Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-25
/karolyi Elhal yv ^S*Í4e3t régé./ u •ma-a magyar\űrsiági t^ácsköz társaság KikialUöaWdPM^id ea hü története, emennyioen nekem is részem volt benn: 1 hatalmat nem adtam at a proletariátuanak; az azt már korábban meg az erezte azzal* hogy térszerűen JCIODÍtette a szocialista hadsereget. Hem maradt más v&lasstáBoair-jagy céltalan vérontást éa elkeseredett polgárháborút kellett volna fölidéznem, vagy pedig bele kellett a bcvégzett. tényétbe nyugodnom. Olcsón eljátszhattam volna ugyan a polgárság vértanúiának szerepet, alig kockáztattam volna vele toDDot, mint hogy letartóztatnak, de száz és száz ember- éltéét tettem rolna eszel kockára.A mellett joggal remélhettem azt, hogy a munkásság a volt szocialista miniszterek vezetése alatt az orosz ki seriét minaen árnyoldalét el tudja majd kerülni, ha az ügyek simán folynak éa a polgárság ellentállása nem akasztja meg a dolgok fejlődését. Joggal r erein erteui tórám ast is, nogy az egység es prolotariatas az ország f ádarabolása ellen raló védekezést egységes erkölcsi erővel fogja lefolytatni* Mag ma Js r eidithetetieoil hiszem, nogy jSurÓDo;.sorsát véglegesen • r?íéP £0 öa D .e~i »g fogja eldönteni ás nea a hadvezé rek és diplomaták marokjiyi csapatjE Ma is változatlanul hí men, nogy a ispán tul a idori 8»xtaégenek Agmajat a azo reci értelméb en nem 1 euet íeLtartani. kogy a gasdaeág nagjuráhya a zooia utalásának kell következnie, karöltre a kapitalizmus hát térbee sorit de árul. Aa oroaa k le ér let nem lehet bizonyít ék et ellen e felfogás ellen, at oroet nép ma a % éhínség és a kétségbeesem nyomása alatt oeelekszlk, de ha egyeter at európai proletáréi* taa esysés> meg less, as bit atyára megtalálja majd aa igazi aszkö töket éa a kel vsa utat. A komoly népstöreteég oaak esek as alapon épülhet fel. Tlleen elveinek ténylegss végrehajtása a kapitalista niafómmal nem egyeztethető" jbaam. Magyarország jövőjét is oa>k ebből a aéaőpontból le*et helyesen megítélni, rülügyi politikánkban két tttt közé kerültünk* Szemünkre b/uyták, hogy nugyarorsság területéi Integritása elrének fentért ás árai Uulyos hibát köröttünk el, másfelől a soviniszták faszai rádőltem bennünket, hogy est as elvet elejtettük.Az igazság azonban az rolt, nogy as integritáe jeleta^ T4 i a nagyúr kérdésben két fő etempontot akartunk kasgeulyotnii 1. Hogy Magyaron ság gazdasági etétmaroangoláea lehetet ion eredmények et fog okozni, B* hogy a magyar ügyben népotavasáe nélkül, semmi féle asneketldt elismerni nem akarunk, mert Wllson találd hasonlata azerint népeket nem lehet önhatalmúlag ide-oda tologatni mint e eskkflgurájat. Sst a s álláspontomat in tántoríthat al lanul és változatlanul fentartoa. A ttét maróangolt éa alapvető gasdaeági tényezőitől megfő a eteti magyarosi adg aea rolna életképéé, már pedig XSsépeurópának és a Balkánnak a tar meló ebes éa a kultúrában előrehaladó magyaróra tájra raa eiükeége* A mostani komor éa nyomasztó érákban in abban a aoéletllárd türtsnelmi szükségesaru*égben látom oly súlyos megpróbáltatásnak kitett népünk Jövőjére nézre a biztató előjeleket* Péoa, 1919. július iö. Á Magyar Táviretx xrode Jelem ti; Ama Béla külügyi népoxstos a kHitetiesó* ssikrotáusrotot küldte ÍTockmak, as oross dsovjot^ köstársesdg hmdüggx népóÍMtesárnak: A nemsetnost eiienjorradalom eiien hősiesen küsdó mm gyarorssági ssocialists ssövetséges tanácskőstársaság Püsegom örömmel üdvözli OM oros sors sági testvérszovjetköstársosdgot Jekaterxnbura el foglel áe a ei no imákon. & donié jelentéségu győ^ se lem le he t ÓD é fogj* limai* hogv as oroszországi orolo tirxdtue efs fbldmi vessze génység apátira lépjen ss egész ellenforradalomnak* megssxíárdtiso a prole tár iá tua és folmioesssegénvség hatóimét és nagyra növeljt o termelés ssaoialxsta sservesesének lehetői, ségexl. 2 oxlág prele t ár iá tusának % nemsetkörx ellenferrado lommal ssemoen anya küsttelmében hotárké Jekaterxnbwg estefele, mert megmutatta* Pogy egum mién felél xsolélt prole tárorsMáf nemosok bátran wi-**redmémges m n is tud sxkrs exállnx om xmperx sj izmus hiénáival. ttkiínk, s magyar tanácsköz tára óságnak különös örömünk c Jekaterxnburgi gyézelem, mert sorainkban sokon esesse* aata védték Jekaterxnburgot és uérestek OM érte folyó kisdedemben+ Csók elére topább $ as Ural hegyeket el hegypa, a sMXbérxax puszták Jele, magason hordozva a nemsetkösx preieiár-jorrmüelom vörös zászlaját! Éljen o dl odolmos oross pörös hadsereg/ Éljen o txu n te m at ion ale! ^ Ima Bél ok ül ügyi népbistos. Berlin, július «6. amint a fcfBXAk« Mit tag jelnnti, a táriromnnkiaek tegnap este olhatároniák, hogy helaoaktulunul eutrájaba lennek. A aaavt aét ma délelőtt a póota éa távírda minden üsemében meg is esünietta. A eatrájk oka az. hogy kéttzáznyolcven-elát munkást elboceájtottak amiatt, mert a függstlanek felhíváséra rétstrettak a juliue 21-lki tünteti eatrájkben. /nVtlf Offenburg, július 26. Az Offenb'>rg#.r lemung Jelentéee ezerint Straa-eburgben véres öeszeütkö-eéaek voltuk a franc Ve katonaság oa a polgári lakosság között* A közúti vssutl alkalmazottak sztrájkja slkslmából us üzem fenntartása végett franoia tissteket ét altiszteket rendel*} tok kwt a kocsikon ezolgáletra* Se mmunkáeokat annyira elkeeerltette, hoajr a lösuti vas íti kosaikat kövekkel dobálták és a vezetékeket olvadása tak. 2 zavargásoknál állítólag osa tisztet ée több katonát aefij»2tek •<>* ff«f-f oiát bántalmaztak. Röpcédulákat 10 osztogattak, amelyöCaz egykori Heiohela©A független-e égét követeli. A TI / 3%sbesttoool, július ZzTsoem Oemsnlk, az ukrán t tor jo tkon táianoM* k&lügyi népbiztosa táviratozott a Féket e-tengeri franoia faa^taaantag parancanokának. hogy a lsgélefebb msgtorláet fogják alkalmadul a fogoly entente elattrulók eUen, na a francia hadihajók ham hagynak fel osonnál a nartlr köss égek ltf ve tésével éa kifotztáéával, vadamin** e helyt ölekbe 11 oroaz allsmpolgsrok elhurcolásáról?. /líTI/
