Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-30
ast hiezi, hogy a Magyar 3sovjetköz társaság kiéheztet ésével legyűr hot bennünket. Ml azonban nom adjuk mtg magunkat** aa entente zeoedoeeinak, és ham ijedünk meg som a fenyegtéeektő 1, sora a Blokádtól, Ml azokat a vívmányokat, sraslyeket kiverekedtünk magunknak, nomádjuk ki többé a közünkből, mórt erős hitünk, hogy nom pusztulhatunk al, sőt ellenkező*, log: ml maradunk a győztesek abban as egyenlőtlen haróban, Srőaen hisszük, hogy azantente hatalmai neijnaradha tnak mag T ess tő helyükön. LagerŐoabb maggyőződéoünk, hogy namoeaKMagy a ror szagon , hanam az entente országaiban ls hamarosan elkövetkezik as as Idő, amidőn a raa hatalma a holnap hatalmává válik., amidőn alemenoeau, Lloyd George , Orlando ée Hlttl uraknak époly kevéssé less hatalmak ée esőjük, mint néhai Andrássy gróf rogy Bethlen gróf uraknak, •ogy hogy is hívják est ui&épséget. Ezt a remény sértőinket neáKsupán spekuléoiórw alapitluk, nea arra a forradalmi türelmetlenségre amely eltölt bennünket, hanem arra a világos számításra, hogy a kapitalizmusnak ebben a háb^juban feltétlenül össze kell omlania, össze kell omlania oljképen, hoay oszlopait maga alá temesse. A győztes orozágok kapitalistái azt hiszik, hogy ooak legyőzött országbon törhet ki forradalom. Hagy tévedés. Tisztán gazdasági lehetetlenség, hogy a nyugati államokban megmaradjon a kapitalizmus. Valamennyien tudjuk,milyen nagy terheket rótt es a háború a győztesekre #8 a legyőzőitekre egy. formán, űémet ténzügyi tudósok kiazemitották a háború folyamán, hogy Hőmet ország legfeljebb százhúsz milliárdos hábonus adósságot tud elviselni, még akkor ls, ha a vagyonos osztályt a végletekig részeltetik is a t ehorvl s élés ben ée a dolgozó oeztályok " . minden évben Öt hónapot a háborús adósságok törlesztéséért dolgoznak, is még es a számítás ia annak a feltevésnek alapján készül, hogy myeraanyagokban és jólmüködŐ gépekben épenyolyan nqgy fölösleg leaz, mint a béke idején volt. Moat azonban a gépek már elkoptak és nyersanyag egyáltalán nlnoe, sz adósságok ellenbsn meghárorasz orozod tak, ai* negntflteszeres^dtek. Ks^ t!S2Ín l ííiáí , » a m «8 akkor is óriáoi adóaságterhet kellene viselniöps a győztes országok ftoletárSágénak évtizedeken át kalleSe « y ^í!í > !Ía, . amig vv ZtóC , t az * tó "*»a»tet letörlooztené. Ezért jelentkazik a győstaaországokban oly nagyfokú elégedetlenség, öt esztendőn át a legnagyobb Ígéretekkel biztatták a.népet, követeltek tőle olyan áldozatokat amelyeknek nincs mása a történelemben éa most huéeyMIeMKezek ll t ; A * ott * on lé * ^tonák. a gyárakban lévő mWások ée a harctéren ez országosan. Igaz, hogy mindant vásárolhatnak, mint mi is a habom Ífííí n ' í°£fA nép ?* «lW«n drága és ezért a nép az entente orszáS?5 n ^ még Ax * Ul0)an 18 éhezik. Ruhája io rongyos, pedig minden hozzál £aU^ort*S' munkásnak nincs annyi pénfe, hogy mindent Sega zer^z?"fcSífI 1 S á t , ? 1 *5 fV^fe** 1 * állandóan sítráik és bériosga! lom. A kapitalisták a lehetetlenségig akarják fokozni ezt as állapotot !L ra !f JSMV itatni hogy a munkásoknak nem szabad nagyon követelőknek lenniök, mert különben nincs haazon a termelésen. Kbben részbon igazuk ll T^lJS^w ^J* 1 *** 8 ™ baszonrei dolgozik, as olyan termelés tehát, •mely sokba tort*, nem hoz hasznot. UJaért szabotál a vállalkosók nagyg része A ssebotálás következménye az állandó munkát a * ne ág, a fokozódó Í^ÍSÍfv % °? 82# ™*« ö * egyre növekvő elégedetlenség a munkások körében. Ésmég valamit figyelésbe kell vennünk. A kapitalisták egymagukban mindenütt gyöngék , de értették a mód ját, hogyan ny érjék mep e^i^f i\V^\ il °£ 3 T!* rét « ait ' É ™«ta.otet. f^sSaokat ff "el jotban ílnna^^^íl í** W*oft kasnak a. oUlomtol! aUkxlUtl kíl^oanU^ k#tí *** " intÓŰ PTOltárok » • ^talista oszA folytonos drágulás ós a fokozódó inség következtében azonban a kapitalista társadalmi osztálynak szék a legjobb támaszai is a legnagyobb Ínségbe jutott tak éo igy történik; hogy a győztes államokban éppen ezek az elemek a legelégedetlenebbek és legforradalmiabbak. Igy a kapitalizmusnak ezek a támaszai Is kidőltek* El kell tehát jönnie az időnek, amikor a lapitalisták hatalma ott is összeomlik, amikor a nép nyíltan kifogja jelenteni! mi nem akarunk tovább haroolni azokért,akik a háborút csinálták. Ez egészen egyszerű matematikai számítás és számolhatunk vele, hogy rövid időn belül az entente»»országokban is el fog jönni a forradalom* Ez tisztára gazdasági szükségszerű* ségo A kapitalizmus meghajt, a szocializmusnak kell a helyébe lépni*. '"-Milyenek azonban a viszonyok a többi országokban? Cseh-Szlovákország .Jugoszláviáik...£ és Lengyelország hasonlóképen áll* levédés volna azt hinni, hogy a csehszlovák vagy a lengyel pénz jobbc. lesne, mint a miénk* A volt cseh pénzügyminiszter, Rasin, a miatt panaszkodott, bogy 6 a lengyel koronáért sem nyersanyagot, sem élelmiszert nea tud kapni* la élelmiszerre van szüksége, akkor kölcsönt kell, hogy felvegyen Amerikától, vagy pedig cukrot kell, hog kivigyen* Igy történj hogy Csehországban a nép nem jut cu» korhoz, csak sachar inhoz* Ugyanilyenek a viszonyok Lengyelországban is. Ott az ipar ieen gyenge, ugy hogy az állam nem tud semmit sem kivinni ós teljesen az entente kegyére van utalva. Az entente támogatja Lengyelország got, mert az orosz bolsevisták ellen hadat visel* A varsói kávéházakban mindent lehet kapni, a mit az ember kivan, de olyam drága áron, hogy azt csak a vagyonos osztályok győzik. Az entente kölcsöaeivel a dolog ugr áll, hogy azok ellenében elzálogosítja vasuiait, erdőit, hajóit, minden birtokát. Ha azonban az entente nem lát több fedezetet, akkor nemad többé, mert ő kapitalista alapon dolgozik. A volt^seh pénzügyminiszter panaszkodott továbbá, hogy Amerika megtagadta tőle egy negyven millió dollárnyi kölcsön folyósítását. Ugyanilyenek az állapotosa legyőzött országokban. Rémet-Ausztriának le kelleié-mondania materialis és ideális önállóságáról, hogy a legnagyobb bizonytalansággal ugyan, de legalább puszta létét meg tudja" hosszabbitanü^Ennek a ke gye lemke nyernek ellenében as entente kétszeres jármot tstt Hémet-Ausztria nyakára, a saját kapitalistáinak ős az entente kapitalistáknak a jármát. Citt ia> ftzonbair> sl fognak érkezni ahhoz a határhoz, a hol az entente többé nem fog akarni segíteni és akkor *érnet-Ausztriában az inség olyan rettenetes lesz, mint még soka. Hómétörszágban is hasonlók a viszonyok és az entente annyira hatalmában tartja kémetör szagot, hogy sz az ország, a mely a legnagyobb szón- és ércbányák felett rendelkezik, ma aég nagyobb szénszükségben szenved, mint mi. Ezek az országok mind előbb-utóbb össze kell, hogy roskadjanak ez alatt a nyomás alatt, • . — Miután sikerült nekünk az entente közvetlen beavatkozását elhárítanunk, most a mi törekvésünk egyelőre arra irányul, hogy a külföldi proletariátust felvilágosítsuk és rábírjuk arra, hogy az ellenünk fennálló blokád felfüggesztése érdekében megfelelő nyomást gyakoroljanak kormányaikra. De ha ez nem is történik meg, az amerikai kapitalizmus, ha már a többi európai piacot kiszipolyozta, maga fog rajta lenni, hogy Oroszország és Hagyarország ellen a blokádot felfüggesszek, hogy azután ezekkel az or•zigokkal jo üzleteket csinálhasson. Akkor meg fog indulni a lavina és nem fog megállani addig, a mig ott is ki nem tör a forradalom. Aj előfeltételek megvannak. A kapitalizaus meghalt ós helyébe a szocislizmosnak , kell lőpniaV a moly lehetővé teszi, bogy a háború terheit a népek elviselhessék olyan termelés révén, a mely szoeialisztikus alapokon dolgozik. A szocializmus az egyetlen kivezető ut az inaégből és a nyomorúságból. Ebben a tekintetben ai előbbre vagyunk, mint a többi ország .,rr\*vt a mikor a többi országiban élő elvtársaink még a meglevő desorganizálásánál és demoralizálásánál fosnak tartani, mi már isaét az organizáláa és a proletármorál felépítésének zsunkljához láthatunk. Kincs tehát számunkra más ut, minthogy kitartsunk, dolgozzunk és tovább is össze*». húzzuk magunkat, a mig egész Euro'pa munkássága lerázza a^-k-apitsllTmus jármát. Csak akkor lehetnek Európa országai ós veléjlfsgyütt mi is teljesen egészségesek. /Elénk tetszés és taps./ C^ot^fciiíleavfe<K*Ífor^)
