Philatelia, 1918 (5. évfolyam, 43-48. szám)
1918-07-15 / 46-47. szám
7 -8. (46-7.) szám PHILATELIA 111. oldal legérdekesebb magyar bélyegeknek, amely mint utóbb kimutatjuk, két év folyamán nem kevesebb, mint négy változatot tüntet fel. S teljesen indokoltnak tudjuk mi is, ha ezekből legalább is a papirosban és vízjelben két teljesen különbözőt külön katalogizáljuk már a rendes, átlag-gyűjtemények számára is. Az 1898. évi nagy koronás vizjelű kiadás első változata az 1888. kiadás fehér, kemény, át nem látszó papirosán jelent meg. Az enyvezése is fehér. A fogazásaik is egyezők. A vízjel egy 47—48 mm. magas és 42—44 mm. széles, élére állított elipszis, benne a magyar korona, melynek talpszélessége 27 mm. és az egész formája az elipszishez igazodva: hosszúkás. A második változat az előbbivel egyidőben, tehát még 1898-ban keletkezett olyképen, hogy egyik-másik vizjelnyomón a négy-négy elipszis metszése által keletkezett rombusidomú térközökben egy csillagot, a szomszédjában pedig egy római IV-st alkalmaztak (a papirosminőség gyári vízjelét). Es pedig szabályszerűen: felülről lefelé olvasva minden harmadik térközben, egyenes sorban pedig minden harmadik térközben a csillagot és a negyedikben a IV-st. Úgy látszik azonban technikai nehézségek merültek fel az uj vizjelnyomók használatánál, de meg az első változatú, gyári jel nélküli példányok nem is feleltek meg az utasításnak, — mert már 1899. február 4-én kelt 12.398. sz. átiratával arra utasítja a P. M. az államnyomdát, hogy a meg nem felelő vizjelnyomók helyett az 1-ső Magyar Papíripar R. T. költségére új, szélesebb rajzó nyomókat készíttessen, melyeknek „mindegyikét lássák el a gyárnak és a papiros minőségének a jelével.“ Addig pedig mig ezek elkészülnek, maradjanak arég(Kv-es) készültek használatban. 1899 szeptemberében már ennek az utasításnak megfelelő, új vízjelnyomó készülék-k vannak használatban. Ezeken már nem elipszis a vízjel, hanem 45 mm. átmérőjű kör és benne a magyar korona — 29 mm. talpszélességgel — rendesebb formában. Ezzel a most leirt vízjellel keletkezett tehát 1899-ben a harmadik változat A papiros, a fogazások és az enyvezés maradt a régi, Közben azonban elkészült a koronaértékben nyomatandó bélyegeknek kémiailag preparált új papirosa is: a régihez képest hártyaszerüen finom, vékony papiros, mely az erősebb bélyeg- szineket átereszti. Az év végén, körülbelül oMóber-decembertől kezdve, — amikor az 1898. kiadás régi papirosa már elfogyott — a még szükséges krajcáros értékű, fekete értékszámos bélyegeket erre a papirosra nyomták és ezzel előállott még ugyancsak 1899. évben a negyedik változat, mely 1900. március végéig volt még forgalomban. Ennek a negyedik változatnak a vízjele épugy mint a 3. változaté: 45 mm. körben, 29 mm. talpszélességű magyar korona csillaggal és a papiros minőségét jelző római IV-sel (és nem
