Postamúzeumi évkönyv, 1989
Tanulmányok - Szabó Miklós: A Telefonhírmondó kezdő évei
belügyminisztérium részéről dr. Bezerédy Viktor miniszteri osztálytanácsos, a pénzügyminisztérium részéről dr. Popovics Sándor miniszteri osztálytanácsos, az igazságügy minisztérium részéről dr. Tőry Gusztáv miniszteri osztálytanácsos, a honvédelmi minisztérium részéről Csalány Géza honvéd gyalogsági alezredes, a hadügyminisztérium részéről Stei- nitzer Ferenc vezérkari ezredes vettek részt. Az elhangzott felszólalások után Lukács Béla kereskedelmi miniszter az értekezlet eredményét a következő főbb pontokban foglalta össze: A kért engedélyt Puskás jogutódjának (Puskás Tivadar időközben, március 17-én elhunyt) a kizárólagossági jog biztosítása nélkül megadja. Az állam- és a társadalmi rend érdekeinek kellő biztosítása céljából azonban az emgedélyes köteles felelős üzletvezetőt alkalmazni, aki az egész üzemért felelős. A telefonhírmondón közlendő híreket előre le kell írni, s azokat a felelős és a bemondó aláírni köteles. Ezeket az aláírt lapokat a budapesti kir. ügyészséghez, a budapesti rendőrség főkapitányához a vállalat naponként háromszor, az érdekelt minisztériumokhoz pedig a hírek leadását követő napon beküldeni köteles. Joga van a kereskedelmi miniszternek felügyelet és ellenőrzés gyakorlása céljából a vállalathoz napibiztost kirendelni, úgyszintén a budapesti rendőrkapitányság is jogosult a vállalat működését bármikor ellenőrizni. Az előfizetési díjak nagyságát a kereskedelmi miniszter állapítja meg és azt bármikor módosíthatja. A vállalat tiszta jövedelme 7 százaléknál több nem lehet és a vállalat bevételeiből az államnak is részesedés biztosítandó. Az engedély időtartama addig terjedhet, ameddig a budapesti távbeszélőhálózat bérleti ideje terjed. Az engedélyezési feltételek tehát már meg voltak állapítva, azonban a budapesti távbeszélőhálózat bérleti vállalat r. t. 1893. évi április hó 11-én kelt beadványában (27.175/ 1893) bejelentette a kereskedelmi miniszternek, hogy az időközben elhunyt Puskás Tivadarral külön megállapodást kötött. E megállapodás értelmében a részvénytársaság (melynek elnöke Puskás Tivadar volt) megengedte Puskás Tivadarnak..., hogy a távbeszélő vezetékeit a Telefonhírmondó céljaira ideiglenesen igénybevegye s kikötötte, hogy Puskás a Telefonhírmondó jövedelmeiből, vagy értékesítéséből a bérleti vállalatnak 10 százalék részesedést fizessen. Nevezett részvénytársaság kérte, hogy az engedélyokirat kiadásánál a kereskedelmi miniszter ezt a megállapodást is vegye figyelembe. A távbeszélőhálózat bérleti vállalat e követelését a közte és az állam között 1887. augusztus 31-én létrejött szerződés 7. §-nak első bekezdésében foglaltakra alapította, miszerint: ,A bérlet tartama alatt (1917. évi augusztus 31 -ig) sem maga az állam nem létesíthet, sem másoknak nem ad engedélyt Budapest főváros és Újpest területén oly vállalat létesítésére, amely akár a jelen telefonrendszer megtartásával, akár bármely új találmány felhasználásával a főváros és Újpest területén belül távbeszélésre használható, vagy a jelenlegi telefonhálózatra nézve versenyüzletet képezne ’ A bérleti vállalat fenti beadványa, valamint Puskás Tivadar időközben bekövetkezett halála miatt a Telefonhírmondóra kért engedély tehát még mindig nem volt kiadható. Ezért a felmerült kérdések tisztázása végett a kereskedelmi miniszter a bérleti vállalatot, valamint Puskás Tivadar öccsét. Puskás Albertet értekezletre hívta meg. Puskás Albert ugyanis 1883. évi május hó 14-én iktatott beadványában (36. 089/1893) arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a bátyja által kért engedélyt neki adja meg. mert bátyja özvegyével. született Vetter Zsófia grófnővel oly szerződést kötött, amelynek értelmében a telefonhírmondó szabadalma és tulajdonjoga, továbbá a szóbeli engedély alapján már berendezett és a Magyar utca 6. sz. alatt működő telefonhírmondó összes berendezéseivel együtt reá szállott át. 40
