Politikai Kiadás 1919. július

1919-07-15

R 6 m a, Július 15. Nitti mirflaztefe lnök tepnap a külpolitika rol nyilstjkozott e kamarában, A párisi konfe ronda eredményeiről a kovátközöket mondotta: Az északi határok iemeretesek. Az Adria^kerdésben p rograrmanxat inLe&rtékleteavaa és 01 eszországhoz méltód védjük,A azöve tsefjes ektoi vaio elazákadást célzó irányzat ellen küzdenünk keli. A ko-ftaany szuksén eseten 3zisoru rendszabályokhoz fő ly a íródik a sajtóval szeaten, A szövetaegese-cík»l való Összhangnak bensőnek kell len>nie, A 21-iki és 22-lki sztrájkoknál * azt mondotta e mini? relnök, hogy ezekre Olaszországban egymagád an nincs ok. Hozzáfűzte, hogy üleszorszég sem Oroszországban, aem Üagyaro rszágban nerr.• fon interveniálni, kivé ve, ha taak megtámad jak. A kontinganaek nagy részét a külföldről visszavonjak. A kormany kénz altela^ i'noa sztrájknak elejét venni, A beszédet élénk helye 3 lés*e 1 fo fedtek,/MTI/ — — — — r ' :<

3^^Y: P r á g a, juiiua 14. A iohémia jelenti Iaaitmeri tzből: Prohtfa-rka P*f#»rímeater tegnap elrendelt*.a" cseh. zászlónak a városházáról való *1távolita•aát.Miko r. ezt a rendéík^at-t A, caeMt me^ioetíjí-k» cseh kafeonak polgárokkal vegyesen a városháza e1« vonultak és benyomultak az épületfce.A polgarrne*jitert a f*ldühb<U ton1

°fí*^ttleg bántalmazta. Mindkét kezéü megsebesült, | 'agy hogy kórhazee #

Ve 11« 11 3 zó Ili tani .A várnai titkár homlokán mély sebet jlLJtettek.A városháza tisztviselőit, elpakolták éa súlyosan bánta lm áztak, < Végre kabpnaj4e rendSre'- vonult ki 43 he,lyreállitotta a rendet, A polgár* mester sérül-e • »nyhén*'k bizonyult és házJc»zelé.ebe vették. A leitmerltzi yoi^árság koréban e hallatlan események miatt pagy azíizigatottság. Holnap á város polgárai küldő tt a ége t indítanak Prágába, amely az ottanjjep^entf mies^l^ek jelentést tesz es orvoslást kér. /MTI/ \B oi t t e r d a m^, juiiua 14. idlnt a fjLeuwe Rotterdamsche Courant jelen* Iti, az anaol munkáspárt véale^ase n elhatározta, hogy július 21-én és 22-éa> | ket-mapi tiltakozó tüntetést rendez angol csaptoknak Oroszországgal {S zömben- való felhasználása mi ait,/MTl/ K á » a , jul£>ua 14. A Kleuwe Bot te rdams,che Courant jelenti Páriából: IWashingtoni híradás szerint az Egyesült Államok és Mexikó között viszály „var kitérőben.Az Egyesült Állemokn ek állítólag oz e szándékuk, hogy meg:S*elljék a mexikói kikötőket éa e mögöttes orszánrész egy 'részét miridadIdig, mig sz amerikai polgárok életet és vagyonát biztosítják é-smám |szilárd mexikói kormány alakul,/MTI/ ?rdJ SLil

11

^

9

'^í* A Pcpol

° Rom8no J«la*-U- Parisból, hogy Chwnc.au •ÍSÍÍiIlínít hadihajókat amelyekhez francia haderő ia ' dUa

í

U9

' ^tAeibschrTávireti I röde/ Udinéhol jeW.tik: ' Eejjlinborghoben e drágaság miatt zavargások, voltak A fel Izgató fc^kfí\ür^'°'á V ^^/^gtámldta s ka^^á^ d

at

Ü

íy tv*ftJCJcel tüzel l rá. Oiew.-isoghal.tak és tizenegyen megeebeeültek.AÍÍ/ j tT n g a rí s c B r o d, július 15*/§ se h-szio ván sajtóiroda/* A Katasztrofális áradás Szlovák országban a földeken, az epületekben és az utakban mérhe te élen károkat okozott. Emberéletben nagyobb kár nem esejt* A legsul yosabban szenvedtek Sutniée és. Ungarisoh-Brod,anol 17$~ |i- ház'megrongálódott,részint egészen összemlo tt./'Aül/ Í

P é"í e r v á r $jiUius^ 15« Magyar Távi r

ati'iroda szizratavjfata a budapesti rádióállomás utján*/A szakszervezetek nagyorosz központi tanácsának elnöksége az en tente országok munka sa mo z fel hivüst intézett, ¿¡¡¡1 * amely kiemeli,hogy már két esztendeje annak,' amióta a* orosz proletariátus a carizmus és a nemzetközi téke bilincseit lerázta és a ^ mióta valamennyi ország burzsoáziája kérlelhetetlen halálos ellensége lett. Kornilov,Kal/din,3>enikin,Kolcsak és a tfélnek le ttez az- enten te b wr^zs o i?i a ésaz en tente kormányok kedvenc hőse i. A? en vén te^ kormiyok Oroszországba küldték csapataikat a forradalom elfojtáséra, & ententenak a központi hatalmakkal szemben elért gyéreimé után lehullott az álarc és az enten te kormán vek példátlan, cinizmussal alku-' dognak és csereberélnek a föld neve ive l.ome Igéknek nyaka körül ? qyre szarosabbik*fűzik a hurkot. S?vvj*Töt$szország ellen küldik a lengyel reakciósokat, a' remén bojirohat,az észt, a le tv, a litván és a német fe hé ráígérd is tákat és a finn militarista reakciót* AK n. ^ngel szhátha tal mukban tart jak és KolcsakotJlenikint és Jud°rác$at témogdz^fék trkéft " segítségül a forradalmi Oroszország ellen intézendő* támadás c éj javét Oroszország szivében a fehér gárdisták köréoen lázadást szí -tanaK és arra is kísérletet tesznek,hogy Szóvjetmagyarorszagot megfojtson. Pá ns lett a világreokció^ középpont ja,Verse ilies pedfg a népmozaalmak ^ hóhérainak fö\aaiszállása, akárcsak abban az időben,amikor a francia kommün t vérbefojtották* A felhívás azt a Kehié st intézi az enten te*, országok munkásaihoz,soká tíhik-e még,hogv kormányaik a szociális tor^ vadalmákat vérbe igyekszenek tojtani* Je orosz proletárláius rendé le.tlenül küzd és elviseli a blokád nyomán témaat éhséget és egyébészenvedéseket* Anenzetkozl ellenforradalom kinyújtja feléje karmaIL de a forradalom győzelmébe vetett megingaikatlan bizalom erői oa az orosz proletariátusnak a harc foktatására. Mint a világforradalom előőrse ,va-r, míg az enten te őrsegek munkásai segítségére Jbnnek.Vesz " r szoáek az imperialista rablók/ Éljen a nemzetkizi proletár forradalom! U a jen a nemzetközi szovjetköztársaség! p é te r v a r ,július 15. MMagyar Távirati iroda yzikratévirato a budavesti rádióállomás utján./ Permnél aratott-győzelmünk fontos katonai 'és gazdasági következményekkel jár. J& e 1 le ns érnek sebtékén való '.menekülése alkalmával rengeteg készleteket kellett hatfanágynio. MoI

tovil ichában a nagy gyárak a le gr öv ide tb időn belül ujro teljes mértékben üzembe helyezhetők lesznek"* fém, eke ,ágyu igen nagy mennyiségéén, ezer és ezer vasúti kocsi liszt és sé, huszonöt mozdony és egyéb anyag jutott kezűnkre* A fehérek körülbelül ezer-vörös katonát élve elégé t, tek* kel csak hadsere céfan lomlcís és pánik kerekedé tt felül,* p é i e r v á r,Július 15 v /A Magyar Távirati Iroda szikra távirata a bvdi-^st iAadi o ál 1 omá s u tjfn */ A keleti frón t VóVoí * a tanú iÁkö've t_ k-azó tiltakozást teszik közzé; Mi,egy pán cél vonót legénysége és egy vörös vadászezred negyedik százada,amelv a német proletariátus egyik nagy vezérének, Lujtembwg Rózának nevét viseilaki a Scheidemann-féle áruló szocialistából odri hóhérok és fehé*gárdista cinkosaik búnös kezétől esett el — ujfa hangoztat juk, hogy páncél vonatunk tüzével százÍ

szorosan bosszút állunk az áldozaton es lankadatlanul folytatjuk a harcot a munkásosztály mindsn ellenségévé 1 mmdaddig»mig az e-g^sz világon győzedelmeskedik c? mun ká 5_ ¿6 iv^r^ÜA^ tanácsok hat a JPÍC. *S 7?M^ -la kommunizmus vörös lobogója leng* s.ezszo

r ításunkat küldjük a nemei prole tar iá tusnak és ny U tan kijeién tj ük, ho..g$ mi h elyt végezzünk a ma+ gunk ellenforradalmi hidrájával,elvtársainknak,a spartokisztáknaz segítségére fogunk sietni. i^r^Wt^*