöthy Ferenc: Adatok a szemesi posta-lóváltóállomás történetéhez

1817-ben Tallián Boldizsár másodalispánra bízták az utak ügyét. Ugyanebben az évben Marcali mellett a bagolyai (baglyasi) szőlőhegyek között 500 öl utat javítottak meg, Bo- ronka felől 300 ölnyit árkoltak és köveccsel beterítettek. A kőröshegyi úttól Zamárdiig ezer ölet készítettek el, és azt köveccsel és balatoni homokkal szórták meg. Az utak az idő viszontagságainak kitéve mindig romlottak. A megye a másodalispánt bízta meg, hogy két hajót csináltasson. Az egyiket Boglárra, a másikat Berénybe irányította megfelelő képzett­ségű révészekkel. A hajók az északi partról szállították a követ az útépítéshez. (1839-ben újabb két hajó készült a vármegye részére, mely egyenként tíz öl hosszú volt, és mindegyiken öt öl követ lehetett szállítani. A hajókat az Akaiiban lakó Gyulai Mihály hajókészítőnél rendelték meg.) A hajókra azért volt szükség, mert a korabeli jelentések arról számolnak be, hogy már három tél is elmúlt, és nem fagyott be rendesen a Balaton. 1828-ban ezen a postaúton öt mérföldet raktak le kővel, és ebben az évben még 2400 ölet készítettek el. 1833-ban a postaút egy szakasza Öreglaktól, illetve Nagylaktól az őszödi határig Motsi Sándor tiszteletbeli földmérő irányításával épült meg. Az út nagy részét azonban még nem kövezték le mindenütt. Siófoktól Zamárdiig terjedő szakaszt feltöltötték, majd köveccsel meghintették. Sajnos, ebből az útszakaszból 1800 öl olyan homokos volt, hogy csak az út mentén lehetett közlekedni. Ugyanekkor a kőröshegyi elágazásig 1080 ölet köveztek le. Innen azonban az őszödi csárdáig az út a régi állapotában maradt. Innen a szemesi posta­házig ezer öl kövezett volt. A Szemesen keresztül vezető utat Le lie irányába Győrökig szintén lekövezték. E két település közti makadám útszakasz 8258 öl volt.(A Buda-Fiu- me postaút kőből készült szakaszának egy része Szőlőskislak északi részén még ma is lát­ható. öt m széles, 15-20 cm magas szegélykövek közé szórt útalapra zúzott kőréteggel.) 1835-ben a hiányzó szakaszt az őszödi határtól egészen Zamárdiig, a kövesút végéig készítették el. A 40-es évek elejére a postaút somogyi szakasza részben kövezett, részben köveccsel — 28 öl ezer hosszúságban — volt kiépítve. Ez kb. hét mérföldnek felelt meg. Az egész út­szakasz hossza Somogybán több mint 18 mérföld volt, tehát ennek az útszakasznak mintegy 40 %-a épült ki. Ennek ellenére Sárközi alispán 1843. november 4-i jelentése ar­ról számolt be, hogy Nikla-öreglak között Kölked-puszta határában a nagy homok miatt az út járhatatlan. Sok bonyodalmat okozott a Balaton-parton és a Kis- és Nagyberek mellett elhaladó út számára a Balaton vízszintingadozása. Emiatt a somogyi útszakaszon 18504g 36 kő- és 31 fahidat kellett megépíteni. A posta utak fásítására is sor került. Svatits István főbíró 1838-ban a földbirtokosokhoz írott levelében arra kérte őket, hogy „...kiknek birtokán a Posta Ut keresztül mégyen, an­nak két szélei jegenyefával,a meddig birtokuk terjedne, leendő elültetése végett megkér­vén...” A tihanyi jószágkormányzóhoz, Rauch Szaniszlóhoz írt levelét Svatits így fogytát - ta: „...ennek következtében Szántódi pusztán, úgy Zamárdi helységen, mint a Tihanyi Uradalomhoz tartozó birtokon a Posta Üt keresztül menvén, tisztelettel van szerencsém megkérhetni Főtisztelendő Kormányzó Úrat, havallyon ezen Nemes Vármegye óhajtásá­nak megfelelni kíván-e? Nyilatkozatát adni méltóztasson.”8 A fasor Kőröshegy mellett elhaladó szakaszát, a korabeli iratok „Jegenyési”-nek ne­vezték. Az elültetett fák messziről jelezték, merre vezetett a postaút. Ezek a fák megkö­90

Next

/
Oldalképek
Tartalom