Philatelia, 1924 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1924-01-01 / 1. szám
2. oldal PHILATELIA 1. szám A „Baranya“ bélyegek történeti és kritikai megvilágítása Irta : JOSZT JÓZSEF A magyar filateliának egyik nyílt kérdése: kifogástalanok-e gyűjtői szempontból a megszállási bélyegek, vagy sem ? Igen sok szó esett már e kérdés felől, anélkül, hogy véglegesen elintézést nyert volna ezen probléma. Tekintélyek nyilatkoztak meg ellene, mint ahogy mellette Is. A sok vita csak az áttekinthetőség, s ami még fájdalmasabb, jórészt az igazság számlájára, jobban mondva hátrányára esett. Én, aki a megszállás szomorú idejét szükebb hazámban Pécsett töl- tém el, ebben a sorozatban próbálom elmondani mindazt, ami a magyar megszállási bélyegek egyik legérdekesebbjeivel, — habár nem a legjobban vitatottjaival, — a Baranya I. és IL bélyegekkel összefügg. A különféle katalógusok a maguk szájaize szerint próbálták felsorolni a Baranya bélyegeket, többé-kevésbbé helytálló időrendi, ill. bírálati megjegyzésekkel, anélkül azonban, hogy a szeget a fején találnák. Megpróbálom tehát megvilágiiani úgy történelmi, mint bélyeggyűjtői szempontból az eseményeket s remélem, hogy ezáltal a magyar filateliának szolgálatot teszek. 1. 1918 november 15.-én a szerb csapatok megszállották Pécsett. Eme megszállás Pécs helyzetére semmi egyébb változást, nem hozott, mint azt, hogy a magyar csapatok töredékeinek Pécsett el kellett hagyniok. A szerb csapatok egyelőre nem sok vizet zavartak, A posta, telefon, táviró- forgalom Magyarország meg nem szállott részeivel zavartalanul fennállott. A posta sorba kapta meg és adta el a Károlyi-féle népköztársaság által ki- liocsájtótt bélyegeket, igy a „Köztársaság“ fölnyomattal.ellátott különféle értékeket is ; a felnyomatlan bélyegek is használatban maradtak. így telt el a megszállás első hét hónapja, amikor a megszálló csapatok magatartásában és politikájában is gyökeres változások történtek. 1919. január 6-án a megszálló katonai hatóság elrendelte a megszáilott területen forgalomban volt osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzését. Felülbélyegezték az Osztrák-Magyar Bank összes forgalomban volt bankjegyeit a 10.000 K-s, 200 K-s és 25 K-s bankjegyek kivételével, A 200 és 25 K-s bankjegyekből különösen sok volt forgalomban Pécsett, mert a leszerelt katonák illetményei majdnem kizárólag ilyen bankjegyekkel fizettettek ki. Ezeket a bankjegyeket az O. M. B. pécsi fiókja eleinte kicserélte más bankjegyekre, később készlete kifogyván e cserét abbahagyta. A bankjegylebélyegzés folyamánya volt a teljes közlekedési — vasút, posta, táviró — forgalom beszüntetése Magyarország felé, ami azután többé teljes egészében helyre sem állott a megszállás ideje alatt. A bankjegylebélyegzés után a megszállott területen csupán a lebélyegzett, pénz „jugoszláv korona“ volt forgalomképes, a többi pénz forgalma elkobzás terhe mellett tilos volt. Közben kitört Magyarországon a komune s ettől kezdve áradatként ömlött szét a fehér pértzamiért jóformán semmit, — de postabélyeget tetszésszerinti mennyiségben lehetett kapni. A Magyarországon forgalomban volt postabélyegek Pécsett is forgalomképesek voltak, de Pécsett a bélyegeket jugoszláv pénzzel kellett megfizetni. Csempészek ezrei lepték el Pécsett s a Magyarországból tömbszámra áthozott, T-r, fehér pénzen vett -r- bélyegeket jugoszláv pénzért értékesítették. A
