Philatelia, 1916 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1916-11-01 / 11-12. szám
144 PHILÄTELIÄ formát se volt érdemes a gépbe „zurichtolni'“ Tehát nem volt szándékos a nyomás ? Talán nem, talán igen. Ma még eldönthetlen. Hogy miért van olyan kevés, — mint amennyi tudomásunk szerint van, annak megmagyarázására p'auzibilisebb vélekedést nem találok a kővetkezőnél. Bizonyos, hogy’ az 1905-ben használatba vett kiskoronás vizjegyü papirt 1906-ban a portos bélyegek nyomásánál is alkalmazni kezdették. Hogy milyen sorrendben kerültek rajta nyomás alá az egyes értékek — mellékes. Elég tudni azt, hogy kivétel nélkül, minden értékre rákerült a sor, az 1 fillérestől kezdve a 100 filléresig. Igen, a 100 filléresre is! Tehát ez az értesülés helyes, hogy rendes kiadás készült, még pedig 350 ivén? Lehet, hogy az, lehet hogy nem. Itt is csak azt mondhatjuk, hogy ma még eldöntetlen. Ä mi tételünk az, hogy felülnyomásra csupán 18—20 iv került. Hogy miért csak ennyi? Főleg az esetben, ha 350 íves rendes kiadás készült volna, az a kérdés, mely minket a sötétben való tapogatódzásra kényszerít. Itt már puszta találgatásra vagyunk utalva. Lojálisán kijelentem, hogy a most következőknek, egyéni vélekedésemnél nagyobb fontosságot tulajdonítani nem kívánok. Egyszerűen előadom, hogyan próbáltam én megmagyarázni magamnak a kevés készlet eredetét. Az én elképzelésem szerint meg lévén határozva értékekként a nyomandó példányszám, folyt a nyomás és az anyag, egymás után ment a raktárba. Igen valószínű,;, hogy a 100 filléres nyomása maradt legutoljára. Nem azért, mert az értékskála szerint utolsó a sorban, hanem mert mindegyik értékre nagyobb szükség lehetett, mint erre, hiszen a 100 filléres előző kiadásból még akkora készlet volt, hogy évek múlva se fogyott el. Ám közben meggondolták, hogy ezen érték további föntar- tása nem indokolt s elhatározták, hogy egyszerűen megszüntetik, legalább is újabb kiadást belőle mindaddig nem készítenek, mig az előző el nem fogy. Hogy miért éppen az uj kiadás nyomása közben gondolták ezt meg ? Egyszerűen azért, mert akkor volt leginkább időszerű azzal a gondolattal foglalkozni, hogy melyik értékből mennyit vagy egyáltalán nyomnak-e? Tehát azt határozták el, hogy nem készíttetnek. Erről aztán értesítették az államnyomdát. Igen ám, de arra nézve már későn, hogy a nyomdában még csak előkészületeket sem tettek volna ezen érték nyomásához Sőt (a hogy nekem tetszik) egyáltalán későn, mert már a nyomás is megkezdődött és bizonyos mennyiség, ott feküdt készen a gép asztalán. A felsőbb rendelet következtében a további nyomást természetesen beszüntették. A meglévő készletet azonban nem semmisítették meg, de miután az ui sorozatnál a 100 filléresnek többé helye nem volt so nem ehhez, hanem az előbbi — rozat 100 filléres értékéhez csapták, mép pedig valószínűleg úgy határozták el, hogy a régi készlet elhagyása után kerüljön rá sor. A felülnyomásnál tehál ezek voltak az utolsó ivek s innét magyarázható meg, ha — többnyire azoknak jutottak (hazai bélyegegyesületek) akik az uj bélyegből legelőször kaptak. Emlitettük már, hogy egy újabb értesülés szerint a kis koronás 100 filléres portosból 350 lappal egész kiadás készült. Ha
