Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)

1923-03-15 / 2. szám

4. oldal PHILATELIA 2. szám féle más magyar emissziónál még nem láttam és pedig : 1. egy fogazás közben 3—-4-szer összehajlott 10 filléres iv, melyen az összehajlás okozta torzfogazás következtében npm létezik egyet­len egy épen maradt bélyeg sem, hanem csupán : AdMh és más hasonló elfogazás. (Láttam Betegh Lajos úr-gyűjteményében.) 2. Néhány fogazatlan, nyomta­tás nélkül maradt 200-as bélyeg- iv és 3. néhány fogazott, de nyomta­tás nélkül maradt 200-as bélyegiv. Ez irányban megkérdezett szak­körök véleménye szerint ezen ab- normáliák vagy onnan eredhetnek, hogy a fogazás alkalmával a kész (kinyomtatott, enyvezett és foga­zandó) bélyegivek közé valaho­gyan 1—-1 még nyomtatással el nem látott iv becsúszott, illetve a félkész ívhez hozzáragadt és a másikkal együtt perforáltatott és igy került a forgalomba, vagy pedig olymódon keletkeztek, hogy ujságbélyegivekkel ragadtak össze. (Egy ilyen ivet Fried! Rudolf bécsi cég k. k. Versteigerungsamt-Do- rotheum, Wien X. számú „Brief­marken Auctions Catalog‘‘-jában 1631. tételszám alatt 75 koroná­jával ajánlott!) Nézetem szerint nem annyira „iv-ragadás“-ból, mint inkább „kéz-ragadásból“, magya­rán kicsempészésből kerültek ezek az abnormáliák napfényre, annál is inkább, mert hiszen — mint fent említettem volt — elég olcsón lehetett ilyenekhez hozzájutni és mert Márki István és Gherba Ro­mulus urak gyűjteményében több ilyen ivet láttam. A 15-ös sorfogazás még mai napig érvényben van. Eltérés csak az 1913. évi turulos (igen ritka), valamint az árvíz és I. hadisegély, és végül az 1917. évi parlament typusu bélyegeknél található, me­lyek ritka esetekben 14/fes keret- fogazással vannak ellátva. Teljesen fogazatlanuj^.az 1913. évi emisszió 12, 3,10,'/20 és 25 filléres,^fehér számjegyű 10 és 15 filléres (1915. róvi cm.), az -4916/18. évi arató -typusu-2, 3, 40, 15, 20-és 40 fill.-es és végül valamennyi parlament ■typnsu-hélyeg ösmeretes.-Az arató és_ parlament typusu ilyen abnor­máliák alighanem félkész anyag kicsempészéséből származik, mert valamennyinek gummizása lega­lább is gyanús. Részben fogazat- lanul a fehér számjegyű 10 fill.- es és~ az arató typusu 10 és 20 fill.-es bélyeg ösmeretes. ;>J3urchshch“- szerü fogázással a fehér'számj együ 15 filléres, az arató7typusu 3, 5, 15, 20 filléres é^ a parlament ly- pusu 50, 80 filléres és 3/koronás bélyeg található. Ez különben még a Károly—Zita typus/kalamennyj válfajánál is megtalálható. Iggn érdekes egy fehér számjegyű, arató typusu 1 Qf filléres, szabály­szerűen, egymástól kb/272 távolságban kétszer fogazott bélyegiv. B. Portóbélyegek. Ezen bélyegék 1903. évi emisz- sziója 11 Va : 12 keretfogazásu; HV2-es sorfogazással a 100 fill.-en kívül minden érték ösmeretes. Egyéb eltérés itt ismeretlen. Az 1905/6. évi emisszió szintén 1IV2 : 12 fogazásu. Áttörésszerü fogazással a 10 és 20 filléres, llVí-es keretfog ázással a 100 filléres (igen ritka!) ismeretes. Ezen emisszió — ép úgy, mint a levélbélyegek -— 1906-ban 15-ös keretfogazást nyertek és ebből az időből származik az a bizonyos 11V2 : 15 fogazásu 12 filléres bé­lyeg. Az áttörésszerü fogazás gyakori, a 2 és 5 filléres bélyegek kivételével minden értékben meg­található. Ismeretes egy 10 fill, es bélyeg a köv. fogazással: ^JL^)-IP« e..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom