Postamúzeumi évkönyv, 1989
Adattári közlemények - Reöthy Ferenc: Adatok a szemesi posta-lóváltóállomás történetéhez
.ötték a Balaton-part homokját, melyet az északi szél (a „főszél”) az útra hordott volna, de védett á téli hófúvások ellen is. Nyáron árnyékot adott az utazóknak. Az 1793-ban készült megyetérképen két postautat tüntettek fel. Az egyik Szigetvár - Berzence-Nagykanizsa, a másik Székesfehérvár-Siófok-Szemes-Marcali-Iharos. A két út Iharosnál találkozott. Az utóbbi út fontosságát nem kell különösebben hangsúlyozni, mivel közismert, hogy az Budát a tengerrel kötötte össze. A kereskedelem is e legrövidebb útvonalon bonyolódott le. A Buda-Fehérvár-Zágráb-Fiume útvonal Somogy megyei szakasza 73 ezer öl, valamivel több mint 18 postamérföld (1 postamérföld = 17 km). Az út magyarországi szakaszán 14, a horvátországi vonalán 16 megálló volt. (Buda-Tétény-Martonvásár-Velence-Fehérvár- Lepsény-Siófok-Szemes-Szőlősgyörök-Öreglak-Marcali-Vid-Iharosberény-Zákány-Kapron- ca-Körös-Verbovetz-Dugoszelló-Zágráb-Rákov-patak-Jászka-Karlovejtz-Netretich-Szeverin- Vuchinich Szello-Skrad-Delnitza-Merslavodicza-Kamenyiak-Fiume.) A somogyi szakaszon hat postaállomás működött: Szemes, Szőlősgyörök, Nagylak (ma: Öreglak), Marcali, Vid, Iharosberény. (Az útvonal: Szemes, Kislak, Szőlősgyörök, Lengyeltóti, Öreglak, Csőmend, Marcali, Nemesvid, Iharosberény, Surd, Zákány, Botto- vó.) A 19. század első felében ezen az útvonalon személyeket nem szállítottak. A 20-as évek postarendjében erre való utalás nincs. A lovas postajárat Budáról Fiúméba vasárnap és csütörtökön indult, és ugyanezeken a napokon érkezett vissza Budára. Szemesen minden valószínűség szerint hétfőn és pénteken Horvátország felé, visszafelé pedig szerdán és szombaton Buda felé indították a postát. Mivel ebben az időben Szemes Hunyady birtok volt, a postaállomást is ők tartották fenn. A szemesi postaállomás évtizedeken keresztül fontos szerepet töltött be Somogy északi részén, mert a környező falvak utolsó postája — Fényes Elek szerint is — Szemes volt. Innen és ennek a postaútnak az állomásaitól hordták a postát a földesurak, a föld- birtokosok saját embereikkel. Érdekes azokba a korabeli térképekbe beletekinteni, melyek a postautakat is feltűntették. Már az 1793-ban készült megyetérkép is jelzi a postaútvonalat. Az 1802-ben készült Nagy József-féle, az 1806-1808. évi Lipszky János által készített, az 1813. évi Ka- rancs Ferenc-féle térképén, valamint az 1848-as Upszky-féle postatérképen kürttel jelezték a postaállomásokat. A Vörös János által, 1850-ben szerkesztett térképen a postautak egy-egy részén útegyenesít ést hajtottak végre, így valamivel rövidebb lett a somogyi posta út. A Nagy József által 1802-ben készült, és a Lipszky-féle 1806-1808-i térképen Szárszó mellett látható a kürt, ami azt jelentette volna, hogy ott posta működött. Ezt azonban megcáfolják a korabeli levéltári források, melyek egyértelműen Szemest jelölik meg postaállomásként. Az 1850-es években - a Buda-Nagykanizsa vasútvonal megépítése előtt — már nagyobb volt a post a forgalom, de még ekkor is a küldemények továbbítására alkalmas zárt lovaskocsit, az yn. „kariolt” használták. Személyeket is szállító postakocsik, illetve négy személyt szállító gyorskocsik csak ritkán jártak. A Déli Vasút megindulása után (1861) a posta-lóváltóállomás Szemesen megszűnt. Az út is elvesztette ilyen irányú fontosságát. Az 1869. évi országos közlekedési térképen a Siófok-Szemes közti útszakaszt így írja le, illetve jellemzi: „Postaút, melyen rendes pos91
