Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)

1923-08-15 / 7. szám

2. oldal PHILATELIA 7. szám a vizfelszivó képesség csökkentése céljából gyantaszapannal, timsóval vagy keményítővel preparálják, mi által az egész pép „kész pép“ pé válik. A kész pép ezután a hen­gerelő gépbe kerül és ott vagy hengerszitán vagy sikszitán ki­hengerelik. A kihengerelt, nedves iveket szivógéppel kiszikkasztják, miáltal a papir szilárdabb lesz, de mivel még mindig könnyen ido­mítható, ilyenkor kapja a viznyo- matot azáltal, hogy vagy a viz- nyomat domborművű rajzát tar­talmazó hengereken, vagy szitára erősített, a viznyomat rajzát tar­talmazó drólhálózaton végighen gerelik. Ez a viznyomat mindig élesen tisztán látható, ellentétben az alig látható vízjellel, melyet a kész és megnyirkositott papírnak egy sima és egy megfelelő dom­ború hosszú hengeren való áthen- gerlése által nyernek. Az igy elkészített papirt aztán ivekre vágják, két tömörítő henger­pár közé szorítják, kiszárítják és kalander-gépen kisimítják. Ismételt simítás által a papir kemény és hideg lesz. Ha a papirt előbb csi­szolt cinklemezek és azután vas­hengerek között többszörösen' át­hengerelik, satinizált papirt kapunk. Ezeknek előrebocsátása után a papírminőségek meghatározása könnyen érthető lesz. 1. Durva, érdes, a csupán egy­szer hengerelt, de sem tömitő hengerpár, sem kalender-simitőn át nem hengerelt papir (pld. a litográfiák). 2. Kemény, merev, rideg a több­szörösen kisimított, kalanderezett. (Pld. 1874, 1881.) 3. Szináttörő, átlátszó, áttetsző a gyantaszappannal, timsóval vagy keményítővel elégtelenül preparált. (Pld. 1874.) 4. Lágy, puha, hajlékony, az „egész pépből“ készült. (Pld. 1874, 1881.) 5. Szálas, rostos a nem eléggé foszlatott rongyból készült papír. 6. Üvegpapir, amikor az „egész pép“-be túlságos sok cellulose kerül. (1898/99) 7. Hártyapapir, ha az üvegpa- pirt kénsavban fürösztik, leöblítik, savakkal közönyösitik és erősen, ismételten kisimítják (kalanderezett) (1898, 1899). 8. Pergamenpapir, ha a tisztán pamutrongyból készített enyvezet- len papirt kénsavfürdőben fürösz- tik, leöblítik, savakkal közönyösi­tik és erősen kisimítják. (1899). 9. Simított (satinizált) papir, ha a nyirkositott kész papirost előbb fényes cinklemezek, azután vas­lemezek között többszörösen út­hengerük. (Pld. 1913.) 10. Bordázott (geripptes) papir, ha a kész papirost csiszolt fahen­gereken, melyeken a csiszolás irányában gyenge bordák húzód­nak végig, hengereljük át, miáltal a fahenger bordái a papiros anya­gába benyomódván, azon gyenge barázdákat alkotnak. 11. Melirt (tarkázott) papír, „egész pép“-ből készült, elégtele­nül fehérített papiros. (1916.) 12 Erősen látható vizjelü papir, még nem teljesen kész papírba préselt vízjel. (1891, 1898, 1899.) 13. Gyengén látható vizjelü pa­pir, teljesen kész papírba préselt vízjel (1881, 1898, 1899.) 14. Vergé (sávozott) papir, ami­korra még nem teljesen kész pa­pir, szitákon áthengereltetvén a még nyirkos papírba a szita ha­ránt, vagy keresztfonalai viznyo- matként belepréselődnek. (Pld. 1913.) A „Philatelia“ Könyvtára.“ Minden várakozást felöl múl majd a „Phi- latelia Könyvtára“ melynek első kö­tete a „Philatelia Könyve“ második kötete pedig a magyar bélyegekről és értékeikről szerkesztett hatalmas tanulmány lesz legnevesebb szak­íróink tollából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom