Politikai Kiadás 1910. július
1910-07-13
B.^os * jul.lfe A N Vu © F r e i e Presse Jelenti; '0 Gróf Tisza István tegnap nagyjelentőségű beszedet mondott,amely Ausztyfr áüan ia a legnagyobb M&da&sJsaío^^ feltűnést fog kelteniOly Xi^JSBQCsaiídQto pillanatban, az osztrák képvlselönáz a klsszlávok obsztrukcióája következtében szünetel és az osztrák képviselő toiem semmi módjuk nincs tisztázni a kérdést,mennyire térjen* befolyásút a monarchia külpolitikájára,a amgyar parlamentben szólásra emelkedik egy vezető 1 államférfiú ós követeli,nogy & i&egy nemzet irányad! Befolyást szerezzen és gyakoroljon a laonaronla külpollti kajára ,:ta3ni2s>Amidőn e csengő szava Ka t halljuk, ugy érezzük, lntha a múltba lűdtvjnct&X lennénk helyezve % Ne» Tiszát Istvánt, hanem atyját, Tisza Kálmánt vénült nallan.i..Tisza István gróf beszédéből ki érezhető az finérzet ós az erőnek ama tudata,amely a magyar képviselőház többségét átnetotta, amidón a liberális párt megteremtői eredményes évtizedeken át vezettet Magyarország iJgyeit.Tlsza István gróf oly gondolatodat fejtett tel, melyeimen a monaroniára nézve alapvető fontosságúit van,Az a felfogása, hogy a magyar nemzet szükséges tényezője az európai egyensnl,ynafc,vitatnatlan politikai igazság •Ausztria nélkül azonban Magyarország nem teljesítnett európai feladatát.Ausztria -nélkül,különösen pedig az ausztriai német©tt nélkülaz Európa szivében ólö negyhatalmaaaág,melynek fennállását Tisza gróf szükségességnek mondotta,nem mS^tasticöc tK*t&i£$8XXiittfc'M&£* érvényesXtneti teljes erejét .Tisza István gróf 'jelentőségéhez és mindenkor tanúsított politikai bátorságéhoz méltó volna,ha leplezés nélkül elismerné az ausztriai németek nagy történél^ mi és erkölcsi misszióját a monarchiában,Ettől a-alanytól eltekintve a németen mindent magukévá tehetnek, amit e magyar államférfin a monarchia Külpolitikájánál! alapvető Kérdéseiről mondott .Aueztriának és Magyarországnak egyetértésben kell ualadniok azon az uton,melyen a monarchiának haladnia kell,A kicsinyes közjogi harookról le kell tenni. Ausztriának és Uagyarországnak becsületesen, találkozni ok kell a dualizmus alapján,melyet neák Ferénoz és Andrássy Gyula gróf teremtettek, 'London f Jul.15,/Alsóház.Folyto/ A nők választójogira vonatkozó Javaslat tárgyalása során Churohil kijelentette,hogy az elvnek nem elleris ge.de a törvényJavázlatot nem tartja demokratikusnak.Asquít miniszterelnök kifejtette,hogy az or~zág szociális és politikai viszonyaira tekintettel kell lennie. Jobbnak tartja a két nerc közti válaszfalat fenntartani, a mely^eddig minden nagy kultumépnél fönnmaradt,. *!ao Laren beszédére vonatkozólag a miniszterelnök nyomatékosan kérte a képviselőket t hogy az 12 yen beszédtől tartózkodjanak,mert azzal egyetlen egy szavazatot sem nyernek meg az ügynek. Balfour és Runtzimann pártolják a Javaslatot.Lloyd" George kijelentette.hogy a törvényjavaslatot nem fogadhatja el,tár kimondott hive a.nők választójogának. Chsmberiein ellenezte a Javaslatot általános szempontból. Bautén a ftaxasfotaortinbtic Javaslatttfe második olvasását 899 szavazattal 190 ellen elfogadták,végül azonban 530 szavazattal 175 ellen elvetették msun Javaslatot, hogy a Javaslat bizottság elé utaltassók E határozat következtében e kórdós a mostani ülésszakban többé nem kerülhet szőnyegre., ?k5*Í*5? 1 a i Jnl.l2. Az Indus a Dera öhazi Khan kerület na-gy részét eX S?5ÍS ?" Szán,oe liáz>meoaet és templom rombadölt. Sok száz ember hajléktalan, Belföldi hire k.- r.AéU kiadáshoz. 1Q10. tftil. l-f. Arad , Jul.15.As aradi városházán ma több száz munkA.fr gyűlést tartott*amelyen megalakitott&k a munkás-otthont ópitő bi zot.te.4got 0 elhatározták, hogy rövidesen egy nagyobbszabásu munkAs^otthont létesítenek, mely célra a város Ingyen telket adományozd Ipolyság Jul. 15. Tegnap folyt le a honti ág.hitv.ev.egyházmegye közgyűlése nagy érdeklődés mellett.Laszkáry Pál egyházi ©T ügye2ő hossszább beszédet mondott, melyben elsősorban a lelkészi fizetésnek 2400 koronára leendő kiegészítését tartja elódáshetatlannek,Öhajtja az 1848:XX.t.c*fokozatos végrehajtásit ós osztja gróf Tisza Istvánnak véleményét, mely szerint semmi sem volna károsabb, mintha egyszerre eléfeitené ki az Állam minden kívánságunkat,azután egyszerre levenné rólurk a kesét, A felekezet érdeke tehát, hogy az állammal folytonos kontaktusbax. legyen.A közgyűlés elhatározta, hogy Koncsek László felsőalmási pánszláv parot hazafiatlan magatartási ért fegyelmi eljárás alá vonja. Az egyházi törvényszék elé kerülő lelkész bü ne az, hogy a báti papi-közgyülésen Koncsek Lássló a főesperes ép a jelenvolt többi paptársai kérelmére sem volt hajlandó a gyóntatással járó szertartást magyarul végezni, sőt a midőn ezért egy másik papot akartak 3 ijelölni Roncsok, mint fungáló soros lel-ész, eltiltotta annak közreműködősót.*ugy hogy e miatt a közgyűlés tagjai a gyónáatcl távol tartottak magukat. Koncsek csupán azzal vódekezett.hogy az ő anyanyelve tót, miért is csak ezen a nyelven tud legjobban imádkozni. Többek felszólalása után a közgyűlés elrendelte e valószínűleg elmozdítással Járó fegyelmi eljárást. N.y i t r a ,Jul.13. A F.M-K,«E. központi igazgató választmánya Nyitrán 1910. jui^us 22-en d.u. a vármegyeházán ülést tart, a melyre a kqzponti igazgató választmány tagjait tisztelettel meghívja. Körmöcbánya .Jul. 15. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bárs-vórmegye tanfelügyelőségé utján oly érteiffiil leiratot intézett a város tanácsához, hogy a városi elemi fiu ós leányiskolákat a megfelelő feltotelek mellett hajlandó állami kezelésbe venni.A tanfelügyelőség felszólította a városi tanácsost, hogy a miniszteri leiratot tárgyalés végett mielőbb a közgyülos elé tsrjeazsze és ennek határozatát matassa be. A városnak célja a polgári leányiskola államositása is. erről azonban a miniszter még nem intézkedett .Miután a város őzen szándékát mindenáron megvalósítani, akarja, a polgári iskolát is bevonják ártárgyalásokba.
