Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-22
Berlin, július 22. A Berliner Tagebiatt jelentéee eaerint tegnap éjazaka lövöldözés támadt a császári palota ée a parasicsn okság közelében. A tÖssds felöl tüntető menet közeledett vörös lobogókkal a palota parkjához, hogy az Unter don Lindonre ée a *radonburgi-»kapuhoz eljusson. Minthogy az utcákat a kato^ság ,elzárta, a menet nem juthatott el az Unter dsn Lindánlg. amidőn a katonaság felszólította a tüntetőket az eloszlásra, nem engedelmeskedtek. Srre a katonák lövöldözni kezdtsk. A tömeg szétszaladt. Sgyes lövések később ia hallatszottak. A yoooisohs Zeitung Jelentése szerint a korai délutáni órákban' ötefgr független szoiíallato vonult végig az Unter uen Lindenen. A katonaság elzárta a Yllhelmstrasaét ée táblát tett ki, amelyen ez a fel. lrds volt.. Aki tovább megy, agyonlőj jükl- A tüntetők egy ró a se afiessasi vonult a brandenburgi kapun át, a többleket visszaszorították./mi/ f .i^-ffe r m & in. Jpllue 81.. AJíhioago^Tribüné^s serint^Pooh marsall irtelen visszalő® Londonból, hogy megtárgyalja a békekonf erenoiával, ml történjék Somotországgal, amely vonakodik a Maanhelm őrmester megölése miatt kirótt millióé pénzbüntetést megfizetni. Az a* morlknlak körébon azt hiszik, hogy Amerika osak akkor fogja támogatni yrancia ország követelését, ha bebizonyosodik, hogy előre megfontolt szándékkal ölték meg es altisztet és ha olyan emberek is résstftottsk a gyilkosságban, akik összeköttetésben vannak a némot kormánnyal. /MSX/ 8 t.-Q érmei n,július El. A Matinnék jelentik Eowyerkból: polk al* államtitkár, ah ae utazott Parisba as Imperátor hajón, egy újságíróval folytatott beszélgetésben ast a véleményét fejezné kl, hogy az amerikai szenátus bizonyára ratifikálni fogja a dacszövetségről kötött egyezményt, neeeldalról azt jelentik, hogy a szenátus republikánuspárti vezérei ssombátoré a ts kijelentették, hogy harminoOt szenátor a végsőkig ellenzi a békeszerződésnek minden foltétel nélkül való elfogadását. Ezek a szenátorok Inkább feláldozták politikai karrierjüket, eembOgy meggyőződésüket áldozzák fel, mert a békeszerződést Mostani formájéban elfogadnataifclannak tartják. Széknek a szenátoroknak a névsorát avval a megjegyzéssel adták át "í 11 sorinak, hogy a szerződést visszautasítottnak {ehet tekinteni,ha a kormány nem less hajlandó a kívánt fentartásokat ée értelmezését megadva tenni. /MTI/ •—— A re a torda m.jnliue Sl. A Beuter-*%pmöke égiek Jelenti* Veehlngtónból: Aa amerikai kormány tiltakozást jelentett be a mexikói kormánynál e 9nmpioo közelében megtámadott és kirabolt amerikai tengerés aratónak ügyében. A hadügyi és s tengerészeti hivatalban nem titkolják a helyzet komolyúgut. /MTI/ Berlin, Július 22. A ivemet demokratapárt tegnapi gyűlésén egyhangmlag elfogadta a követleső ayl1átkozatot| A aémet denokratapárt gyülóao legmelegebb baráti érzését és rokonszenvét fejezi ki f-: a uómst-osztraa testvérednek a et.-germaini oroTsaakoe béke alkalmából és megmásíthatatlan hitvallást teez nagynémet érzéséről, az önrendelkezés Jogához való raI gaszkodeoárdl. a nelynek elérését késleltethetik ugyan, de lehetetlenné nem tehetik. I e w y e r k , Július 22../A MTI. szikra távirata a budapesti rádió- . állomás utján/ Az Svsnlng Kovának Jelentik Pár i ab ól :A ttfcme t osász-Jár a berlini hngenettéVkelenla tagjaiban uj támogatókra talált . A franoia hugenották leszármazottal, a kikit a XVII. században kiűztek Frar— oiaor8zápból, levelei küldtek Peinoar4$&&n/ arra kéri 1 *, hegy "Prq noiq.ország/ a német császár megbüntetése ügyábon további lépéseket (re "teeyer^ A levél szerint a n'antosi eáiktum visszavonása után 1685-ben kiűzött sok ezer franoia második otthonra talált Fémékorszagban és gzt elsősorban a Eeheszellemeknek köszönheti. A brandenA bárgi választ5-fejedéieiat^l-kezdve II. Vilmosig minden .német urolkedő teljes vallási és nyelvi szabadságot adottveú 25,000 kiűzött franciának. Hsat, a midőn Franciaország kártérítést kCvetel Bemeteraágtól, a XIV. Lajos által kiűzött franciák iránti vendégszeretetért lorő« hnfja háláját a Hehenaellemeknek. A Llberté a livéllel foglalkozva, többek között azt irja, hogy Bémeterszág legerősebb hívei között mindig ett találjuk a XVII. században kiűzött franciák leszármazolt, a kik már elég kárt tettek Franciásrazágnak, ugy hegy semmi joguk ily kéráasel előállniek. 1* e w y e r k , július 22. jk MTI. szi cratávirata a budapesti rádióállomás utján/ A Bovferk Sünnek jelentik Pariéból: Meat. hogy az esztrák békeszerződést részletesebben taculmányeZzá>k, még frenoia körökben la gyakran felmerül a kifegáa, hogy Ausztriát nem kellett ve^na ennyire elgyengitenl, meat, a midőn minden oldalról ellenség veazl körül. Sexen félnek ettől, hegy a szövotaégeeok túllőttek e oélen éo Auaztrlát előbb vagy utóbb Wémejtsveiag karjaiba kergetik. Mindenütt 'kritizálják as osztrák szerződést. Tény az, hsgy Wilson eredetileg Ausztriának Beme torssághea csatolását pártolts és a bizottság többi tagja ls srre az álláspontra helyezkedett. Clemenceau azonban tliter* kssett Németország megnagyobbítása állon és Wilson kénytelen veit engedni. Meat már a franciák is beismeri**! hsgy politikájuk eredménye aem felejt meg a várakozásnak és nagy veszedelmekéit rejt magában. Bem keltene meglepetést, ha sz amerikai szenátus éleaeaoaegbitálná az osztrák szereződést. A (Jslflois, a mely rendszerint támogatja a kormány politikáját, kijelenti, hegy az uj államnak aemmifélo szilárd alapja nincsen és kérdéses, hsgy pslltlailag és gazdaságilag életképes naa-el. Pária, július 22. fk MTI. szikratávirata á budapesti rádióállsmás utján/A békeértekezlet köreibon sokat vitatják azt a kérdést, vájjon as amerikai megbízottak aktív részt fegnek»e vonni a bolgár béke szer síidé s elkészítésében, minthogy nem tudni, vájjon aa Bgyesült államok aláírják-e ezt a szerződést. Vealse 1*8?, felvetette a kérdést, hogy az amerikai megbízottak alá fogják.e Írni a bolgár szerződést és egyúttal rámutatott arra az elvre, hegy az az állam, a mely a'szerz*deVgt nem Írja alá. nem vehet részt a béketárgyalás okb an sem. Ven Ize les?, fellépésének hatáss slstt Whlte sürgönyt küldött Vilsennak, afc£bc# utaeitast kér arra . -Vl~ hsgy as Egyesült államok elálrják-o a bolgár ég töves: szerződést. A német szerződéssel szemben tanúsított amerikai oppozíció ennek a meggyőződésnek ai tápot, hsgy Amerika aligha vesz majd részt a bolgár és török olkudezásokon• Parisban slyan hlrsk terjednek el, hogy az Egyesült A 11amek nem f ogad jak efe^oatörmény, aem. e török mandátumot. 'f^*^ Í*K> •
