Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-22

at. 6 i r i i 1 i , ii aaztrák bakosa eraö44s íelyt*tá 8 a és vége. A kataaai feltételek.. • na átadóét ea araiddá kataaai. feltételűi Sémet-ausztriá* ' ia kötel»ai* aa Általánsa aselgálatl kötela»etta4g magezüutetésára. miat I4aeteresi<et 4a ömkdates jele^tkez*. ***pjáa állandó hadsereg alakítására, a •?^«í i ^Cy«Bb M^JO ••kar lehet a tiaatekkel ée a e*ze*aá|fr*aaesAlyaettel együtt. Snaak 1 leraajrvebb száznak a k. rezén- belül jrleenyes u Udii^t •>{. daak a hadaereg aaerveaetahan. a jaeaayiÍa»-a »»§y»™> •f£' 4 « rt í # £_?'V asémat 4a farméját, haaem eemseJMöejasttéteAét fsgják megszabni. A tisztel '.Hí legfelj.hb 15O0 ljfctt. aa -alUeateké «000.. Saelgálati ÜS I tl..ílk>.^.fal4bb St «£*«f**~.-.a^^^ ««i»v>a>i néneb-ecztrák haderőnek aa említett aértékre való le« aaAlÜtáaát a as^Me^álraSiől .aámit.tt hAramtókaep alatt ilaaVkall kajtaai. Azalatt az. idJŐ.sWn ki k# 11 aaalcaltataWjnlada. fafaalacaa aaUenyaget 4« a ^ataBFa*A^árU.4t^atla«tó«ai SrSíarlataaX I kataaal falMtalak raaalat.i azesesak^wt aMrifadaben lévő katsaar karlÁtaaáaalfcaA. St. G a T m a 1 n, julj.ua 21.A héfcoBzersőaöot • i.>~ maanyi 'pol 11 ike i irány­&oi tartozó lap nagyon' keuvasötldnül 11411 mag. aa 3oho de Paris aat irja: Ausalrlát, amelyet réaseaeé taa azek északi szomszédai bflnelbea 4a fizetési kötelezettségeiben', aroeiynak' e zosl. kivül a Habsburgok habarna adóaaágácek nagyobb réezét la fizetnie kell, egyszerűen & ssövetaéges.hatalmak ellenőrzése alé kényszerítik, AZ or­eságot diktátori hatalommal felruhásotf Jóvátételi,bizotta4g fogja tor­nányosni. A aaaraddea egyes oikkelyeit olyan ha terozat lenül ss8vege3ték meg, hogy aa a bizottság a legnagyobb mér tőkben. megköany itheti, de eset­leg megaemmlaitö erejűvé teheti 4 folté telek et. Kétségtelen, hogy a szövetségesek kagyobb mozgási assbedéSseV a]*rttk maguknak biatoaltaai, hogy Ausztriát Örökre elválae^dalk líémetországtói éskonzorciumba kényaze­rltadk a többi Broköi - ~ éQammal. A szerzeAés asenbaa abbén a te­kint etbea ncgyojt kihívja n bírálatát* Olyan kskStéaek vannak baane.amelyek •llankaaaek terbulakxel. Minthogy Aaastria Javait a volt Habcburgi terü­letek határai* belttl már BOB- lakat likviöáítai, a német befolyástői át­itatott béesl bankok szervezete továbbra la megmarad. Udmot-Ausztria aorae aaoabaa ne* a.inyira evektől a kikötésektől, dint inkább a veraallleá békeszerződés végr ehajtáaáaak nddjatdl függ. Ha 4. szőveteégünk meglazul, Eémetoraaág klalklik ellenfraéaüak alól éa a kla szláv államokat nam lakat eléggé megvédeni, akkor Béoa non állhat többé illant Berlin vonaó­• araJének.Ea pedig aa eseményei, ai elleniecö Irányban fájlodnak, akkor Aaastria közeledni fog aaokhoa a táraalhoa, akikkel a Habsburgok idajéa élt együtt. A Figaróban ezt írja Raiaond Recouly: Folyta aat ea az állam poli­tikai 48 gazdaság, életet? Brra a kérdésre oaak nagy kétkedéssel felöl­hetünk. Ilaoa meg a aailárd alapja. Sa as osztrákok nem találják mag ön­i lAgakbaifjpsOeztönaaerüen Bőmetországnál fogjak kereaul. Sa különben is: hogyac,lahat aa ossíréle kérdést Megoldani, amíg Xna Béla, mint Lenig elö­'raa a'jMehjaae lovakokat éa a románokat fenyegeti? Hyllváave'ld, hogy es * kosifarancia legérzékenyebb pontja* Aj igazi békéaekajkjaz el 1 anaégeeke­déaek teESes mogesUntetéaa a legfdbb faltétele. A la Jomaalbaa est irja Salat Brieat As utolaé oastrák Jegy.Btk^fe ^'javasolja, hogy a monarohia feloszlásából következő politika& -gas­•'WSágl ér pénzügyi kérdéseket otsaák ...agy ieUaámolébizotteágra. %t „a oddaaer racioaallaaak latsaik. Bem békéről van aatf. hanem likvidáláeröl, • A adpazOvetastg ast épen smtatkoslkmbe. aaastria éa Séaetoraad.g oaak ea­után kezdhetik meg a gyakorlati anuúcát. •*7' -X L*Saavre awel a óimmal tárgyalja a szerződést; "A szövetééga­aak olyan feltételeket a zabnak Auaitriának, aielyek gazdasági hűbér s sík' é teszik."(ifaglio, a eikk irőja azt mondja: Aaastria annyit fog fizetni, aaaaaylt tud, aart agy azdlváa egy semleges biso'taág.mindenhatő ellen- ­Jraése alatt leea. Bármilyen nagy és jogos is a panaszunk ema nemzet el-­' en, amelyaak fővárosa a világháború tflzhelye voíti;,iné^aem tart Jak okos r . pBlítikának, ha ezt a fiatal demokráolát arra kényazerittk, hogy meneaH­^léaSt a boleevismuabáh. vagy a Hémetországgal valő egyesülésben keresse. A Katin véleménye aaarlat több cikkelyt nagyon meg kell váltoa­'ital Aaastria javára, azt hiszi azonban, hogy bizonyos szakértők véle­• éaya aaarlat as osztrák szerződés egész pénzfigyl része aem egyéb hiába­Jvjji^ irka-firkáaál. ^T. A Vorltébea ezt Írja fabrlea: A legnehezebb kérdések naovréosét . S§S nem áldották meg. Af£.egtobb akadály Ausztriával szömben veié helyze­tünkből k0retkazik, mert Ausztria legyőzött ellenség ugyan, egyúttal azonban igényjogosultja annak-a szerződésnek, asalyhűl kötelességek há.­rama&nak ráak vele szemben, noha nagyon xaaaaaS. bizonytalanul meg'álla|>l­tttt köt élezett aégek. Mi beértük avval, hogy Ausztriát minden áron megakéVr dályoatuk a Bématorazághoa való aaatlakazáaban. minthogy aea volt olyan káayaaaritSaaaUaSak, amelyet éssasaraeá használhattunk volna, kénytelenek voltunk más eaakdst használni. Blelmleserral va la ellátáat.elfogadható gaaaaaági feltételeket és kedvezd határokat Ígértünk. Széket az Ígére­teket teljesítenünk ia kall, anélkül aaoabaa, hogy barátainkat: a"osebe­ket nagyon elégedetlenné taaaenk éa anélkül, hogy a jóvátételre voaatko­IJÜ követeléseinkről éa as8?otsége«eink ugyanerre vonatkozó követeléseiről laaoaáa sáak. A Mappáiban Lauia freaao a pénzügyi teltételekről és főképen as Oaatrdk-aagyar bank likvidá-láaáről ir. Oikkéban est mondja a többi közt } Aat haaaaük.ea az elaS eaet a t8rt4aalesibeM, hogy tisztán pépe* agyi műveletek at llyaa ezers0d4sbe foglalnak* A Teape est irja : A kettős maBarahla péttatgyi likvidálása tele' ai kelpadval. A szerződés egyetlen kérdést asm-old meg, sza valóságban agy blsottaágnak kell mindaat elvégeznie, aaely a dana ex uaohlaa asera^y pét -Jétese. Hogyan fogja s- magkiaebbadatt oastrák köztársaság est sz Mtáai adóaaáget kiíizetai? Mi laketetlemaek tartjuk* A aaersldda il* mondja ugyan, aisfcfjsdamt kell a| oeatTák kestáreftaágnaa fizetnie* dtV aaa mondja meg, miből flaaaaaa. A Humanité ezt Írja a kártalanítás kérdésérSÍr Az öröklő" államok delegátusai terf^aaeteaea lehat 61eg érvényrajattaSák ast A, minőségüket, hegy Aaastriaaak réasel éa aéaelyek közülük, mint például Kramarz ia. aki sokáig volt öapaateli feladóénak leghűségesebb aaolgája. esupáa a monarchia aeg maradt réezeiaek hitelezőjéül óhajt szerepelni éa az öröklő álla éktől eeapáa a aamaatkOel .Jognak megfelelő részt akarja eivállalal a k öt el e ze 11 ségekbQl. Ba aaaál különösebb, mivel'iesek kösel aa állaosk közül kettőnek nam veit kdpvlailata as oastrák békeesereödéa átaoaaáaáli % Délasiáv államnak, amelyet oaak a veraallleal a saraidé a aláírása utáa • Staart al Praaclaeraaág ée Olaazorazág 4a a Oaeh-Szlovák állaaziak.amelyak •séfar/k elnökléeéval működő nemzett -alsttaágát éa aa eateate hadseregei- v . *«a harcoló légióit eliaaarték ugyaa a öaab-silovák aamaet aa eryé ttl, a Slah-aalovák állam megalalknláaát aaoabaa hlvatoleaaa a*l-.o 1 saí'^tifikáí.­tak. A oaersődéa lagaötétabb r«aza a területi kérdéara^voaatkoao réaz,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom