Politikai Kiadás 1910. január

1910-01-25

Kalkutta, ja&.'ífe.,: Azt a bangáliai fí&taí ejaberfcg. e- ki az olipörel összeesküvők el ^á''per tárgyalása alkalmával ©gy x«hd'"-rtiS3tviselőty.i

s lelőtt* elkerült letartóztatni. L o n d o n, jen. 24. ffbr^áyJfc^i3^ÍÍDexál*ls jéiöltet l

1 ezótöcboéggelmogválesztották. A romfordi líoeral^ fjpiőltet 1906-rban 8855 szótöbbséggel választottéul; meg, e mely szain moqt 1957-re oülyedt. '..,

hf

[ N "e w/^VY o r k, Blü^fiéidpől jelentik:, Hogy Stotrada ós líadríz • hadseregei között Aocyupenál Qcpte. kezdődött. A harcvonal' 15 aértföldre • New - York, jan»25, l«fe«hlfiKóní'; j el éc&éa&r szerint a kormány torvszerü akciót-készit elő az /öqoz'ej3"vÍirÜEtök és e Voroenf&Gfk

v-töxVóny$elen ész-, közökkel való korlátozására ir&tíy^l|[ ^a^örílÖ vállalkozások ellen. J^penTivryberiAJ^ több ember ^éi- vesztette, nem f wl©^'p^

D

á-valóság^ jnuT'-* 3?' á\j? i&s.* JcniJ&S. A kormányhoz .órkez'ktfc jeiertie'3Öfe

,

;fiJS^r^rrt íz' iradások k^etkezj&ehen;. Ráris. #ornyél#K}5«étkez ebt helyzet/ aggasztóban éíefe kult;*A delróli dövö;

; összes vonatok tetemes késéssel. er-Jtesntfk.- Az Alma-hid!?'• veszélyben, van, a.miért elzárták a, íorgeló^ol,

: MJfórtvWjV ütaáJii ^,Vi?: 1 «gy, méternyi mrcáacágot ért el, ugyszint,é]gf jJevei' utcáin ía. J u v i s y n u.r 0 r g e, jen, 25. Az Orge egész völgye el (

feS5kre&zt TO. A h&zak beomlassel fenyegetnek* ,

1

1 ' lwTW?<**»f • - vir * *••» -VVJ?» «, . 7T\; jj- • '*>'' ' -T. 1 Prága, jan.25. Csehország- keleti, nyugati" óa ószak£ részeiből ma számos jelentér! -' érkezett, hogy az üjlistököst vesárháp' viló^s&n:,

lá

í

Éít8Ék

;

i Cholon. aur H a r n e^.Jen.25. A Marne kiáradása óriási kart okozott. Számos ház beomlott. E házak lekólt nagyhehezen megmentei>ték„Ohalónban mintegy 100 ház komoly Veszedelemben forog. Pár is, jan.25. / Kemara.-Vége./ Jaurés képviselő az iskolaügyet •^fejtegeti és azon nézetét fejezte ki,, hogy^,a templom által e világi iskola ellen intézett akoió azon hibának köyetkesméivnrö

s

' c ne

iyet az egyházú.'elkösse" tett, r midőn az állem és egyház ozétvalácztasat megnehezítette. Szóló, azt hiszi, hogy az oktatási monopóliumhoz oásk sírkor kellene folyamodni, he. a ' s s ab ad oktatás" önkényes és egécizs jgtÉlen. Derosámoo /jobbpárti/ a Világi iekolának az éHiölcs hiányát v^fci^ szemére. Ayínard /progresszista/ kívánja, hogy Sri and miniszterelnök ismét vegye fel az érintkezést a szentszékkel. Követeli , hogy a csé-ladapáknaí: szabadságában áll jon a ;£rnitókkal együttmülcödíii. /Briand miniszterelnöki Igenl De azon feltétel alatt,: hogy a Családapa ne- jöjjön iskolába ós szid ja a tanítót a gyermekek előtt./ Aynard követeli, hogy a pápávrl való diplo. máoiai érintkezés ismét megkezdődjék.-'' / , w UJ: \ + A

^ffnyu^t™""napirendi javaslat közül Briand niniezterelnőfc ?

eB

?°r'•3É2§}

a

M

t

L

foeedj£ ^o'á^ely. a:irovetkező.:.,A

A

kacis^L bizik-a kormányban és elvárba tőiéi hogy'á vf^agi iciLólát és a^iiitóí J^rt minden támadás ellen megvédi ós el van határozva a világi iskolák/Vódelmére vonatkozó javaslatokat még a. jelen ülésszakban megvitatni' ''-V berekesztik^ rlE

'

pirendet

' 385 azávazattaí 137 ellen elfogadjak és az ülést OHSZÁ a. GYŰLÉSI ÉKT$S|^ 5. ^i^****--; Melléklet a II. deli kiadáshoz. ^^i^íld^^cn.SB, vábbi intézkedóaig azünetel. Hfbsn lóv5 aruk felt^rtandólc ea rendell.czeare bocsátandók. C 1 ^i^^v P íiLrver Távirati Irodának: Az eperjesi Eperjesről J

e

^^-^£^\^ott ülésén, hogy dr. Székely ügyvédi iramára választmánya elhat a^ta ^^f3g

fcEllBáto61

,

Wtell

. v C Tereno igazságügyi minisztert hivatjaioa Osztrák-mcgy a n k . 'Az Osztrák-ttrgyar bsiik a^^ftífSÍ közzé az 1909.évről szóló zároszéa^afiált» ? melyek szerint 'oz intézet működése a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban- 46 fiókintézet és 79 melléJtí^ely , s megya-n

&

kprona országaiban pedig 3B fióklii%ézet és 103 mellékhely, összesén 81 benlcintézet; 182' néllakhelyre ter j' d Ü?^ A bank őaszes müsteletei 1908.évvel szemben 502.70 millió koronával emelkedett. A bank ércLéozlete 1909.év' daoftúber 31-én 1.354.027.273.no Icororára xugott, a mi a tavsiJa?á

(

'-évJae.z képest 171.054.994.72 koro^ia emelkedést tüntet fel. Az íjzústértök érm<dkben ós váltópénzben /deviza/.298.991.322.42 koronát tett ki /tavaly 293.413.662.19 korma/• A ban3: órckészlete , mely koronáéi** tékbeii aranyórmókből, arpnyiudeJiboí, külföldi és kereskedelmi ómskbol ós külföldi piacokra ozóló arrnyváltikiból» velamint ezüstértókéznelsbol és váltó pénzből álX»Í0O9. deo.;Jj|-én 9J|8|^8e^X.713.018.595.62 koronát tett ki, a ml a tavalyihoz 'képest 177.232,65^;95 koronával szaporooott. A bank 1 egyforgalom a'tíüít év vagsn S.188.040í5*öí

:;

So*ö2ia! V^©rJíavalyihoz képest 75.133.470 koronával több. A bankjegyforgalom fedé?£te;>' nuli év^V%85ft^7o

r

.2 *-ot tett ki. A miit év folyamán 2.987.179 darrb váltót,köaireEtári zálogjegyet és ó'rtékpapirt 5.236.493,225.6"? korona értekben számítoltak le. Kézi zálogra 89.863.200 koronát adtak, a mi a tavalyihoz képest 9.301.800 korona^ ö.s£kl :euóst. töltet jfel A giroforgalom kqvetelójpl, állománya a nult óv végén 184,848.746.22 koronát tett. Jelzálogkölcsönöket Ausztriába 3.13, a magyar korona országaiban 10.86 miiiió. korona összegig foíyósitoítak. jjf^. A zálog!evulforgalom a nult évben 293.593.000 koronára rúgott. 1909.évben c jövedelmek kitették: 31.388.046.93 koronát, a mSlyjlyel szemben 14.334.854.47 korona költség mutatkozik és Így a tiszta jövedelem 17.053.691.46 korona. Ebből 4 ^ a részvényeseket vagyis 0.400,000 korona illeti, t; .fennmaradó 8.653.691.46 koronából e tfetelelélép- Javára a nyugdíjalap javára esik s a még fBnnmcredó 7.615,240.48 koronából az egyik fele , minthogy e részvényesek összes osztaléka a befizetett riszvény- . tőke 6 ^&-át meg nem haladja, a részvényes eket megillető osztalékhoz ar.óai- "

x

' iandó, a másik fele a k ó t á 1^1 c m k.o r m.á n y t illeti. E szerint a részvényeseknek jut 4 $fc-oc osztal'ák l

fejébeii 8.400,000 korona, •topábbá a fenti többlet fele 3.807,624.24 korona s ezenfelül cz 1908.évnek fel nem osztott nyeresége 10,509 K 62 f, összesen 12.218,133 K 86 f. Az 1900. vi osztalék tehát részvényenként 81 K 40 f, vagyis a befizetett 210 millió részvénytőke után B.814.J& -ot tesz ki. A tiszta jövedelemből fennmaradó második rósz 3.807.624 24 koronából 3 berikjegykontingensnek az 1909.évben kimutatott meghat adáséért fizetendő 5 Jfc-os bankjegyedé heszAadásáve l 4.123.226.49 korona a két allenkormányt 113eti és ezeknek a köagyülós rendes évi lilése. utan a 102. cikJ.ben negál lapított felosztási arány szerint készpénzben fog kifizettetni.