Politikai Kiadás 1910. november
1910-11-09
mányo? reLfvaXá ut'aá%eS|egÍg^fíSÍ^?^******* iroalelnckké. Czyhlírz iívafe áSgltSt Sí^^^Tw^fí^ 1 Veszl éa bizalomért meleg köszönetet mond. yaiss " tJr me &> e bele J e helyezett I | | I I I I I I T & | K. • löio. nov„9. III. déli kiadáshoz. Aradról jelentik a M e g y a r Tá.v irt t i Irodának: Szemléi arrdmegyej; kézségben a ls-toa;jag velóaágos forrongásban tört, ki egy földbirtoknxk a-a eladasr miatt, ugyanis Ezem lak határán V magyar vallás éa tanulmányi alaprf k a ok birtokr vrn es ezekből most, egyet eladóvá tettek zárt. írásbeli' versenytárgyalás ut,jan. A azemIrkieknek ninasen földjük>é» a földéhsóp következtében tömegesen yandoroxnfk'ki Amerikába. Hegy örömet keltett te.'iat a vallás- es közoktatásügyi mi nisztsri-umnak ez ás sínaaarosásá és annak idején deputáoióvel is Jaw^tak az illető előadó, ÍJonoz Ödön miniszteri tanácsos elé, a kit arra ffirteí, hogy nekik eűjr ei ezt e főidet. A tenaosos ezo valaszolue, hogy e versenytar?;yelást nent lehet, kikerülni, de megígérte, hogyha az o ajanlatuk a aáiiik le-jobb a jenit t v al í; egyenlő vagy ha osaic négyen kevéssel lesz oiosOOh, akkor n'ökik júttrtjf földet. A birtokra pályázik egy konzorcium is, a mely ezt r Ibéri étbe rdna ki; és ' es ;-ek konzorciumnak nehany, Szemlekon lévő tagja rzt hiresz elte, hogy ok kapjak meg a földet, mert olyan erős, protekciójuk van é^rninisztöriumban, hogy máa rzt, a ^i^P^^f 111 ^^^"^,,. le meg. Srre-tört ki a zrvrrgaa ugy, hogy osendórséget kellett összpontosítani. A fölizgatott lakosság a konzorcium tagjai ]rf z ül többeket megtamadott. A azolgrbiró egy Andrejka György nevű enfcert letartóztatott, a ^it azonban nemsokára szabadlábra helyeztek, azonban izgatás f» ^anlf^acrtés miet. ellene ez eljárást megindítottak. A kedélyek osa^ akkor Oö 111 *?^ 1 ^' le, r mikor a szolgabíró megnyugtatta őket, hogy ok fogjak kapni a birtukot. A E a g y a r delegációból Wien, 1910. nov. 9. X. folytatás. Holló Lajos helyteleníti, hogy a delegáció túlságos sok disz kőzött folytatja tárgyalását* Ami diszt az országos bizottság kifejt/, azt a képviselőháztol feszi el. Ez & bizottság sem szuverén testület, hanem az országjrúlésnek agy kiküldött bizottsága. Kifogást e$el a közős ministeri költségvetések helytelen s'zerkesz- v tése ellen. Azt óhajtja, hogy a költségvetésnek alkotmányos kereteket /egyenek, a formákat tartsák meg, hogy ezáltal a hadvezetőség és a -delegátusok helyzete is könnyebb legyen, Ausztria és Magyarország hadügyi terhe igon nagy. Oroszországban, az 1910, évi rendes költségvetés f szerint a hadsereg költsége SlOmilliy, a tengerészeti költség 139 millió, összesen tehát körülbelül 480 milliót tesz ki, Uémetországgal és Franciaországgal szemben sem maradunk hátra. Xtt azonban tekintetbe kell venni azt az óriási kulÖmbséget, amely ezen államok é*» Magyarország gazdasági helyzete között fennáll. Szén nagy áldozatokkal szemben a mi hadügyi költségeink nem jönnek iparunk támogatására, , hanem az osztrák és a külföldi ipart támogatjuk vele, Nekünk előbb még gazdasági életet kell .teremtenünk. Hadügyi terheink tehát gazdasági viszonyainkhoz mérten túlzottak, ftem helyes, hogy olyan tiszteket nevelünk, akiknek kiképzése nem felel meg a mai kor követelményeinek, A tiszti létszám nálunk olyan magas, mint talán sehol puropábanv ffagyobb műveltségű tisztekre van szükség, és ekkor a kisebbszámu tisztiíétszáítict háború idején az intelligens tartalékos tisztekkel lehet pótolni, A tiszti foglalkozás ma már nem olyan uri foglalkozás, mint régen volt. A. tisztikar hivatása ig^n nehéz, nekünk tehát gondoskodnunk kell tisztességes anyagi ellátásukról. • Sajnálatos, hogy a tiszti előléptetés terén olyan rendszer uralkodik, hogy nem minden érdemes tiszt előmenetele van egyformán biztosítva. A tiszt mindig retteg attól a gondolattol, vájjon megüti-e azt a mórtéket, amely képessé teszi, hogy magasabb rangba jusson, vagy belekerül-e 40-4$ éves korában abba a rostába, amely a feleslegeseket kiselejtezi. Aki a hadsereget ma az illető állam »1 lomével szembehelyezi" és nem akarja, hogy a hadsereg avval a szelemmel kongruens legyen, az tönkre teszi azt a hadsereget. Milyen megszégyenítő reánk nézve folyton hiába küideni azért, hogy a magyar nemzet a maga intelligens gyermeit a hadsereg tisztjei között elhelyezhesse; !tem volnánk # hü képviselői Magyarország érdekeinek, ha mindazt, ami a nemzet Jogaiból kifolyólag megillet bennünket, nem, követeinők, A hadügyi albizottság jelentését nem fogadja el. xx• folytatás következik.
