Politikai Kiadás 1910. február

1910-02-06

• uralmi líemcsak meddő as ország fr^lAs, vagyis nemoeak nem telkein Cl azokat a kötelességeiret, a melyeket teljest teai minden körülményes: között teljesítenie kellene, hanem azt látjuk, hopy az 1ST?6ban magválasrtott képviselőház szereplése külön nöaö Jelszavak kc ZA*/- • Indult ma*/, a melyek között a 1 sgn-jvosabb volt Kagyar ország gazdazt*-gl függetlcnség-e és önállósága, írem hisaan a paktumban a korábbi Ígéret t. 1. a magyar hadseregnek magyar vezényszóval való ellátása el lett hallgatva. Éa hogyan foganatosította a koriuány azt a fügretlea sági politikát? ucym hogy azt a vám és kereskedelmi szövetséget, a mely az o szag gyűlés asztalán raküdt, elvetette és helyette elkérése— telt egy hasonló okmányt szerződésnek, a miben az a komikum van,h,oey ; a korábbi véiaszövetsóg szőrödébe három halyan is előfordul az, hogy •' szerződés vagyis azok, a kik a váaszövetséget csinálták, tudták jőT* ^^Éogy az szerződés, de elkeresztelték szérződéenak, holott ez a szerzűr "'Vfóo ufyanafökat a dolgokat tartalmázsa* -mint a korábbi, váraszövertség:, -'"trsai^Högv sokkt'! roasKabbuls itessie

1 vezetne, ha. sanejc a szerződésnek minden részletet tárgyalnaa itt. Hanem arra akarok rámutatni, a miniBzt.-- bocsássanak moe a-triviális kifejezésért — a levét-most í^zszuk. A szerzódés^an a vasúti tarifák, a melyek Magyarországból osztrák állomásokra szállítandó árukra nézve voltak felállítva, meg voltak kötv^ vagyis 'ár? okat nem érnei^otttes?fel- .sem a ma&yar kormány,' a melynek ndm is ^ Vplt erdeke.. de az osztrák kormány pem emelhette, fel, a melynek po^'Öíe*-lehetetfi' és =*zérd-eke* Hór most az új törvényben á vkscu>l tari•^

u

fá a ói rabon e Sábád kei ot nyertünk ugyan, do G 2 abad kezet adtunk az ^0eztrákoknak te és s,?ok aioet éráókenyen fölemelik a vasúti tarifákat, x 'Eltíárjak' kivitelünk elól az iuta.t és azt nem kell ezen az Iparos ^ví^eSstt

1 ér. abban as iparosi vános^ysn ma^Aráznomj. hogy nagyon négy kŰ löhbséK. wajjoa a ayecstermény ^asuti díjtételét émsllk-o fel vagy JT^a

íí^áriparit-bifckok díjtételét, iiert a ayerstórmóny ezt nem bir'-*a ^'-""W^mif^arszövet, VSJSJ? más- gyáripari cikk. ezt meg sam érzi, A. nagy t*r4*XSa sfcartsögeel ott vagyunk teiiat* hoíy 'kivitelünk, egészen fco-•Wöla^ikástfcSírtva vani/ Igaz* ügy; .?én.i Zajos helyeslée*/-»Dfeírmóe egy másik nagy elyi .oiienvatésem le van'az egyezkedések •ellenV A frf-'iki törvények értelmében -t." x* 'a' vám- és kereskedelmi r 'viszonyokat iiojryrirorszác és Ausztria időről-időre szabályozza* De eddig as volt a fftlfogáa, hogy ceak azokat a viszonyokat szabályoz za> a i^elyek á vámmal es a kereskedelemmel szorosan összefüggnek * Soha más kérdéseket ezskbe az egyezkedésekbe bele nem kevertek* Most pedig először kötelezettséget vállalt a kormány, hogy a habárldÖ^Slétat ."iíagyarcoTSKágban megszünteti* Hát ml köz a ehhez Ausztriának? Használ-5 oz a mi sajátos autonóm jogunknak? Ezzel az égyozöés

; el kapcs latosan vállalta el a konaány, hogy á dalmát vasutakat, a , molyek lpEzl drága vasutak, megépítteti; az építkezést megküzd! 1903ban, bevégzi 1911-ben. A <3<zjkei*désrÓl szó sincs, mert a cervek nincsenek még koszon. Ham csupán az a baj van Itt, hogy ml agy föltételt, mert hiszen sok száz millió koronáról vau szó, - vállaltunk, v do szerződési kötelez ette egünknek nem tudunk megfelel a a terminusokat illetőleg és akkor méltán illethetnek bennünket azzal, hogy nem vágyónk ksaavahlhatők és mecbizUatók* K "A'- baukkérdéBt világos törvényeink kifejezik. Magyarországnak bármikor, mikor érdekei kívánják, joga van az önálló bankot falállítani*. / Ugy van! Ugy van!/ Es ez tisztán célszerűségi, nun pedig politikai kérdés, mert a ml politikai jogunk mindig egészen kétségtől en, A volt kormán ezzel a kiegyezéssel kapcsolatban elvállalta a kötelezettséget, hogy mielőtt az Önálló bankot létesíti, az osztrák kormánynypl tárgyal* Ml köze aphez az osztrák kormánynak? Azok • tollát, a kik M^pyarorszáGot ós függetlenségét papírosszerzŐdéssoi akarták biztosítani, lekötötték az országot jobban, mint valaha ebben az irányban le volt kötve* / Ugy van! ügy. vml/ T. uraimf Hlszan az urak mind komoly rérriak. Tudják nagyon jól, hegyvan. egy német közmondás, a ji»ly ast mondja? Dtimmhelt und Armut 1'ast's-i sich nicht verboreen. / Elénk derültség*/ Az, hogy ml gazdagok Vagy szegények vagyunk-e,és ozsa múlik fürgét*!eneógünk

T az élé akármiféle papirost, akármiféle cédulát ragasztunk* neo hasz-* na.1 nekünk semmi, r" e..V:£í, 4f

; Hova vezsttítt es a jíölltika, a mit a regi alaptói volt ugyan EÖnyteioii a kormány fojytatni, d? íejrfte' mindi

t e. korábbi alv>íke6'J Iw "hirdet% néfküí, haty azokat éietbeíéptethl képes lett volna? tfőhk:í

r3téete ibéftzügyelnkétI AZ ..idöéébbek köztünk talán emlékeznek rá, hogy*» /o-os;..évcjjibetí a öégyar': ál lom nagy pénzflryi zavarokban volt* As éviyd*£tcit* 40 - 50 millió-'fM>taá mfent, Hoe.:zu búvgólkod-is, KöeBzü kítaftó ^OzdelWQ tttap.- sikerült ajmagyar- péázuryeket virá^Ó állapotba^aozni;- Hitelünk kltüaÖ' volt* STték^plrosairrk árfóJyBflá mnjd csakhogy nem pegütotüé a, parit éa most ott" vagyunk," hofv az ál.fesin^S r-Wrlöe kiadásait opyssólváh napról-áaprö' "ölvető kőlcaön*>ínéoktűr-kíiiVt7dozn"i, • . -1. ". (

Az lfflO.évl budretba a deficitet, csak möötorsógo^' DC. "lobit irtoisrórá'.e palástolni-, de nyilvájavalóvá. log válni, ha .XÖlÖ-b*3i

s akkor lSll

;-oon. Hass le száarltnra á teraokart, a melye»W& a uiubt koriáay a tfoeénia annexiója x'olyt.án tti.Wrént mozgósítás a Törökország-' nak Efdöt'5 kárpótlás bifoktötött bántnázások 'es mas aind^ni'éle elmon ránknágyotT;, a melyek elől kitérni uom loújt._'.Eö nemo-.ák a mi oénzÍgyéiökro volt káros oatása, hanem .káros hatása v-lt ennek a auíV ' ^^korjnánynak a mi 3íi52lpae£atásnhkra is* líinden oariamontl kormány pártkorxány* Abbál^alt, ho^y Azoknak a-paxtoknak a biáaími férfiaf jönnek kormányra, -a moiy pas*c3c.többségben' vannak éz^énhélf opva termószetazorülas a sz.ér±nt,. aj mint' a*: pártok ezámarány*. a "parlameatbon változik, változnak a/kórmátyokV:"Ez a parlamenti kormányrsndBzerni,k a legnagyobb tuitránya'* Ke érV? . ' seriek félre; .nem. azt mondom, hagy hagyjuk el a parlamenti kor* gkáayzatot, rLert.anísk olyan Óriási előnyei vannak, hócy>ai kell viselni ezt a hátrányát-, de hátránya van és est"meg kell mÓDüuii. Í

'Ezj &' hátárány osak akkor^losz aiviESlhatö, ha a pirtkormányclcaak * ez 9 váltakozása namimsgy át a köz lra2gatásba» A kÖ2igazÉatásnak Sttol talJeaaóFnfafliWsnak kell lenni. / Upy van*! Elénk helyeslés./ ""SS-R lógparlíimentárláabb; államban, Angliában-nem lutiia eszébe soAkJnek val aaj'Jl^vközf^ázpatas 1 tisztviselő érdemét vagy ^ ellenkeafl*fjét az j3_igáj^i^ásaból, levonat; tisztán annak koaJ.-' iuórvadóivak lenni, hogy mennyire felel meg feiadateneSV' ( /ügy van 1/ ítórpedig asxaubolaó időben,sajnos, a mi ÖnkormányzatunKba belevitt tok a pértazenvedéiyt. és tessék elhinni, OR nlnoeen hasznára. Azt hiszem, az E elmultí-pol-itikánek' ezresem fénypontJs^Xe zoél-tóztassanak megengedni, h^gy megw világítsam álláspontomat két olyan kérdésben, amelyek az ón resozortomba törtoznak;- 'eraelyeLkkel- nagyon aokat foglalkoztam és amelyekben ven némi-tájékozottságomé /Halljuk, halljukl/i AzelŐ-tt a mi yasutaink kifogástalan intézmény voltak. Büszkék voltunk rá és mólbáni ssémo"S' intézményét átvette a kölföld Is. ira nem akarok erre as W intézményre, amely • vesetóaem alatt ai.1, kemény Ítéletet mondani, de sem a for galom rendessége, som az egész intézmény működése nem felel meg annak, ami volt azelőtt. /Igaz, ugy vont/. Amikor a bajok jelentkeztek,

1 mindig a mult ISKT ' aanyok mulasztásainak tudták azt be. cahát ezeket' a mulasztásokat három és , íól- esztendő alatt helyre lehetett volna hozni, -holott azt látjuk, hegy a bajok még fokozódtak. Legnagyobb az a baj, amely a pénzügyi eredményekben mutat kőzik. Két ós fél milliárd korona vagyon fekszik a .magyer al.?.bmvasutakban. vriási vagyon, amelyet as ország csupa kö-lcsönpón'Vbői. vett fal, tínnek a kölcsönvett pénznek az évi kamata sdaztlzanbat millió korona. /Uozgae./ Xsrmé,*s sebesen a magyar államvasutak* t is z-t a jövedelmének feüezriie kellene ennek a I befektetett tőkének kamataitmert

1 minden üzemnél Így ^n ez s azért oelná*; lünk Üzemeket, hogy ezok a maguk hasznát meghozzák, de kell hogy emellett magukat is fenntartsák. Eleinte az államvasutak ennek a feladatnak nem tudtak megfelelni,, de 1909-ban aa az összeg, amellyel oz állomnak pótolnia kellett az államvasutak jövedelmét azért, hogy a kamatokat fedezni lehessen, már csak kilencmillióra ősökként, ami, tekintettel a nagy ezükséglétekra„ nem olyan nagy összeg. l906-tól a magyar államvasutak tiszta* jövedelme évről évre ősökí kent. 1906-ban volt 106 millió korona, 1907-ben 33 millió korona, 1908-ban 69 millió korona /Mozgás./ óa .1909-ben — a számadások még nincsenek lezérÍ vn, de az első félévről következtetve a másodikra — negyvenegynehány millió korona. /Pelki ál t és ok: Hallatlant / Amis tehát 1906-ban, mint ahogy már előbb emiitettem, a vasutak tiszta jövedelmére kilenc millió koronát fizetett rá az állam,,,hogy a kamatszükséglet kiteljék, lQ09-ben mintegy hetven millió korona ra fog ez menni. /Ifagy mozgás, / Hetven millió korona pedig a ml állami budget-nkben is jelentékeny tétel és Igen nagy bátramaradás és nagy visszaesés; különösen akkor az, ha tektntsttel vagyunk arra. hogy más államok vasUtai' nemcsak a beléjük fektetett tekék kamatait fedezik, hanem tiszta jövedelmet, la szolgáltatnak. így például Porosaországben azon kivül, hogy fedezik a töke kamatait, as államnak szolgáltatnak óvenklnt nógy-hatszázzalllió márkát, ügyet bár, hogy szörnyű a különbség a két szám között?! Hát ugyan ml azt nem érhetjük el, mert halóaatunk nem is ekkora, de hogy a mostani állapot Javitásam kell törekedni, ez ebből világoson kit'unikVlgos* ugy ven!/