Politikai Kiadás 1919. augusztus
1911-08-02
^JPÜLlZ**** ;íí*í ül !* f »fií tot ' * a*Ö>etség*aeknok katonai 35s A. m a t e r 1 a • , ennuestus 3. 1 aasietkösl jzekaaervezr ti kemam«i aal ülésén elfogadták Bunaiag javaslatát, amely szerint sUaden szakszerv es eá eaer tagenklnt éri tizenegy xsrint hsssájáruláat fiseescja* sah egy a klaebb ezerveze bik et elrissazák a nagy járulókekkalA llfsgaiták taiábbá a bizottságnak azt a Jnvenlatát, hegy as ni soasetkoel inkiHrtizfrtl alap 1910 Július 1,. töl kejiÖdBsa ldnjanj életbe. ; M válasstáaek sarán Appletont /Aagida/ válasststták a »• «s kosi iroda elnökévé, alt 9 helyott*ssévé Jeuhawct. Kása ük helyettesül Leahieat és Ssassnbachet akarták Jelölni* 1« almi a ketten elHUS itatták a ¿«1 ölést* A ksnfer-maia elnökül la eleö na lettes elaöStl la a hadviselő falak agyán agy oo eper tjéből való tagjait vAlásststta* ami ateftAJimenj • a*áet|'Jala a*xJNaaa^p^t^pg^^^-gkim pallóidat 4alant fféwat eresig* al «s*h sn..uert aeet már naai ls ki tannak a németek a nem* 8*tvra1 italában senal "-5ls Ui zbaáget sem. 1 bizettaág e«4rt a német esztrák Ben'- -rt j« icIt második álnokkalyet teául. Hsa bar avval a «*C.~ jegpzáaeel ptsniietta. risasa a Jel öléét : - agyatt szenvedünk éaecrttt •*?eiamk, Téffi. a belga kortanát Jelölté* éa meg la ráláss tették. Határozati Javaslabst fogadtak el,amely Így végződik:TeklaJettel axra ,hegy a munkás esz tily ama állapit ja kövstsléeelt, az aaster* dead seasetköaz kengreaszua nemerSaiti'a berni narearsjanot és falezélitja mlsa^nnyi namseid aajuücásmez^alem réaztvevCit, nagy es t & pr-e*;snaaet kőzve tetlenJLl ée tökéletesen valósfc^sá/k mag. Aj tt ldst ezután más napi g elaap a 1 ták ./ KE1/ I n < a b r a e k , a&gusztua 2. as Allgcnéiner Tireler laseiaer értesülése a serisi* az eláss amtávfoség na éjszaka letartóstattá a npeanero* I»svia ir.-t t a nüasheai spsjrxakusssk rezérét. Lerint állítólag besaállisstttk Imasbrrnakba. /MSI/ Lí ZAAK*****!?*** ** L* A •«**rs*aTl.;rat* a budspsati raűioállomfi Jtj n/ A brtaeell per sas kacajt sürgönyt kapott, m tí lyben közölték TS14. BJgy a perzsa aah rö^idsaen Mtgldtagatja kurspét. A asb, aki iskogsitóbon fbg utssni, # sufusstas Tágé Ibié éTkszikw.g forcpébs. *+i */lltiHKi*** *'*t mn ••^•táTirata a budapesti rádióállomás y^íSr. 1 ** 0 Ifr 1 "- **rki eltévosaes utás a japés békedelegáció vssettije rolt, Tiassaatesott Japánba. £lntssáaa előtt a követkeso nyllatkotatot tstts kftssdi Umtasássm elöastéjéj mist a japán békadelsgi-sió jszatöje kötsleaeégomnek tartom , bsgy bat b<5napi litert a skedáeen ala|t rslttak asembea taaualttet veadégsseretet és barátságot a francia sápnak megköasflnjsn. BOaskc vagyak srra, hegy a világ legkiválóbb államférfiadnak társaságában rá ezt vehettem a ló^ értekezlet munkájában és fcpzza.járulhattam as óriási fbatocaágs békeaseratCsaek megssövegeséeéhés t •••JT** • tartós békének és egy aj. világrendnek alapjait rakják le. Most ásatás megkezdődik a megvalósítás korszaka. A még megoldandó kérdések ép oly égetöek, mint a minőket eddig vizsgáltunk éa megoldásuk igin sok fáradtságot meg torslat* fsg kftvetelal. Asosbsn azt kijelenthetea.hogy a békeértekesiet nagyban hossáJárult a népek kCloaösOs megismerkecéaéhcs. Soha még ezelőtt annyi nearset msgblzottjs nem volt oly azeroe ériatkenéeben mint most, és mén eebaaem veit alkalbm arra. begy a kölőnbösé nembetek véleményüket Ily szabadon kifejthessék.A sems^tek jobban m*gi*í»«*r- J ték és jsbbsn ns<igértették egymást éa es talán a konfentnoie által ridsbtt munkának legnemesebb réese.3szcl megteremtették a kalesönaa esolldsritás 'és a fokozott méltányosság élti föltétel alt, ami a népszöveteégnek legfontosabb alappillére. M e y o r k t sugastus 8. As Jüvening Ncwsnak Jeles tik Párlsbllz v MakJams t veztával a ehantungi kérdés teljesen me* feneklett .A iagyhatalmsk ugylátsslk hiába ttrekedtek arra, hogy Japán ahantung viaszod aa felöl kötelezően nyil atksssék. Amerikai hivatalba körökben az a* moggydzödés, hogy Wllaon most maga le az kénytelen as irra venatkssó mcgállspodáaekat kössetanni. lffewyork,. auguaztns 2. / A MTI Bslkrstávirata a budapesti radiollcmáe utján / A Kewyork Héráidnak Jelentik Páriából: 4 békeez.rzüdéesak Amerlks réezérül ttrVénd xéaedelmea ratifikáláea a némdt h difogdyok aortára ia hat^sssl less. Aa amerikai fogolytáborokban méc kőrölbelöl 48.000 hadifogoly van, akiket még as esetben sem lehetne hazaengedni, ha a három mas szövetséges a szerződést ratifikálta volna.Vaahingtorból érkceü hirek szerint a kormány valószínűleg rendeletet fog kibocsátani, sJsjly asabadonbocsatja a hadifoglyokat a béke jogi létrejötte tiutt. Persblni téberaek legutóbb kijelentette, hegy még véglegesen kérdésben sem döntöttek. A béksszeriüdés rendelkezése értelmében a tékösr^rzüdéa hatulybaldpte után s hadlfgolyokat azonnal szabadon kell bectatani. Bs asenban s bámsssetsudés as amerikai tatifikáláe nélköl láp hatályba as SgyeeSlt Államokat rendelkeaéaei nem kötelezik. Dl^omásisi h^ba volaa s német hadifgglyokat as saetleges kölfln, lémetorae ggal folytatett békstárgyfci htíok ideje slatt fogvo tartani, vlssost nehés ssabadonbocs.;tasi #ket, akkor, mikor jogilag még háborús állapot áll funn az Lgyesölt Államok éa Néssttorstág között. lem ssabad megfeledkezni *.rról begy az amerikai cspstokst oly nagy tÖSJSgskben vonják visssa.az h£yesőlt Allsmokba. hegy rövidesen nem msrsd ajd Prasoiscr ságban smerikai katona aki hadifoglyokat öriszs.
