Philatelia, 1918 (5. évfolyam, 43-48. szám)

1918-09-15 / 48. szám

9. (48.) szám

PHILATELIA

137. oldal

nagystilűségre vallott. Hatalmas hálózatot teremtett az egész világ körül, amelynek szálai nála Budapesten futottak össze egy kézbe. Nemzetközi egyesülete csak eszközül szolgált neki arra, hogy hálózatát egyre tágítsa, tökéletesítse. Ezen cél elérése kedvéért nem fukarkodott kedvezményekkel, melyekben egyesületének tagjait valóban pazar módon részesítette. Törekvéseit támogatta páratlan, bár amerikaiasan Ízléstelen hirdetésekkel. Mindezzel elérte azt, hogy üzletének forgalma csakhamar meghaladta a százezer koronát, majd nemsokára a milliót. Az újdonságok mind az öt világrészből Pestre, a Koszorú utca páncélszekrényeibe vándoroltak, melyek később óriási gyűjtemények (Holitscher) férőhelyéül is szolgáltak. A bélyeg - nagyvilág Magyarországon csak Szekulát ismerte s postaforgalma nagyobb volt akárhány hazai városka forgalmánál. Háromnyelvű lapja szintén csak eszköz, reklám volt az ő céljaira. De nem tagadható, hogy érzékkel birt hazai szaksajtóink iránt is. 1905-ben megteremti a „Magyar Bélyeggyűjtőt,“ mellyel ideális célt kivan szolgálni, a magyar gyűjtőknek magyar lapot akar adni. Törekvéseit azonban nem értik, nem méltányolják; akkor sem, amikor 1908-ban a legkiválóbb erőket toborozza össze és teljesen szabad kezet ad a „Magyar Bélyeggyűjtő“ kiváló irói gárdájának. De látja, hogy nem talál megértésre, — mint jó kereskedő beszünteti a hasztalan fáradozást és költekezést, — a magyar lapot is német mellékletté alakítja át, örök kárára szaksajtónknak, mely soha többet nem tudott oly kiváló erőket egyesíteni és oly klaszikus, az összes többi nyelvet messze felülmúló szaksajtót létesíteni.

Székula Béla másik németnyelvű lapja a „HändlerZeitung,11 volt, mely 1908 és 1911 között hosszbb-rövidebb időközökben jelent meg és kettős célt szolgált: 1. közvetítette Székula nagybani ajánlatait a többi kereskedőnek; 2. szócsövet adott a kereskedők jogos érdekeinek.

Miért, miért nem, de 1913-ban Székula kiköltözködött Svájcba s azóta kevesebbet hall róla a világ. Távozását sajnáljuk, mert igaz ugyan, hogy sose szolgálta a hazai filateliát önzetlenül, de egyidőben büszkeségünk volt s tagadhatatlan, hogy gyűjtésűnk felvirágoztatása, de főleg szakirodalmunk fejlesztése körül hervadhatatlan érdemeket szerzett.

*

* *

Alkalmi és egyéb levélzáró bélyegek.

A világháború bélyegei*)

Irta Kölbig Ferenc. (Budapest.)

Rovatvezető: az „Elma“.*)

Ausztriai jótékonysági bélyegek. 1914—1917 Kriegsfürsorgeamt. 1. 20. K. u. k. Kriegsministerium Für Kriegsfürsorgezwecke. —

*) Beszerezhetők az Elma ujdonságbeszerzési osztálya útján. Bővebb felvilágosítással az Elma cserefőnöke, Kölbig Ferenc pénzügyi tanácsos (Budapest II., Fillérutca 11) szívesen szolgál. Újdonságok közlése esetén megtéríti a fölmerült költségeket.