Philatelia, 1916 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1916-02-01 / 2. szám

PHILATELIA

27

Csevegés.

Az ujesztendő első fontosabb eseménye gyűjtői téren a Senf katalógus pótfüzete volt. Igaz, hogy jobb lett volna az egész katalógust újból kiadni, mert másfélév elég ahoz, hogy az összes árak 73 a elavuljon. De Senfék nem akarnak erre vállalkozni, ha nem tudnak 30—40,000 példányt eladni. Pedig ezt a fukarkodást már fel is használta francia ellentársuk, Champion, aki az elmaradt Senf-katalógusból arra következtet, hogy a cég megszűnt létezni, sőt a gyűjtés Németországban egyáltalán egészen lehanyatlott.

Hogy ez mennyire nem áll, azt mi magyar gyűjtők épp úgy tudjuk, mint német kollegáink. A mi filateliánk teljesen kiheverte máris a háborút, ami Angliáról és Francia országról nem mondható. Az angol filatelia, mely oly hatalmasnak, sziklaszilárdnak látszott, hogy már-már jobbnak, erősebbnek tartottuk, mint a németet, — megroppant. Tömegesen megszűntek a szaklapok és a szakcégek, Franciaország gyüj- tőileg az utolsó előtti helyről az utolsóra szorult le a háború következtében.

Hál Istennek, ez egyszer meg lehetünk elégedve Senffel, igazságosan értékeli magyar bélyegeinket. A Hungária tette ezt ? Akkor hervadh itatian érdemeket

szerzett magának. Talán azonban a folytonos feddés, unszolás is használt, meg a német szaksajtóban mindsürübben megjelenő magyar tárgyú cikkeit. Igaz, hogy ezeket nem igen olvasgatja a Journal szerkesztője. Legutóbb is két szerkesztői üzenetben blamálta magát. Először, amikor tábori betüzést IxT-os betüzőben, sejt a hires 56 amelyről már a német lapok is tudják, hogy közönséges ellenőrzési számbetüző, amilyent t. k. minden utalványra a jobb alsó sarokban rányomnak s amelyben a római szám az osztrák tartományt jelenti (pl. IX- Galicia, III. Tirol, IV. Stájerország, V. Krajna stb.) az arabs szám pedig valamely speciális helységnek sorszámát. Másodszor blamálta magát a szerkesztő ur, mikor azt íratta magának, hogy Horvátországban nem árusítanak hadi bélyeget. Hogy ez nem áll, ismeretes itt is, odakint is.

Az uj esztendőnek speciálisan reánk nézve foníos eseménye az „otthon“ alapszabálytervezete, mely Szőgyéni lapjában jelent meg. Ez mutatja, hogy van még életerő gyűjtőinkben, van kitartás, komoly szorgalom a kezdeményezőkben.

Távol áll tőlem mindenbe beleszólani és mindent aggályosnak tartani, de engedje meg Herz ur, nem helyeslem, hogy az