Politikai Kiadás 1909. november

1909-11-04

melleidet a tlt. déli kiadáshoz, iíudapeat, l3oá. nov. 4. Szabadkáról Jelentik a jfagyáx* távirati Irodának t A iíaverdaper tárgyalása során a mai napon a tannkihallgatásolcie, tértek át. A icözön-sóg^ érdeklődése már., kis só megcsappant. A délelőtti tárgyalás elsÖ felében ^•^^O^ls^^lveMTi^

t

X0£'^^ melyejcs^a^foflftázban csíptek el. Janossy kérte :

elíiokötv -hogy olvassák Tel nekiJa^^áT levelet, a melyet az tJgyéaa sze;'j£fcri^->aMl1)a^? j^aistóf i^''Vo4thána^

v

^'''á

i melyikben aa;.-óÍJ.>.lipey Jénossy a " ..'foeházbsn -m^réyff," r

ypJtha

: -'és" jtfarto^ ipep ig kiszabadulna^ ós, Jri^zpkheic' Ame'• "rfkába/'Afcti mondja;?' iüvántfői .vagyok^, benn vannak-e '^.zok aj^ireje^sekj a levélben,- a miket 'ez ügyész mondott., A lveletírelolvassáJc''é^'mikor ea mef-történt, Jánossy felugrik "óe'iKy ki^iliel: ín nem akái^;.^1ífelétet mondani, de ká kell

t-jj^lent©gem, hogy az fjpyesz wSidörM^or; ^^^'Srííuyc^ *Áz elttíjsr'á'anossyt e kijelentéséért r ndj?e^3fcasÍTíJÍfe»^r6Í

v

i«^ felolvassák azután Tojtha levelét, a melyet a.- -yilkoswa/"* elkövetése előtt intézett üaveida Máriához* A levél tele van szerelmi vallomásokkal* íilnök kérdi, nem volt-e -Jáno-ssy Vojthára féltékeny. Janossy azt feleli, nem voíteűsu' -Az ^eln^k. ezután f el akarja olvastatni dlatíenigky Sálmán szerelmes leve5ét;^*ev^»^OMy^Srí?^5^ jie olvassák fel, hanem halászszák el addirra, * MgjV&mugaM rp r

f-uyjl,!^^ IBBbifitéSujuffitotv n&afeflfaBLáW^feajLg^gJ találtak egy levelet, a ae^Kgb ^gy'Báca Ernő nevö gyó^yszerószsegóöSez imfee%t Sfcaüadn.x^ kára, de a me;m|í£^^ és ezért visszaérkezett. Ebben azt«^?a tíaverWÍBfiriB^'T^zel van TS^*^f&í^^<&

i

*,m^ leszünk? Haverca üíárift: Item ar.a értettem, hogy az anyádat meftfös/v^TC ues?- 4. Vr,^^zS^^taX'é^/i^

{

V^^VQzB6 orvosszakértÖk.terjesztik ezu*an^©l3

£

a

i

^:^í^«í&^ Jtl* 'eZaB*£é!6«rP&eák ^áps^^a^ES^ílélen volt a ^iíSlI^^iíoöveipé^uL senéi, Elmondja, högjEfcoW haragban van lányával, de - fls>vpr?óa£_ £oha sem'-mohata-jneki, -' hogjr átterfó"*' gyilkossagre.. vonatkozólag azt vallja/ hogy mikor visszafelé" j»tt a szölcbfi e^tói^í^ifce^^mbert látott az ut ;kíütyártilPtiá(nal M&ppt* a/Jci, mikor közel órbé^°Kp3fordult, el

aftK?*$

e ^volver»iér'szó nélkül 3shásné*í^edt. ^Tnegyoí megdöbbentet«• ajetor^eate Haverdánót, hogy ^'^JSítíéh^^ ekl ^errÁ-^^S^Éfo.tytósíaJ, meglőtt? BE^avitti»?a ^e^xikaW^gfealt,,. '^^^s^o.^ , "?^taV '2f^~^n<& ember felkereste a' lak^aínT-i H^t.l^^ Ee^&: Jtéa;^

T AOf.v jmk*** V •á^KKjf^raai-e, no?y aveía^Bhé f el34rt ifctdapestrey -2íra5fe: A leánya Q$ifcj&d$ ^eglla.tö'ge&jfca.'íí r * v -meg soha.Hogy miért J^em^azt nem moridta meg. Ú4&J¥'

ítífi JfeJSSr Í

*

BÖ vód5 ^i^f* l»^lifcá«»e, to^.íBfeVerda tfária egy V^S^^^St ^W**^ ^nyje^íítoc^rSSókolJon neki kezet óa az anyja tíz^ motO^^vmtjj^no^a te ri^yaaxyád, én^egy ^zönaórres ppraaztasszony^'vagífoK. ve.%

:

^r7So - -<-- * -v- i_ V>- J o a né te rr e'mé ges ket i k. 3 Ö4 A-^PST *lc&lnv^íS L^^!?^^&^

emt

^J

át

* *

eé

* Öigát hallgatják ki, ^^s^^p^n semmi ^^^ia,^cS^

B an^Ja vaaiomását megeröaiti. ^jELnök: ]TenfJBöndta fíaver%^., hogy o^y. pesti iir beszólt vele? ^

ö^-^f^SMBamgrik a^J^éMfekesebb tanuvaajg>masv,^ein^^i W^/vallomái>a.w

k *' iiiakSi^S^-^^áf^^éíőií n&eíí I*a£ ttipót elmoiK^^*aiOffir a^verdaT.iawil«^Ju íltólFJ?

01

* . íaMPk^^mes, é'^mifcor ft|óní<S(S$ Bukjanak ,

^

a

W

e

^5^f¥^^ K A • líárU«icö»jBí»éfrét évjáradék eiténóbe^'vegye mag* p beÉejaent-e^M^a^n|^tbe, mert tudtaVnogy líajriake- sztiiei va^Woltosak* Haverdánériak a VÓ^pettdeletíót • hem iamerío^^e %^ip^bőgy• iÖ&SSSfk íSrökölni fój?. PeáWJél^mddJSról nem tud semmit,. Arra e kérdésre, ftsÉjp Jk' évi Jái^dókot rendes^. f^pOTfa* hojy az utóbbi. iiéfifcn nem. JSápipssyval ösak páaszor beszélt, Vojí4i#5f^W'™m^i« tíraun iieníilfc szabadkai leOszerT^zflfö telefonálta meg e feleségének, hogy Haverdánót mefrdltók.. Azt mondte f öldségemnek, mondje tenttyx^aogy -I^Jjak Szabadkára, de Jöjjön velem valitki. 4tvA Henrik nevü titkárját elkuldlke'«fLein Pál %Lpót Haverda iáaosiskához, ngfe^'fe órtecitae,^ hofíy ^me^U-tók az anyját. Elnök: miért ^3i^pn^|upBáfei-szerkesatCt ~«v^?í^*Kleirí: Kern tudom. J^MS&PTJ Jlikor talajültozott. U&ttzlsiftéxi i?3

c

,K2' .Kleinr Kiskőrösön találkoztam vele, Szabadkára utaztam és viaszafelé á vonatnak;találkoztunk. Adtam neki 4CJ* koronát, hogy utazzéle haladéktalanul Szabadkára. Mondottam'neki, ho-y ^y«nusltja&, hogy része van a gyilkosságban > mire S e^t. felelte^gpW nem törődik vele. . .Elnök: t(?az, ho^y. allbií'^teanuicért ? tanú: Nem igaz. Popper jíq&ii val lomása velótlon. " "•jÉíilÖk: mutatott Öjpiek ü&fldka revolvert vagy Játék^isztolyt? fenn: Nem# •\íwr. Pillér vódo kérdi, hogy tdddtt-e tanú arról, hot^y Janossy sz6reti-*ÉiB-riskát? • '4?f .fanú: H"em tudtBaa^:.v !. ^a&iossyí

7 Ifrenis tudta, sSkozor mono^tear^magánele és a Maxisam- is iiWndtád'"^ • Hb^7*f&nu: ^ehet, de ne^tuIé^díSrlfö^'ém ennek semmi fontosságot. Véd6: födottra/ arr^iC-tíí^^^anoQsy ki" akarta bekiteni'-^a^Ját a e^ö-jT" ^i

aotr'íf

nosSir ^ mon^a:

1 - M MlS^é fo^Ja igazolni. p

,;

j(a^yöi^ Jfflra-es^^t*.7oít^ arról,' ho^y öh be akarja szüntetni a Járadékot? -ffi^s^fifl'ySBöa? mon^tem Ift^T-berifTcw AÓ] áíí^WrtS dr. vejig 1 jKjmLottait^Ön r^Jpert.

%

|^iskának fc/ílbi tantH ^i^JteNTem. S

D

^3^K TÉjUfv - Bródy Ém6 dr.i/VódC:.j(tíÍTílta-e neki, ho-y ilyeamira- zélöók nem val lalkoznaj^ rf^Ao -IfJ^. ^ ATaés

t 0

TÍ e«*x*riff» TÖA ía-o^vód^r Po-ppQrxeiy , „.i 'v-'-Slein-; Apró kolGoŐn'ÖJí^t adtam neki. v*» <ye m^j4ei%a^a>5|^

üa

*^ Ts3t909 novpbte'Jff^o*-:! jfrB ó'?o*.a v B^^Ar'ttCilaama^w S 0felBÓfiJ6 délelőtt KiíiálItatáson fogadta TJaegfcr- • polgáiaest^xt^ és átvette a ooosi közaéffbanács z

az* ó jelentősét a város által Öiiiiaé-ge ]

i^aköasának. hatvar:évr*a'júbilsiwsa ^ ikaimábíól létea Itetít" alapi tványokról • dfeisóga- a? pol gárm estért - jíeg-yeson „ fogadta óa'blztoai'tot. ta r

v

t,Aogy örömmel, smlókazlk-..viasza -a.nagyfámmal J>nd^a%b nazaflaa ünh^paógrí?. A -polgármester -naután a lakoaság náJ áí.lát 4a}n«KÖ^iezbtt rt^lvtörvónyí^^á^^ J