Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)

1923-05-15 / 4. szám

8. oldal PHILATELIA 4. szám válfaja. A 15 krajcárosok szine mind többé kevésbé sötétbarna, de ritka a kifejezetten feketés barna. Hányszor latunk sötétbarr nákat feketebarnákként kiárazva ! Az ujságbélvegeknél pedig, akár vízjelesek, akár vízjel nélküliek, háromféle szinezés található: a) narancssárga, ez a leggyakoribb; b) sárga, aranysárga, ez kb. öt­ször oly ritka mint a narancs szinü; c.) citrom vagy kanárisárga, ez kb. 30 szórta ritkább a na­rancssárgánál. Az átlaggyüjtő azonban minden sárga ujságbé- lyeget citromsárgának néz'és ér­tékel ! Kevés gyűjtő tudja bizton­sággal megkülönböztetni a kétféle számjegyű 1 krajcárost. Kevesen tudják, hogy a használatlan 3 forintos, amelyből ma is még több iv hever egyes pesti filate- listáknál, valóságos tömeg bélyeg a használatlan 1 forintoshoz ké­pest. Utóbbi különösen tömbök­ben elsőrangú ritkaság! Az 1898- as és 1899-es korona vízjelek külömbségével nincsen még min­denki tisztában, de ennék szaba­tos megmagyarázása külön tanul­mányt igényelne. Hogy az összes' narancssárga 3 filléres bélyeg, napnak kitéve citromsárgává lesz, kevesen tudják, még Michel sem, aki egyet a sok közül kikapva, ezt 111 a szám alatt szinválto- zatként kezeli. A 70 filléres bélyegből egy felette ritka példány ismeretes, amelyen nincsen számjegy. Betü- zése Fiume. Pozsonyi gyűjtő ta­lálta és állítólag 1500 koronáért került a bécsi Fried} cég birtoká­ba 1919 tavaszán. Ép oly ritka­ság egy 5 filléres aratós bélyeg, melynél a bal felső sarokban maradt ki az értékszám, hasonló­an a 190 a számú 2 filléres ara­tós bélyegnél, melyet ugyan nem ismerek, de Michel hozza. Persze ha tényleg létezik 200 cseh koronát is megér, nem pe­dig 25 Michelmárkát! A sokat vitatott és Midiéi­ben ár nélkül katalogizált 3 fillé­res „magyar posta“ bélyeg nem került postai forgalomba, hanem utólag merült fel a bélyegpiacon, akárcsak a hires kis korona viz- jelü 100 filléres portósbélyeg. Utóbbi még 1919-ben tízszer oly jó volt mint az első 100 filléres, — ma kb. 6-10 K-ra sülyedt, a pesti kereskedők nagyarányú és meggondolatlan kínálatai révén. Pedig annyit legalábbis megér, mint a „korona körökben“ vizje- lü 100 filléres. A „magyar posta“ sorozat egyik bélyegén, még pedig az 50 filléresen egyszer az ivén pont látható a jobboldali számjegy mögött. E rendkívül érdekes vál­faj csak egyes iveken fordul elő, később kijavították a lemezt. Ha­sonlóan érdekesek ama 20 filléres Károly király fejképét mutató bé­lyegek, amelyeken a belső gyöngy­szemkeret alsó része hiányzik. Ez egyes százasivek 30. bélyegén látható. Érdekesek az összes par­lament rajzu bélyegeknél található eltolt középrajzok is. Érdemes már most, amig erre még kevesen figyelnek, a szovjetfejes valamint a hadifogoly­sorozatot álló és fekvő kereszt- vízjelek szerint összeszedni. Mind a nyolc bélyeg mindkétféle vízjellel előfordul, de hol az álló, hol a fekvő máris eléggé ritkának bizonyul. A buzakalászoknál a 10 és a 45 filléresek fordított felnyomás­sal is léteznek. Idején kell hozzálátni a há­rom ponttal átütött aratós és Parlamentes, Madonnás, portos és szolgálati bélyegek gyűjtéséhez is. Ezek feltétlenül külön válfajt ké­peznek mert az átütés hivatalból történt ama naiv megokolással, hogy ezzel elérjék, miszerint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom