Postamúzeumi évkönyv, 1989
Tanulmányok - Heckenast Gábor: A Magyar Rádió stúdiójának története
És emellett még számos kiegészítő berendezés (zengetők, szűrők, limiterek, CD-játszók, kazettás készülékek), műszer, számítástechnikai eszköz, gépkocsi stb. (Ma a budapesti stúdióházból naponta közel 100 óra műsor kerül sugárzásra!) Ma, ez a kb. 15 éve elhatározott fejlesztési folyamat a befejező lépéseknél tart. Még hosszabb ideig elhúzódik a klímarendszer rekonstrukciója s valószínűleg az új központi kapcsolóterem berendezéseinek a beszerzése. Ez évben kezdődött el a Szentkirályi u. 27. sz. alatti volt lakóépület átépítése, amely ugyancsak a helyhiány enyhítését hivatott szolgálni. A munka remélhetőleg 1989-re befejeződik. A stúdió fejlődése most egy új szakasz előtt áll. Meg kell határozni, milyen irányban történjék a fejlesztés. Egy gazdaságilag bizonytalan időszakban ez rendkívül nehéz. Azt azonban a több évtizedes tapasztalat megmutatta, hogy a műszaki fejlesztésnek lehetőleg mindig a műsorfejlesztés előtt kell járnia. Más ugyanis az időléptéke az egyiknek, és más a másiknak. Míg egy új műsorhoz, vagy egy meglévő bővítéséhez a szükséges munkatársi gárdát, az igénybevehető szellemi kapacitást egy-másfél éven belül biztosan össze lehet hozni, addig a műsor realizálásához elengedhetetlen stúdiók, műszaki berendezések vagy pláne adóhálózat és modulációs összeköttetés megteremtése lényegesen időigényesebb. Ha tehát a műszaki fejlesztés nem jár a műsorfejlesztés előtt, akkor örök aszinkronitás fogja jellemezni a két terület viszonyát. Ma két dolog látható világosan. Az egyik, hogy a műholdas rádiózás újabb lehetőséget kínál a műsorajánlat bővítésére, sőt akár teljesen új, műfajok szerint kialakított, sok párhuzamos műsorból álló struktúra kialakítására. Ezzel a lehetőséggel és igénnyel mindenképpen számolni kell. A másik irányzattá digitális hangtechnika elterjedése a stúdiókban. A két téma egymással szoros kapcsolatban van. Ugyanis nyilvánvalóan csak a műholdas műsorsugárzás fogja lehetővé tenni, hogy a digitális jelátvitel az átviteli lánc teljes egészére megvalósítható, s így a digitális technika adta jobb hangminőség a hallgatóhoz is eljuttatható legyen. Mindezek mellett az is egyértelmű tendencia, hogy az országos műsorok mellett növekszik a helyi és regionális műsorok jelentősége. A Magyar Rádió műszaki vezetősége ebben az irányban készíti elő a következő évek. évtizedek fejlesztését. IRODALOM 1. Szabó Miklós: A magyar műsorszóró rádiózás műszaki története 1925-1945 között - Kép-és Hangtechnika, 1975 december 2. Heckcnast Gábor - Ungár András: A Magyar Rádió műszaki fejlődéstörténete 1945-től 1975-ig Híradástechnika. 1976 január 3. Szabó Miklós: A Magyar Rádió (Stúdió) 1925 -1945 között - Híradástechnika. 1976 január 4 Heckenast Gábor: Rádió stúdiótechnika. Műsorkészítés a Magyar Rádióban - Híradástechnika, I 984 június 5. Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája 1945 -1978. - Tömegkommunikációs Kutatóközpont Budapest. 1980. 6. Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1925-1945. Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtára 7. Sugár Gusztáv: A magyar rádiózás története a felszabadulásig - A Posta Rádió és Televízióműszaki Igazgatóság kiadványa, I 985. 8. A magyar rádiózás műszaki fejlesztése OMF B 5-505-kt koncepciótervezet, 1966. 9. A magyar rádiózás távlati műszaki fejlesztése OMFB 5-7003-T Tanulmány, 1972. 10. A hazai műsorközlő rádiózás műszaki fejlesztése - OMFB 5-7805-T Tanulmány, 1979. 29
