Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-14
A m-e t e r d a m, július 14« A fis Ily atws Jelenti 11-erői* .Wilsoa elnök szenátusi beszédében ismertette, hogy s népszövetségről f) szóló fejezet miért önálló réeze a békészersődésnek* Ugyanis ab- [J hon ágyaztak meg először valamennyien, aa lkai" a többi réoa felöl még tanácskoztak éa as ebben Talé megállapodás tette lehetővé, hogy a szerződés további része kialakulhatott* A többi tárg. a Iáénak Ígéretek áilták útját j amelyeket a kormányok még abbaájfz időben tettek egymásnak.amikor a jog és hatalom össseosereiödőtt ea£e>£yőző hatalma korlat lan volt, faagy vállaltak kötelezettaégenet arra nézve, hogy területeket sléx fognak oostani és a szuverenitást kiterjesztik, amelyekből az látszik, hogy azoknak a hasanára van,tűiknek meg volt aa erejük ahhoz, hogy kívánságaikhoz resmaskodjanak. Széknél á megállapításoknál azonban a közvetlenül érdekeltek kivánságam vagy érdekelt figyelmenkivül hagyták, Bem könnyű dolog az aj eszméket beoltani e régiekbe ée Ő /tilson/ attól tart; hogy ezeknek aa uj oltványoknak a gyümöloeei egy ideig > keserűek le8snok. azok a férfiak azonban, akik az amerikai delegátus okkal együtt ültek a békeu azt álnál, igyekeztek magukak azoktól a káree befolyásoktól és törvénytelen céloktól ée erköloetelen beeovágytél megszabadítani, amelyekből Kémétország eötét torvei származtak* As elnök esután a békeszerződés egyes részelt fejtegette éa behatóan foglalkozott a népszövetséggel éa Amerika elszigetelt helyzetével. Arról saé sem lehet •» mondotté hogy Amerifca^íeladja világhatalmi állását. Csak arról van azé, rvajon vla azautaaitaa-o a aekl felajánlott erköloei vezetést, vajon a világ bizalmát elfogadja vagy odadobja, A hábo ru és a békekonferencia már döntött o kérdésben ée elhibázott lépés volna Amerika részéről, ha ezen változtatna* Sgy ily nagy nemzet érdekeit lehetet^en megóvni kiaebb kompromisozumok nélkül, A nemzetközi helyzet gyakorlati lehetőségeit szem előtt kell tartani éa jjgj ezekkel mint tényekkel számolni kell* /KEI./ '*jgV* 1 a,július 14,/Oseh-szlovák sajtóiroda/. A Caeh-ozlovák sajtóiroda kommünikét téss közzé* amelyben a következőkét mondjaz ásókhoz aa államokhoz való viszonyunkat, amelyekkel eddig ellenségeskedtünk, s békeszerződés szabályozza* Terméézeteaen módunkban ,áll, hagy e vlssonyt Büdösítsük,s as egyes szerződési határozatok kiegészítése és aolyitéoe utján egyes államokkal szembon barátságosabbá tegyük* A kékes ser so dés mindenekelőtt a szövetséges hatalmakhoz való vlsaonyunkat határozza meg* Aaémet, ooztrák, és magyar saersédésoa kívül a ssersöstéséknek egész sorát fogjak még a4Airai, esélyek réssben politikai , részben pedig pénzügyi és kereskedelmi természetűek* magok pedig a nemzetiségi kisebbségek viszonyait azabdlyesaák. Ugy látozik, egyea hasal körök abban a kissemben vsának,, hogy aa antanttal valé ssöveteégünk bizonyos katonai és politikai szöveteéget Jelentett és Jelent, S hogy mi függi vlssanybaa vagyuak, s kogy ínfkalamély nagy állam közében etikai Vagjruak* Vem lehetne nagyobb hibát elkövetni, mintha a a* stévetségünket igy fognák fel. Ebben a ssöveteégben ml inkább as-enaméknek és oéleknak szövetségéré való törekvést látjuk, amely arra vetet, nagy létünket közöaen védelmezzük as ellenséggel etemben éo épen ősért szövetségünknek az a nyugi közösségen kivtil miadeaekelő*f erkölcsi Jellegűnek kell lennie* A győztes antantnak pénzügyileg és gazdaságilag kesében van az egész világ, és ettől a pénzügyi és gasAaaágl helyzettel mi ia teljesen függő helyzetben vágynak* á tttveteégeaek o nagy blokkján kivül, még mát •nagy blokk la vek* Egyik oldalon a német, a másik oldalon pedig aa , oroes* Hegyaa viselkedünk esekkel sssmben, ma még nom lehat haté* rosottaa megállapítási. A mi érdekünk az, hogy mindenütt ée mindenkor nagy határesett Ságot mutassunk, sémet országgal szemben leJáliean korrekt és elviselhető politikát kövessünk, aaonbsa már aoet világosan kifejtsük külpolitikánk irányelvolt, amelynek világosan mutatnia kell,, hegy aeha aom leszünk eszközök valamely szomszéd kesében éeV etst a lehetőséget és szabadságot, hogy a nemzetközi helyzetet kihaaanáijuk, nem adjuk fel* Beesnie, ée sava értslembea az állásfoglalásunk az orosz blokk-ÍM hoz. Orotssraságot mink ezoretjük és'politikánk mindenkor ar- M | ra fog irányulni* hogy az orosz néppel baráti azövetséget tarthassunk fenn* '?<L£ Pi-* 0 ?? * ittew««lávskkal ezután ia barátságos .í 0 «?fc^ M *£í< ^ **lugji politika ma ha? JL* bozlk éa aem tudja, vajon hü marad*on.e az antant politikája/ hot, vagy pedig azokhoz a. elemekhez kore.ee a közeledést ' amelyek az ellentáborban voltak. A mi köztársaságunknak épen aHÍi™^!a Í2S S ^ tt i*»».»W mgatartásával Olaazorszáfo? ÍLSiiTírf * á , b $* ba kergesse, amelyben Olastortzág volt ellenségsinkíel való viszályt ellenünk kihajsaélná. fgyedtili
