Politikai Kiadás 1909. szeptember
1909-09-20
j., uaiii — TapoloárŐl Jelentik a Magyar Távirati Irodának: Darányi Ignác földmiv elósügyi miniszter, a tnpoloai kerület orsz.kópv^g e Ioje,a mai napon ideórkezett.Kisórefcóben a balatonvidéki községek a^^^^T' 0 ^ ^{fy számmal volfcak képviselve,Az ünneplés fogadtatás TapolS5S « Jsozsegh&zénál volt, mely alkalomra a választok nagy számban gyűlte* össze. Délben az Eibenschüt*-szállóban 150 terítékű bankét volt, a melyen, Számos feíköszöntő hangzott el, melyek mindegyike a tapolcai kerület szeretett képviselőjót,Darányi földművelésügyi minisztert ünnepelte. , Ara d r g 1 jelentik"a ;Magyar Távirati Irodának: Az aradi Kossut szobor leleplezési ünnepélyére a reggeli eső miatt osak. nehezén gyülekozhettek p ~:észtvevők.,\ azonban reggel 9 orakor,miá,ÖB : az eső elállt, már mintegy 16,000 ember tolongott a Szál adság-tértől a jSzsfef^főherceg utigi 9 .ora előtt az ai'Sumegyei ryggetlensógi párt nagy küldöttsége kivonult a pályaudvarra, hogy Kossuth Perenoet fogadja ós üdvözölje.. Midőn Kossuth Pereno a szalonkocsi ablakénál megjelent. Lengyel Józsefkisjenői lelkész üdvözölte fcössaabb beszédben.Kossuth Ferenc az üdvöz lé&Xi megköszönve, válaszában ki jelentette, hogy egész életéi annak szenteli', a mi apáink álma volté A küzdelemben, mely a függetlenségért folyik, a közbizalom engem megtett vezérének, úgymond Kossuth, ós ;nint vezér .kérem önöket, kövessenek addig, a mig erre magamatt'érdemesnek mutatom. Dé a mig 'tíejgtartanak pártjuk élén, kövessenek is. /Hosszantartó, szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps.,/ Kossuth Pereno ezután a szoborhoz kocsizott..-Mellétté foglalt É helyet Justh Gyula ós Hollí Lajos orsz.képviselő,továbbá;?ap János aradi román püspök, ki a minisztert mélyen üdvözölte. Szakadó esőben kezdődött még és r folyt az ünnepély. A himnusz után* a.'.melyet e daiár— . !)=•- * dák .együttesen énekeiteké cigányaenekarofc hazafias dái o^t", -& dtak előo Ezután' Barabás - Bála orsz.képviselő'"jicsögrább beszédben, dlb's'őltette Kossuta Lajost s' beszéde alatt lehullott a lepel e szobo^ol^^flz egybegyűltek dörgő éljenzése követett. Miután Oá ál Gyula színművész elszavalta £brá2nyi Koméi alkalmi Ődáját, Varjassy polgármester beszólt,ki-* nsk beszéde után Kossuth Pereno a következő beszédét .mondás -Ifeghatottan állok e szobor előtt. Nekem inkább,fcint : .bárki, más- I nak e hazában,lelkemnek sz6l e szobor.Emlékeztet az elmulv'dicsőségre, de emlékeztet a hosszú szenvedésekre is, midőn ebben a városban, a vértanuk, városában közéi áll annak azöbra-í a ki megtanította" a~magyart,hogy miképpen kell élni a hazaért, azoknak szobráhöz * kik arra-tanítottak meg, hogy miképpen, kell meghalni a hazáért, akkor azon meggyőződés ór' lelődik meg inké-bb bennem, hogy a nemzeteknek azért, hogy üdvözülhesse'bek, Go?gotárí vezet át az útjuk./Hosszantartó lelkéé éljenzés./ De nemcsak dicső3ógr61, nemosak szenvedésről szol nekem ezen szobor, hanem ssől a magyar nemzet újjászületésére 1, is, ssől árral,- hogy a szabadság, egyenlőség mintegy ^arázsütésre rmiilíe^. nemzetévé . tétté, szói arrpl, hogy felébresztette a magyar nemzetbgíft^jaz öntudatotji a vvágyodástV reményt, hiwtp 4 bizalmat 4s kijélÖ-lte^az't .-.az utat, a melyen haladni kell,hogy elérjJk szt a nagy célt, aztV hogy afüggetlen magyar szabad hazában minden honpolgár megtalálja ,a helyét,boldogságát, szabadságétóWsszantárto , szűnni nem •.akafö; iel^^.^íaenz^s -és & 2ffe várja senki tőlem, hogy e, szobornál napi 7 ' áafi'tíllár^l be- :al szeljek. Ne érintse napi politikának hulláma ..és sokszor, s^íóa -azpn emiéxetj^mely az egész- nemzetnek dicsőségé jftgazlugfc yaiíl hosszas-; éijpnsós. / •S^en 'emlék meg vön kövbsödve, "ércbe van öntve,- S'O'-G mi"..,£o&jmihdeh magvar ember sziveben. őrofc é£té% 'éii Sza.el^á;:vá^ozhá'tati^öp'.>'m^eMel, "ne,.nér, l^eszük: eserno©r-szüfcsög«zerül-eg váltó2,6* politikai J "és'emeíi'yo^fe'£"" és meggyőződéseket., mert á politikában:• csak? akkor érhetünk céitvW^kuzael^ein^ két*fegyvereinket változő körülményeinkhez alkalmazzuk. Midőn tféhai azt hír detem, hogy ebben a névben, mely e kőre van vésve, egy elv rejlik/a ?* 5 irvi eteai 5 hogy a mig a magyar a nevet tiszteletben, tártja, addig mindig élni tog a vágyódás a hazában, • hogy éfeén haza v független legyen,^- élienitehát-ez az emlék, éljen mindörökké,mert ; ezen emlék az ut,, e-.ep es igazság, az az igazság, mélynek örökké l jni' kell. /Lelkes, hosszantartó óljenzófi, dörgő taps./" '^ws.v ' 9 itfi.' ' A hosEsas óljonzós és taps megszűntével Justh'QyúlS, a képviselőház elnöke szolalt fel és a következőket mondta:A vértanuk váréinak, -.^a „minden szópórt, minden jöért hevülő s)szabadságszerető Arad véroe közönségének áldozatkészségéből <511 itt e szobor,melyről az imént ^AÍ?"?^*'* 6 8 ^P 6 *- A leleplezés magesztos ünnepélyén az országgyűlés 'Sépyiselőháza nevében s megbízásából jelentem meg társöimmaí,h'ogy a nem- ..; aet loszoroját letegyom nagyjaink legnagyobbjának szobrára,Kossuth volt ^^^r^^S^^i^öbaditöja /Hcsszantarto éljenzés./, Ő titáni érővel SüzSott Magyarország-önélíSsagaórt; hogy méltóak lehessünk s¥ent emlékéhez, kövessük példáját,lankadást nem ismerve, küzdjünk a szabad-' Ságéit és önállóságért. /Hosszantartó* lelkes éljenzésués taps./ CÚ Esutén a főrendiház koszorúját Károlyi grŐjPtíffiispán tette le & BZODoxwajmajd azután HollS Lajos orsz.képviselő a függetlenségi part iSK+S ?°f52í ,uz ' tQ , meg azt,Utánra még mintegy 80 - lQfiikcszorut heiyeztejc a szobor alapzatára. Kossuth Pereno kereskedelmi miniszter, kinek a szobor rehdki52*í* a lB }fP le2 ösi ün opség után az egybegyűlt közönség lelkes ovAOibi közben a pályaudvarra hajtatott ós 12 örakor elutazott. Wteenkót ^rakor megbartot'.ák a városházán a függetlenségi párti nagygyűlést^ wArok keretében megalakult az"Aradmegyei Függetlenségi Párt ls« HOU^JHÉJQS ttegnyitp. beszédében vi sszapllantást vet Deák Ferencz ? szer^3^^1tt««i majd azo'krp.1 a politikusokról beszólt, 'a kik visszavonultak, Wit%JilveÍKQt nem tudták megvalósítani,, A mostani politikusok nem követik ezt a példát és nem állanak félre ebben az esetben, sőt inkán tisztelt és hajdan beesült nevüket doBJak oda az idegen hatalmak- I nak. Természetes dolog volt. hogy megindítottuk a banküzdelmet, annál is inkább, mert nem maradhattunk a régi állapotbans megááltoztak a vi- ^ szonyok és nem maradhattunk a hatvanhetes politikai intézmények által megállapított szűk keretek között. A terhek egész tömegét rakják ránk és megfosztanak bennünket Jogninktpl. Jogtalan az a vád, hogy puszta szeszélyből Indítottuk meg harcunkat. Kérdik, miért nem álltunk elő a katonai követelésekkel, a melyokért régebben küzdöttünkf Ezt a követelést a koaiiozip kapcsolta ki akkor, • a mikor benne a függetlenségi párt kisebbségben volt, a mikor a nemzet jóváhagyása mellett megegyeztünk ábban~ hogy a mig a korona ujabb terheket nem követel, mi sem követelnük katonai engedményeket. A bankkérdést, a szükségszerűség vette fel, a mikor a függetlenségi párt került többségbe. Mondják, . hogy királyi veto akadályozza a bank elkülönítését. Még ha a királyi akarat egészen absolutlstlkus volna, még akkor sem gátolhatná mog a függetlenségi törekvések érvényesülés ót. $ A királyi vétót csak azok ranbátiák elő, a kiknek célja a függetlenségi párt lejáratása. Ezek
