Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1924-10-01 / 10. szám
10. szám PHILATELIA 3. oldal Egy kiváló magyar filatelista Dr. Marzloff Camillő a „Pester Lloyd“ egyik legutóbbi számának bélyegrovatában a magyar filatéliai irodalomról ir. Megtudhatják ebből az olvasók, hogy az első magyar bélyegujság Hajdú János kiadásában Újpesten 1882- ben jelent meg. Bizonyára a teljes érdeklődésnélküliség volt az oka, hogy egyetlen számnál nem jelent meg több. Tíz esztendőnek kellett ezután elmúlni, mig egy bátor ember vállalkozott, hogy a biztos megszűnésnek kinéző uj lapot megindítsa. Nyolc szám jelent meg a Sopronban készült második magyarországi bélyegujságból. A huszadik század beköszöntekor az egyre nagyobb lendületet vett bélyeg- gyüjtősport számos lelkes filatélistát buzdít szaklapok kiadására, 99%-uk azonban alig ér meg néhány számot. Dr. Marzloff jó néhányunk működéséről emlékszik meg cikkében sörömmel állapítja meg, hogy a filatéliai szak- irodalomban és sajtóban is bizonyságot teszünk a magyar képességről s hogy lapjaink, melyeknek száma 53-at — kevés országban jelent meg ennyi bélyeglap ! — tesz ki, rendszerint rövid életnek voltak, annak magyarázata, hogy a magyar gyűjtők nagyrésze mindig azt hitte sőt hiszi is, hogy a szaksajtó nem valami nélkülözhetetlen filatéliai segédeszköz. A magunk részéről csak annyit füzünk hozzá Dr. Marzloff fejtegetéseihez, hogy mai nap sem sokkal több: le Ikes, valóban megértő és sajtó propagandára kész magyar olvasó van mint az eddigi lapkiadók száma. Szomorú vigaszul szolgálhat, hogy a külföldi szaklapok fizető előfizetőinek száma sem valami nagy. A gyűjtők ezirányu nemtörődömségen kivtif kétségtelenül gátolja a szaklapok szélesebb körben való elterjedését az a körülmény is, hogy tultudákosok vagy tudományos- izüen szakszerűek, miáltal a gyűjtök legtöbbje részére teljességgel érthetetlenek. A „Philatelia“ ezen tapasztalatok eredményeképen leghelyesebbnek azt tartja, ha a bélyegujság valóban ujságszerü és minden gyűjtő előtt érthető tartalommal jelenik meg, mig a kimondottan szakdolgok füzetes kiadványokban vagy könyvek- adandók ki. A jövő esztendőtől kezdve ezen szempontokat a legteljesebb mértékben érvényesítjük a „Philatelia“ szerkesztésénél. Az osztrák posta hir szerint január elsején áttér az aranyrendszerü Schilling számításra és ez esetben nem kétséges, hogy a bélyegek is az uj pénznemben lesznek értékelve. Talán már készülnek is az „arany“ értékjelzésü bélyegek, vagy elhatározott dolog, hogy az osztrák bélyegek egész seregét nyomják át az uj értékekre. A bélyeggyűjtőket és a levelező közönséget tehát elkerülhetetlen végzetként rémiszti előre a drága bélyeg és a drága portó. Az osztrák postának azonban ez nem elég, nem várhat mig aranyat csinálnak a rossz koronából, tekintet nélkül tehát a nehéz viszonyokra express gyorsasággal még egy tarifa- emelést rendez, amellyel csaknem egy- vonalba kerül Ausztria, a legdrágább postákkal, igy csehsziovákországgal is. A postaigazgatóság hirdetménye szerint december 1-től a következő emelések történnek. Belföldi levél 1 ezei korona helyett 1500. Kedvezményes tarifaszerződésü országokba (Magyar- ország, Csehszlovákország, Románia, Olaszország, Lengyelország) levél az eddigi 2400 helyett 3 ezer K, levelezőlap 1800 K, (eddig 1400 K). Egyéb külföldre: levél 4 ezer korona (eddig 3 ezer), levelezőlap 2400 korona (eddig 1800). Ez a „szerény“ 40—50%-os emelést azonban mint már említettük rövidesen követni fogja az „arany“ postatarifa s bizonyos, hogy akkor a maihoz képest legalább is 100°/0-ot fog kitenni a postadijak drágulása. Az osztrák posta bizonyára kényszerű eljárása szomorúan világítja meg az ottani gazdasági helyzet rosszabbodását s ezzel magyarázható, hogy a hires osztrák bélyegpiac is mind inkább elveszti varázsát, mert maholnap drágább lesz a bélyeg Bécsben mint Newyorkban vagy Londonban s a külföldi gyűjtök és kereskedőknek érdemesebb lesz saját hazájukban beszerezni szükségleteiket. A közép- európai és balkáni bélyegkereskedelem fokozott érdeklődést tanúsítani a most legolcsóbb Budapest iránt, sajnos ott még mai napig sincs börze, aukció s más a modern kereskedelemhez nélkülözhetetlen szerv s legfeljebb igy a Bácsbe, Prágába, Berlinbe utazó pesti kereskedők járnak majd jól, de elmu- lasztódik azon ritka alkalom kihasználása, mely az egész magyar filaté- liának javára szolgálna. * A múlt évi osztrák jótékonysági úgynevezett „városszéria“ bélyegek maradványát —, 26 ezer sorozatot, — az osztrák posta egy bizottság előtt