Postamúzeumi évkönyv, 1989
Tanulmányok - dr. Mészáros Vince: A távirdától a katedráig
„Jókai Jövő Század regényének öreg Tatrangi Dávidja ravatalon fekszik, mielőtt nagy művét befejezte volna...”2 ' S ez nem volt üres újságírói szólam. Jókai valóban róla mintázhatta regénye hősét, hisz Martin alakját élete és életműve már a maga korában regényhőssé emelte.2 2 Tudósunk Kora minden jelentősebb repülő-kísérletezőjével kapcsolatban állott, és azok nagyra becsülték munkásságát. A már említett Ottó Lilienthal nemegyszer közvetlenül hozzá fordult tanácsért: „nagyon örülnék, ha legutóbbi fejtegetéseimről véleményt mondana Professzor Ur... - rendkívül hálás lennék, ha egészen őszintén megírná nekem, hogy következtetéseimet helyesnek, vagy tévesnek tartja-e”, — írta tucatnyi, Martinhoz intézett levelének egvikében.2 3 És Martin Lajos véleményt mondott,tanácsot adott, írt, agitált, előadott, lelkesített, kutatott, dolgozott, nemzedékeket nevelt áldozatkész hazaszeretetre, természettudományos gondolkodásra, alkotó munkára. Amikor 1895-ben a kolozsvári egyetem rektorává választották, hagyományos tanévnyitó rektori székfoglaló előadásában az emberi repülés megvalósításának lehetőségeit és elért eredményeit ismertette az egyetem falai közé lépő ifjúsággal. Az egyetem aulájában, ünnepélyes csendben, látnoki erővel hirdette meg a repülés diadalmas jövőjét és dialektikusán mutatott rá a technikai fejlődés és a társadalmi haladás kölcsönhatására. „Minden korszaknak megvoltak a maga uralkodó eszméi, napi kérdései, s feladatai, melyek a társadalmi élet viszonyaira módosítókig befolytak. Ki tagadná a puskapor, a mágnestű, a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések egész sora, és később a gőzgép, a vasút, gőzhajó, — a telegráf és telefon — feltalálása nem csak a közélet viszonyait változtatta meg, de még a társadalmi rendszer átalakítására is hathatós befolyást gyakorolt. . De kiszámíthatatlanok a következmények, melyek előreláthatólag várhatók, ha sikerül egy minden követelménynek megfelelő repülőgépet szerkeszteni... Méltán fogják a kérdést felvetni: van-e kilátás rá, hogy ezen (ismertetett) rendszerek valamelyike szerint repülőgép létrejöjjön? Erre a kérdésre határozott igennel lehet felelni... Különben emlékezzünk csak vissza a vasúti gőzmozdony feltalálására, így lesz ez a repülőgéppel is. Ha a találmány az egyik rendszer szerint nem sikerül, fog az egy másik szerint sikerülni... Új életviszonyok fognak fejlődni, a közlekedés függetlenebb lesz a vasúti rendszer hálózatától. Azon korlátok és sorompók, melyek a népeket és államokat egymástól elválasztják, megszűnnek, mert nem lesz akadály, mely az ember szabad útját elállná, s a társadalom, nehogy bomlásnak induljon, új nemzetközi szerződések, s egyezmények által fogja magát biztosítani. A nemzetközi jog kénytelen lesz az új helyzethez alkalmazkodni s a tengeri jog mellett egy új jog — levegőjog fog fejlődni. Tudomány, művészet, ipar még újabb virágzásnak fog indulni s a forgalom óriásilag megélénkülni. De azért ne higyje senki, hogy a repülőgép a vasútat, vagya tengeri hajót nekünk nél- külözhetővé teszi... Legnagyobb befolyása lesz a repülőgépnek a hadászatra. Taktika és stratégia úgy elveiben, mint kivitelben meg fognak változni. A hadviselés módja egészen át fog alakulni...” 24 Álmai megvalósulásának szemtanúi vagyunk. Budapesten az I. kerület, Táncsics Mihály u. 27. szám alatt még álló, emléktáblával meg68