Politikai Kiadás 1910. július

1910-07-22

•%í B á qa jjul,2S« Hasai honvédelmi ffilziigzta? ma röggel ideérkezett. «. Joh?aneBU rg, jul. 88. A &iuaei+ Sast Déép Mim- bfevábaa egy láda .aselőtin meggyalladáaa következtében mérges gázok fejlőitek kl,melvek lö benezüiőt munkást megöltök* IS fehér* ás 76 benaztilött munkást korházba kellett szállítani. & i e v* , jul. 8S./P.t.li. / Cserkassssyban felhőszakadás ós nagy olÉa X7 házat elpusztított és 8 malmot megrongált., ö ö U t á-k I a p V ó 1 e ffi e n y 3 k •: 1D1Ö; július SS, •A K a u e P x* e i e ? r e s s e Írja: A miniszterelnök beszéde neio tartalmaz határozatlanságot a kormány ajándékaira nézve. Kern kacérkodik a radikáúUöBbb pártok pi-ograiorajaival ós népszerű ögitáciftivaX^neia tesz rejtett célzásókat a kormány és kortoényt>áJrtaiak az ellenzH&kel való beloő szimpátiájára.A mit Khuen a közöa-hadsereg aagyar réssének kifejlesztéséről ioondott, az a megtestesült józan ész azava volt. A legegyszerűbb igazaágok ezek és mégis a miniszterelnök ökájábol ugy hangzanak most,mintha soha ezelőtt nem ha»trttóir volna. Ugyan es az. ^azerüaagé ós josana^a a felfogásnak -nyilvánul meg a bankkérdóaről szolo passzueban. A legképzettebb bankpoli-bikus sem jelölhette volna meg világosabban a banli-politik^ céljait, mint Khuea. A beszédében tártaImazctt igazságok ack agyremet efe hagyományos képzelgést döntöttek meg. Ha ma a magyar nép nagy többsége nem Khusn mellett állana,akkor az ellenzik Khuétf 'beszédének az Ausztria éa ; Magyarország közti közjogi viszonyra* a üaáaer^ kórlésére és a bankVárdeare vonatkozó fejtegetéseit nem * foga-ina ily szótlanul. Magyarország Khusn ne lett van. Ez a tény magyarázza meg váratlan -nagy-.győzelmét és ez magyarázza meg az^uj parlament tárgyalásainak aránylag "nyugodt, menetét is. A nemzet hangulata és akarata nyomást gyakorol az ellenzékre* t j A- ?remdenblatt Írja: Khuen a választási csata után aszócsatit is megnyerte. Kíméletlenül döntötte meg- mindazokat a jelszavakat, a melyeket edciig oly veszélyeseknek tartóttek. Kételkedni lehet abban,hogy vájjon a választók többsége az újonnan alakított koimányp^rt. malltett volt-e bizonyos azonban,hogy a választók a koalíció ellen döntöttek, a-klauzulák- • kel ellátott függetlenségi theőridt és a fenntarté-ssal űzött 37-es polítxke elXen.Khuen politikájáról el kell 'ismerni,hogy' az igozeágot tükrözi vissza. Khuennek le teli számolnia a koalíció örökségével és peaig inog ezen a nyéron,hogy ismét normális állapotokat-teremtsenMagyarországon.Csak akkor csinálhatja saját politikáját és csak akkor? lehet majd ffiegitélfti.hoav vaiion az is olyan jo«-e, mint mai beszéde. A -2 e i t irja: Gróf. Khuen Hódervái-y tegnap,mint szónok nagy sikert aratóot. a-parlamenti sikert politikai győzelem előzte me& az uj választások .-.11'almával. Ha a magyar ellenzék rémmeséket is. terjeszt ezen választásról, józan '"'ésszel nem lehet a Óban kételkedni, hogy' a'z ország hangúlata az uj választásokban hü kifejezést r^ert.Khupn ériem©,hogy a magyar nép kijózanodását türelmeden bevárta es helyesen fel ismerte.így azután a nyugodt megfigyelés és az okos számítás győzelmét aratta.Régóta nem tört magyar államférfiú oly határozottsággal és őszinteséggel"a 67-ee kiegyezés''mellett i lándzsát es nem vallotta magát oly hátsógondol3tok ós félremagyarázás! kísérletek nélkül ezen alap hívének.Ezt 'a. lojalitást Aus^triábör- i.o^áiisön el fogjuk lemérni,Azért azonban ogyáltalábak nince okunk Khuen <^ófért lelkesednünk. Hiszen nem a mi kedvünkért hive\W k: egyezésnek,hanem' mert ugy 14tja,hogy Deák müve a legjobban és^legbiztoBabban védi n»ég• Mag£árcr6pá? :ér^Í^^SS^SS^S

8- 2?S

ze

3 tapfjsatalt,Jtffcgazdái ^olitifeöai^a tánijfcöz'össég ffiöliett voAtak, de jtímondari ezt egyiku^ sem merte,Jmlöxi^m, né^ oly - e mesterkéletlen világossággal ós preciz a n^fltsággal,mJnt ."tegnap Tfliuen 'g^ó

f

% Fejtegetései a magyar "geadasági. ^olitíváv-el hln^a^!?;erűen öb.jeíst^e^ .é^ becsük letelek.Kevésbé kiológitő az a tartózkodás,amelylyel a választól refoftorol nyilatkozni. Be ez a magyar politikának belföő U^ye,aüSelyhez nekünk osztrákoknak alapjában véve kevés közünk van. Szádunkra a legnagyobb fontossággal az bír^Sogy immár ©^teljesen Konszolidált magyar viszonyokkal számolhatunk és hogy * a Lajthán túl oly koitűány és oly többség vezeti az ügyokot,a.p&ly strikte ragaszkoaík az iö'67; évi bálijához. A íf

: e •'. e s W i e n e r • a g b le t t irja:-Khuen Hodérváry Károly gróf miniszterelnök tegnap nagy parlamenti győire.laét aratott. VajJou :

áz emelt hangulatit igazolta-e a beszéd tiár*?yi' -tartá'ltóa? Igen! Azzal é szép' x^íltsággal,

9 a melyet mindenkor a minisztereinök jeileióvohái/ának ismertek, elhomályositás és túlzás nélkül Khuen grof ""elsődórban a iibéráüÍ3 párt vez'éarónek jelentette ki magát es azután á feszülten figyelő ház előtt szembenézett azokkal a kérdésekkel,amelyeknek mögoldása legközelebb reá ós pártjára vár. Beszédében nincsenek toronyin&gás "Ígéretek; de nincsenek bstíJrtalanságok sem. Elve,hogy minden helyes' i iőben és. .nonoá.3is uton kerüljön tárgyalás alá és aegoldés±a

#- Mik valaki á tii&gyáyr parlamentben a békét keresi,^nnák megakadályozása ne& fbg'KhuentŐl kiindulni;Az elkeseredésnek nyoma sem maradt Khuienben. Miért? Azért,mert,- mint azt már Tisza' ga*cf ifl'-inondta ríia,";!^ nem személyes aspirációk vezették a hatalomhoz^' han^tc tisztánés egyedül az a szándék, hogy Magyarországnak hiven szolgáljon

;

; A R.ei oiiaí o s t"

v írja; Magyörortóágon bármily kellemetlenül' essék is', ennek megállapitéjső , nincsen ''igazi,c'rŐB^antiXibarália párt. Mifi ^en, értőinek ^hatalma van, át van hatva a liberalizmus szellőmétől éa a nagy szétválasztó szociális és kulturális kérdések "iránti k5 zönyösségtől.A magyar nép nagy tömegétől a 'liberalizmus iaegeri'éa ellenszenves, ép ugy,mint az ausztriai keresztény népiéleknek,d© a mostani választójognál-a közjogi jelszavak uralmának idején egészséges antiliberé>lizmue még nem fejlődhetett nagy hatalomiüá*Ezért, közönyös mily nevet vesz fel a metetani magyarorazági rezsim, nagyjában mégis liberális lesz,, a \v>J2 az éle Műfláknak rendszere, a gentry gazdálkodás, a mely választások meéhami eitá,eával. es a nép kizárásáig) í val dolgozik, hatalommal, bír az országban.