Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1924-02-01 / 2. szám

VH A „Baranya“ bélyegek történeti és kritikai megvilágítása Irta: Josst József III. A bélyegek nyomásához való előkészületek április elején kez­dődtek meg. A felnyomáshoz tervezeteket Miertl Gyula, ipar­művész, városi mérnök kéiszitett, de a rendelkezésre állott primitiv nyomdai berendezkedés és az idő sürgető rövidsége miatt ezen művészi felnyomástervezetek ki­vitelre nem kerültek. A felnyomás szövege kézisze­dés által állíttatott elő és pedig 25 bélyeges XU bélyegiv nagyság­ban. Eme V4 íves eredeti szedés­ről stereotyp - levonatok utján nyomólapok öntettek. Négy ilyen nyomólap összeforrasztva egész iivnagysáigra állittatott össze s ezekről történt a „Pécsi irodalmi és nyomdai rt.“ nyomdájában a bélyegek nyomása. A nyomdai előkészületek ide­jén Pécsett többféle politikai terv is lógott a levegőben. Hí­resztelések jártak. Szó esett az összes állami vagyonnak egy lé­tesítendő „Baranya köztársaság“ részére leendő lefoglalásáról is. Ilyen híresztelések hatása alatt a postaigazgatóság sietett a felül­nyomással, nehogy esetleg ezek is lefoglaltassanak, vagy az ál­líttassák, hogy Magyarországból csempészték be. Most már a nyomdai előkészületet is kibőví­tették, több nyomólemez készít­tetett, hogy a nyomás több gépen egyidőben történhessen meg. A felnyomást végző nyomda természetesen nem volt bélyegek előállítására berendezve s eme felkészületlensége a bélyegeken meg is látszik. A szedés elkészí­tésénél az „1919“ szám anyaga csak 23-szor került ki az eredeti grotesk-betükből, úgy hogy a *4 íves eredeti szedés teljessé téte­léhez a Vi iv 19. és 20. bélyegén (tehát az egész ivén a 34., 35.. 39., 40., 84., 85., 89., 90. bélyeg) az „1919“ szám jelentősen ki­sebb antiqua-betiianyagból sze­detett. A negyedives stereotyp- lemezrészek összeillesztése sem történhetett a kellő gonddal. így a íelnyoimás-sorok nem vágnák teljes egy vonalban össze. Lát­ható ez az egész iv függőleges 5. és 6. soránál, ahol a felnyo­más magassága egyazon ivén is szemmelláthatólag eltér. A felnyomás eszközléséhez gyoinssajtót és tégelynyomó-gé- peket használtak fel. A gyors- sajfó-gépek felnyomása éles, ha­tározott, tisztaszélü, mélyfekete, — a tégelynyomó-gépeké szür­késfekete, szétnyomott, feketén peremezve. A vörös felnyomás­hoz is több gép állott használat­ban. Minthogy minden gép gép­mestere a saját gépe számára a festéket maga keverte, állott elő az, hogy az egyik gép felnyomá­sa karmin, — a másiké pedig cinóbervörös. A felnyomás április végén kez­dődött meg. IV. Amint a bélyegek felnyomá­sának hire a közönség közé ke­rült, a bélyegek iránt lázas ér­deklődés nyilvánult meg. Az eszéki „Die Drau“ is kö­zölte a „Baranya“-hélvegek kü­szöbön álló megjelenését. E hírre a pécsi postaigazgatósághoz több helyről küldöttek ajánlatot, az egész felülnyomott bélyegkészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom