Postamúzeumi évkönyv, 1989
Tanulmányok - dr. Mészáros Vince: A távirdától a katedráig
jelölt öreg háznak Erdélybe származott szülötte Kolozsvárott, a Házsongárdi temető díszsírhelyén alussza örök álmát. Budapesten a Városligetben, a Közlekedési Múzeum előtti „Műszaki nagyjaink” szoborsétányon halálának 70. évfordulójára felállított szobra idézi emlékét.25 Bár tervezett motoros repülőgépe nem épült meg, lebegő kerekét belepte a feledés pora, s az Erdélyi Műzeumegylet Levéltárában letétbe helyezett kéziratos hagyatéka kutatását, tanulmányozását ma még lehetetlenné teszi a Múzeumegylet levéltárát bekebelező román Állami levéltár elzártsága, életének mégis máig ható pozitív eredményei vannak. Repüléselméleti kutatásai és kísérletei felhívták a figyelmet az aerodinamika tudományos jelentőségére. Közzétett tanulmányai, amelyeket figyelemmel kísért az angol, a francia, de különösen a német szaksajtó, előre lendítették a repülés eszméjének megvalósulását. Igaz ugyan, hogy elméletében tévedés is található, aminek lényege az indukált ellenállás ismeretének hiányából adódik, mellyel akkoriban még nem számolt a tudomány, de matematikai levezetései hibátlanok és módszertanilag új utat nyitók, annak ellenére, hogy a fizikai jelenségek egyes tényezőit, mivel nem voltak ismeretesek, nem vehette figyelembe. Kétségtelen az is, hogy sem a siklórepülés, sem az emberi fizikai erővel történő repülés, sem az ornithopter megvalósításának lehetősége kérdésében nem járt téves úton. Bizonyítják ezt napjaink korszerű repülőgép kísérletei, konstrukciói és eredményei. A már említett publikált és könyvtárainkban hozzáférhető tanulmányai — a víz ellenállásáról, a víziszivattyúról, a csavarfelületek fizikájáról, a szélerő hasznosítás elméletéről — megtermékenyítőén hatottak a kortárs szakemberek természettudományos gondolkodására és alkotó műszaki fantáziájára. Szinte mindegyik területen követőkre talált. Tény az is, hogy távirdaigazgatói működésével figyelemre méltóan hozzájárult a tiszántúli és az erdélyi távirdahálózat kiépítéséhez, fejlesztéséhez. Illő, hogy személyének, életének, működésének emlékét beiktassuk a magyar posta történetének nagyjai közé és tisztelő emléke megőrzéséhez, életműve kutatásához és ápolásához a Magyar Postamúzeum is hozzájáruljon. JEGYZETEK 1. Hencz Lajos: A posta, távíró és távbeszélő' története, Budapest, 1931.-337 p. 2. 1850. március 1. - Császári rendelet az osztrák Kereskedelem-, Ipar-és Közmunka Minisztériumra bízta az „összbirodalmi” postaügyek intézését, e célra Közlekedési Vezérigazgatóságot hoztak létre, melynek bárom osztálya: a vasúti, - a posta - és a távirda osztály irányította az ügyeket. L. Hennycy V.: A magyar posta története Budapest, 1926. 156 p-t. 3. Bővebben 1. Mészáros V.: Martin Lajos c. munkáját (Budapest, 1976. - A Közlekedési Múzeum Füzetei 5. sz.) 4. Az Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet) alapításának százötvenedik évfordulója. 1782- 1932. Budapest, 1932. 5. Nagy István György: A rakétatechnika magyar úttörője Martin Lajos - Föld és Ég XII. évf. 2. sz. 1977. évi április 6. Martin Lajos: A repülésről - Kolozsvár, 1888. Orvos-Természettudományi Értesítő. Az Erdélyi Múzeumegylet Orvos-Természettudományi Szakosztályának 1888. évben tartott szaküléseiről. 1888. 1 3. k. III. szék. 1. sz. 14-15 p. 7. Nagy István György i. m. 8. Martin Lajos: A víz ellenállásáról = Magyar Akadémiai Értesítő, 1865. 6. k. 84-152 pp. és Martin Lajos: Az erőm utáni csavarfelületek Budapest, 1874. Magyar Akadémiai Értekezések a Matematikai Tudományok Köréből 1874. 3. kötet 6. sz. 69 v*
