Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)
1923-10-15 / 8. szám
8. szám PHILATELIA 7. oldal Két uj könyv a magyar bélyegekről Ha száz évvel ezelőtt élnénk és a postaküldönc tavaly feladott küldeményt hozna idegen országból, nagyon is természetesnek találnánk; bizonyára sokáig hevert valami váltóháznál vagy harcot folytatott a futár a postára törő rablókkal. Hogy azonban mai napság is csak évek után tudunk tárgyalni könyveket, Írjuk a viszonyok terhére: azt hitték Pesten, hogy már régen kezünkben vannak a munkák, mi pedig azt sem tudtuk, hogy megjelentek ! Rédey Miklós két könyvéről beszélünk, az egyik cime: „Kőnyomatosaink“, ez 1921-ben jelent meg a magyar bélyeg ötvenéves évfordulójára. A másik könyv cime pedig: „Az első réznyomatu kiadás“, mely 1922-ben látott napvilágot. Mint a könyvek címeiből is láthatjuk, a magyar bélyegek első két kiadását ismertetik ezek a könyvek oly kitünően és olyan szépen megírva, hogy klasszikus bélyegeink klasszikus ismertetőjének kell ezen munkákat tekintenünk. Rédey könyveinek céltalan és hiányos magyarázgatása helyett egyenesen kötelességévé tesszük komoly gyüjtőtársainknak, hogy ezeket a munkákat beszerezzék s tudjuk, nagy örömet fognak szerezni maguknak. Mégis helyesnek tartjuk, hogy a „Kőnyomatosaink“ kötet III. fejezetét, melynek cime „Az első magyar levélbélyegso- rozat“, mutatóul leközöljük: Tehát megszületett az első magyar levélbélyeg, de — írásban — sem a tervezetéről, sem a kőnyomatosok kiviteléről nem maradt ránk semmiféle nyom. Csak szóbeli hagyományokból tudunk annyit, hogy a kivitelre elfogadott terv Unrein János államnyomdai vésnök (acélmetsző) munkája.1) Azonban a kivitelnél ez a terv is némi módosítást szenvedett. Nevezetesen a tervek mindegyikén balra fordul a király babérkószorus feje, a kész bélyegeken ellenben jobbra. Az arckép pontokkal és vonalakkal díszített körkeretben foglal helyet A felső sarokban nyolcágú rozetták. Az arcképet babérkoszorú övezi. Közvetlenül az arckép alatt a bélyegkép alsó középrészét a koronás magyar összetett címer (az u. n. nagy címer, Magyarország és társországainak egyesitett címere, de — Fiume nélkül) foglalja el, mellette körfoglalatban balról az értékszám, jobbról a pénzértéket (krajcárt) jelző „kr.“ betűk. Az egész bélyegképet kettős vonalú keret veszi körül. A bélyegkép alapfelületét, amit a rajz üresen hagy, finom rézsutosan keresztező vonalak töltik ki. Az értékféizést magába foglaló alsó kis körökben pedig vízszintes vonalkák. (A hivatalos leírást az 1871. évi ápr. 19-én kelt 4060— 366. sz. P. M. R. adja, 1. 7. oldalon.) Kőnyomatos bélyegeink hivatalos leírásához Payer Béla érdekes megfigyeléseiből a következő kritikai észrevételeket fűzi: „(l) a cimerpajzs alsó középcsucsa túlmegy a bélyegkép kettős keretvonalán ; b) a korona keresztje ugyancsak be- lehajlik az arckép körkeretének az üres mezejébe ; c) a bélyegkép üresen maradt részeit egymást rézsut keresztező finom vonalak töltik ki, mig ellenben d) az értékszámok közeiben üresen maradó térközöket vízszintes vonalkák.“ De vannak a bélyegen heraldikai hibák is. Így heraldikailag hibás a magyar címer rajza, mert a bal hasítékban a i) Payer B. Id. tan. Berliner Briefra. Zeitung 1915. 461. 1. 13. jegyzet.