Politikai Kiadás 1919. július
1919-07-22
Berlin, július 28. A Berliner Tag eb lat t jelentése sserint tegnap éjaaaka lövöldözés támadt a császári palota ét a parasscsaokság közelébe** * t6ssds felöl tüntető menet kösslsdstt vörös lobogókba 1 a palota parkjához, hogy as Unter Atn Lindsnrs és a srodenburgi^kapuhoa eljusson. Minthogy ss uteákat a kato^aág elzárta, átmenet ssm jut&atott sl as Unteredem Lindánig. Amidőn a katonaság f elszól! totta a tüntetőket aa elcsalásra, nen engedelmeskedtek. Srre a katonák lövöldözni keadtek. • töaag Bsétszaladt. Xgyes lövések később is hallátszottak. a Josslsohe Zeitung' Jelentése sserint a korai délutáni órákban Ötes&r független, ezotiallata vonult végig as Unter dsn lindsnen. A katonaság elzárta, a Vllhalaetrokssét és táblát tstt ki, emelyen oz a felied* volta. Aki tovább megy, agyonlőjjük,- A tüntetők egyréaae grisazai. vonult a brandenburgi kapun át, a többieket visszaszorították*,4171/ f .i^Qe r m a U. július £1.. AJJMcago. Tribüné, azerint Fooh marsall irtelen vlssss%íé ^ . -7? Londonból; hogy megtárgyalja a béke. konferenoiával, el történjek fienistországgal, amely vonakodik a Mamhsim őrmeater megölése miatt kirótt milliós pénzbüntetést megfizetni. Az &*> msrlkmlak körében aat hiszik, hogy Amerika ceak akkor fogja támogatni franoia ország követelését, ha bebizonyosodik, hogy előre megfont olt fisán dókkal ölték meg az altltztst éa ha olyan emberek is réestjjsttek a gyilkosságban, akik őss&köttstéaben vasnska némot kormánnyal. /KTl/ 8 t.-Q e r m % 1 n,július El. A ilatlnnek jelentik Bewyorkból: Poik' tl*» államtitkár, aki má utazót% Parissá az Imperátor iw. jón, egy újságíróval folytatott beszélgst ésben aat a vé Isménkét fsjez|e kl, hogy a a amerikai szenátus bizonyára ratifikálni fogja s daoazövetségrfll kötött egyezményt. Xásoddalról aat Jelent ik, hogy a szenátus rspubllkánuspártl vezérei szombatodé a te kijelentették, hogy hsrminoöt szenátor a végsőkig ellenzi a béke ezer ződá enak minden feltétel nélkül való elfogadását. Baek a szenátorok Inkább feláldof^ak politikai karrierjüket, semhogy meggyőződő süket áldoztak fal, mert a békeszerződést mostani formájában elfogadnatakarnak tsrt ják« Széknek a szenátoroknak a névsorát avval a megjegyzéssel adták át 711sonnak, hogy a szerződést visasautaaitottnak 'lehet tekinteni,ha a kormány nem lesz hajlandó a kivént fentartásokat ét értelmezését magátvá tenni. /MTl/ áai t • r i « m,Július 21. A Rauter-ífgynökaogfrak jelentiK Washingtonból: At amerikai kormány tlltakoaátt jelentett be * mexikói kormánynál a fampioo köztiébem megtámadott és kirabolt ameriKai tengeréé zkatonák ügyé* ben. A hsd&gyiyíe s tengerészeti nlvatalMn nem titkolják t helyaet ke ^ Berlin, Július 28« A ivemet demokratapárt tegnapi gyűlésén egyhangúlag elfogadta a követleső ayilatkoka tot j • német demokratapár * gyűlése legmelegebb baráti érzését éa rokonszenvét fejezi ki — a németf-osztraic teatvéresnek a st.-goxmaini erőszakos béke alkalmából és magmáéithatatlan hit*, vallást tesz aagynémet éraóatxÖl, aa önrendelkezés jogához való ragsszkodaaéirél # a melynek elóréjét késleltethetik ugyan, do lehetetlenné aem tehetik* I e w y • r k , július 22. ík MTI. szikra táv irat s s budapesti rádióállomás utján/ Aa Svenlsg Fewantik jel ee tik Páriából ;An|mst oaász^4r a berlini hmtesetteVkelenia tagjaiban uj támogatókra talált- , A franoia hugenották leszármazottai, a kiket a XVII. században kiűz tek Fraroimtrszápból, lovfla-fc küldtek Peinoar SnaX/ -es -e##«fv erra kari 7 :, hegy ^re nol"erazág/ a német caáazár megbüntetéae ügyáoor további lépése* kat<^je xsayem. A levél szerint s nantesl eeilktum viaszavenása után 1685-Van kiűzött sok ezer franoia második otthonra talált IMme^or-. szagban éa gzt elsősorban a Hehenzellerneknak köszönheti. A brandenbárgi válasz tó-fa jedelemt^lkesdve TI. Yilmesiö minden német urelkedó tfljta vallási és nyelvi szabadsagot adottá *5,C00 kiűzött franciának. Most, a midőn Franciaország kártérítést követéi Fémeteraágtól, a XI7. Lajos által kiűzött franciák iránti vendégazaro ia tárt loróhotja háláját a Hehenz ellem éknek. A Liberté a lavéllel foglalkozva, többek között azt irja, hogy Férne tország- láger6ssbb hívei között mindig ett találjuk a J7JI. században kiűzött franoiák leszármazóit, a kik már elég kárt tettek Franciaországnak, ugy hegy semmi joguk Ily kérésssl előállniek. T e w y e r k , július 22. /A MTI. szi cratávirata a budapesti rádióállomás utján/ A ffewterk Sünnek jolentljf páriából: Meat, hogy sz osztrák békeszerződést részletesebben tanulmányezzá>k, még frtneia körökben is gyakran felmerül a kifogás, hogy Ausztriát nem kellett volna ennyire elgyesgiteni, most, amidőn óladon oldalról sllenaég veszi körül* Sekan félnek attól, hegy a szövetségetek túllőttek a oéltn ét Ausztriát előbb vagy utóbb Wíaejtavstag karjaiba kwrgetik. Mindenütt kritizálják aa osztrák szerződést. Tény aa, hegy Wilson eredetileg Ausztriának Férne torszaghoz csatolását pártolts éa a blssttság többi tagja la err's az álláspontra helyezkedett. Clemenceau azonban tiltskésett Hémetország megnfwobbitása, elles ás Wllaes kénytelen volt engedni. Meat már a franciák is belemeri**, hagy politikájuk eredményt aem feledt meg a váraké sásnak éa nagy veszedelmeken rojt magában. Vem keltése meglepetést, ka sz araerikai szenátus tleeeeVitegbitálsá az osztrák szegj/lést. A Qatítoio, a mely rendszerint támogatja a kormány politikáját, kijelenti, hegy as uj államnak semmiféle szilárd alapja nlncasn és-kérdéaea, hegy pelltlallsg és gazdaságilag életképes Jtss-él. Pár 1 a . Juliua 28, [k MTI. az Ikra távirata a budapooti rádióállsmás utján/A békeértskezlet körs&ben sekst vitatják ast a kérdést, vaJJen as amsrikai mogblssttsk aktív részt fsfnsk-s venni % bolgár békeszerződés elkészítésében, minthogy nem tudni, vájjon az Kgyeeölt illának aláirják-e sst a az^rzédést. VealaolteZfelvetette a kérdést, htgy as amerikai megbízottak alá fsgjákvo Írni a bolgár szerződést éa egyúttal rámutatott arra aa elvre, hsgy.a* aa áll ara, a mely a szefs*doVft nem Írja alá. nem vehet részt a béke tárgyalás okban aem. y ( tnizelss& fellépőjének hatása alatt Whlts sürgönyt köldött Vllatnnsk, afcftó^ utaditást kér arra . .->'•*» hogy as Sgyseült Államok aláirják-e a bolgár éf> tövo^ azerstaéat. A német szerződéssel szembon tanúsított amerikai oppozíció annak a meggyőződésnek ad tápst, hogy Amorika aligha veuz majd ré-zt a btlgár éa török olkudozásokon. Parisban olyan hírek terjednek el, hogy az Egyeeűlt A llamek nem f egadják a^^oatörraérf/, sem a török mandátuiaat. &*f£> v tSí
