Philatelia, 1918 (5. évfolyam, 43-48. szám)
1918-04-15 / 43. szám
52. oldal PHILATELIA 4. (43.) szám 1911-ben Indiában az alahabadi kiállítás tartama alatt, majd ugyanazon évben Németországban a Zeppelinek felhasználásával már rendszeresebb menetekkel próbálkoztak. A háborússzükségmiHdtöbbtapasz talattal gazdagította a repülőpostát és a przemysli 1915. évi repülő és ballonlapok mindenkor féltve őrzött és büszkén mutogatott kincsei lesznek bármely hadi filateliai gyűjteménynek (L. az utóbbiakról bővebben szerző cikkét a Donaupost febr. ápr. és köv. számaiban). Külföldön máris felismerték a repülőgépek óriási gyakorlati jelentőségét a legsürgősebb személy és postaközlekedésben. Legelőbbre vannak persze Amerikában, ahol a „L. Aérophile“ c.szaklapszerint37 vonal álltforgalomban 1917. végéig: ez a Time is money a praxisban. A belgrádi hadtáppóstaigazgatóság történetéből. Irta: Holik József * szerbiai katonai főkormányzóság felállításával egyidejűleg a hadtáppóstaigazgatóság szervezésére is került a sor. Az utóbbinak két közig, és két műszaki tisztviselője 1916. január 2-án segédszemélyzet, útbaigazitás, direktíva nélkül, csupán csak nyílt parancscsal és ceruzával a kézben jelentkezett Belgrádban. Ebben az időben Szerbia meghódított területeinek póstai ellátásáról a harmadik hadsereg póstaigazgatósága gondoskodott, a távirda illetve távbeszélő állomások pedig a tábori távirda és távbeszélő főnöke alá tartoztak. Megfelelő tárgyalások után a hadseregpóstaigazgatóság hatáskörét, hivatalait és személyzetének egy részét átengedte a hadtáppósta igazgatóságnak és tovább vonult, úgyszintén az utóbbi átvette a távirda igazgatás összes teendőit is és hozzálátott a pósta stabilizálásának nagy munkájához. Rendkívüli nehézségek jelentkeztek rögtön a kezdetnél, mert semmiféle segédeszköz nem állott rendelkezésre. A menekült szerb póstaigazgatás mindent magával vitt, illetve megsemmisített. Amire támaszkodni lehetett, az csupán csak a harmadik hadseregpóstaigazgatóság által átadott kezdetleges állapot volt. Legelőbb is az átvett és számmal ellátott hivatalokat helynevű had- táphivatalokká kellett átalakítani, azokat fokozatosan távírdával és távbeszélővel egyesíteni és munkakörüket kiterjeszteni, hogy a küzdő hadsereg, a megszállott terület és a hátsó országrészek között az egyetlen de még szűk kapcsolat tágittassék. Továbbá fontos feladat volt a magánforgalomnak berendezése, hogy a letelepedett bankok- nak,vállatoknak, kereskedelemnek és iparnak,nem különben magának lakosságnak is hozzáférhetővé tétessék a posta közvetítése. Érdekes az a nehézség, mely a magánforgalom megnyitásával beállott. Előre kell bocsátani, hogy a meghódított nép a hadjárat egész időtartama alatt egészen a magánforgalom berendezéséig minden összeköttetést nélkülözött akár a külföldön élő vagy akülönböző frontokon küzdő hozzátartozóival. * Ezt a cikket a szerző szives beleegyezésével, némi rövidítéssel az ez- deií Posta- és Táviró Évkönyvből vesszük át. (Szerk.)
