Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz
2. A p p o n y i Albert gróf : Kéri a szakaszt változatlanul elfogadni. A Ház Vajda módosítását elveti. A 7. §-nál V árad y Imre : Indítványt nyújt be, hogy azoknak a tanítóknak, kiknek lakbére meghaladja a 300 koronát, ezt az összeget személyi pótlék cziinén a jövőben is adják meg. A Ház a módosítást elfogadja. A 14-ik szakasznál az elnök az ülést tíz perezre felfüggeszti. Szünet után, a tizennegyedik szakasznál Bozóky Árpád : Ha a tanítók ellen bűnügyben vizsgálatot indítanak, az ellene esetleg folyamatban lévő fegyelmi vizsgálat megszűnik. Továbbiakra a törvény nem intézkedik. Módositványt nyújt be arra nézve, hogy az ily módon elitéit tanító fegyelmi utón is elítéltessék a fegyelmi hatóság által akkor is, ha a bíróság hivatalvesztésre is ítélte. G o 1 d i s László : A javaslatnak legmog- sebozhetőbb és egyúttal a legfontosabb része a 14. szakasz. Ennek rendelkezése a közszabadság rovására megy, mert a tanítót visszatartja a politikai lelvilágositásoktól, politikai nézeteknek nyilvánításától. Ez a szakasz olyan rendelkezést tartalmaz, mely szerint a tanító az alkotmány ellen nem izgatnak. Ezt megváltoztatandónak tartja. M a n i u Gyula módosítást nyújt be, hogy a fegyelmi vétségekben nem a szolgabiró, hanem a közigazgatási bizottság döntsön. B r ó d y Ernő a főszolgabíró helyett a tanfelügyelőt akarja fegyelmi hatóságnak. V á r a d y Imre szerint a fegyelmi eljárás csak a tanfelügyelő tudtával indítható meg. A p p o n y i Albert gróf kifejti, hogy a módosításokat nem fogadja ol. A Ház a szakaszt változatlanul elfogadja. Az elnök javaslatára a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését márczius 18 ikán tartja. Az ülés ezzel véget ért. Elmélkedés a vasúiról Petőfi olvasása közben. (1848—1907.) Irta: Erdélyi István. Lánglelkii költőnk, Petőfi Sándor ereklyéinek állandó otthont kívánnak teremteni az őt csodáló és bámuló utódok. Lelkes Írói gárdánk nagy része Petőfi-lázban ég és e nemes láz gyorsan terjed. Elragadott engem is a nagy költő zseniálitása, engem, a hidegen számitó technikust, és vasúti problémán gondolkozva, szemeim egy Petőfi köteten nyu- gosznak. Problémám megoldása kifárasztott, pihenni vágyom : felnyitom Petőfit. Az első költemény, mely szemembe ötlik, azonnal leköt. Czime : Vasúton. „Tenger kéj vészén körül Közepén lelkem fürdik . . ■ . A madár röpült csak eddig, Most az ember is röpül!“ Tehát nemcsak engem, a reálistát ragadott el az idealizmus, hanem a nagy költő is áldoz a modern technikának. Felelevenedik képzc'letemhen az első dübörgő vasút Budapest és Vácz között, midőn 1848. márczius táján rajta egy sápadt arczu ifjú, kinek szemében lobogó tűz talán még a vasszörnyeteg kebelében izzó zsarátnokot is megszégyenítené. Petőfi utazik barátjával, dr. Sass Istvánnak szüleihez látogatóba Váczra. A vonat zakatol, fütyül, megáll Vácznál és nem is megy tovább. De az én képzeletem tova ro- lian. Nem térben, de időben, nem is előre, hanem visszafelé ét keresem az akkor még csodált, ma már egeden természetesnek talált száguldó vaskolosszus keletkezésének történetét. Elvonul szemem előtt a különböző korszak. Feltűnnek előttem a 15. században a föld gyomrábam szaporán járó szeneskocsik pallókból készült vágányokon. Ugyanezen időben mozdítja elő a közlekedés fejlődését egy magyar ember, a ko- márommegyei kocsi község kovácsmestere kényelmos személyszállító kocsijával, amely nevét is e kis falutól nyerte. Ez azonban drága mulatság, a szegény ember még a múlt század közepe felé is sokszor a saját lábán utazott. így utazott leggyakrabban a mi nagy poétánk is, többször megénokelve fáradságos hurczolkodását. És lábam a nagy utón Fáradva lépdel, Mert vállaim tetézvék Bútornak terhivel. Ma már, hála Istennek, a szegény ombert is pár fillérért kilométerekre elviszik. Kinek köszönhetjük a nagyszerű eszmét, a mely testet öltve, immár keresztülrobog az egész világon ? James Watt veit a lángeszű angol, ki 1736-ban több géptypst konstruálva, oly tökélyre vitte szerkezetét, hogy méltán nevezhetjük őt a gőzgép feltalálójának. Watt tehát megteremtette a gőzgépet, de ő csak egy helyben munkát vigző gépet alkotott. Az, ki a gőzgőpot vontatásra alkalmassá totto, szintén angol: Stephenson György, aki 1825 szeptember 27 én a legkisebb zavar nélkül, óriási néptümog érdeklődése mellett, nagy diadallal vezette az első személyvonatot Stockton és Darlington között. A vasút tehát megszületett és nagy fontosságának megfelelő gyojsasággal el is terjedt az egész világon. Mennyire tökéletesebb ma már Stephenson vonata annál a vonatnál, mely 1848-ban Petőfit vitte Váczra szüleihez. Száz-százötven kilométeres óránkénti sebesség ma már nem is nagy dolog. Nálunk Magyarországon az első teljes vasútvonal, a hudapest—-váczi 1846. julius 15-én nyílt meg, 19 jóvvel a legelső vonat megindulása után. Petőfi is ezen a vonaton utazott, az ő lelkére is mély benyomást telt az első vasúti utazás. Hátha még a mostani repülő szalonokat látná ! Mert mi volt az akkori vonat a maihoz képest, gyorsaság, kényelem és biztonság tekintetében ? A maihoz képest, amikor kényelmes liálófülkénkben Budapesten elszunnyadunk és fölébredve, Konstantinápolyban találjuk magunkat. Újra a Petőfivel száguldó vonatot látom magam előtt, a költi’a fel- és ujraoltiinő táj szemlélődésébe mélyed, gyönyörködik a napnyugtának fényes tüneményében és a vonat ritmikus zakatolása álomba ringatja lelkét, Ébren álmodik. Látja a későbbi korban a vasutak óriási fontosságát. .Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei.“ Látja, hogy nemzetének, fia lépést akar tartani a művelt államokkal, még sok vasutat kell építenie és lelkesedéssel szól honfitársaihoz : „Száz vasutal, ezret, Csináljatok, ezret, Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek !* ___ VASVÁR M EGYE R omantika a réten. A íéij Imrcza. Olyan hideg idők járnak, hogy szinte azt gondolná az ember, hogy az élet fagyva van és megdormedett. Pedig pezsgésbon van az élet, forrnak, kavarodnak a temperamentumok, sőt annyira forrnak, hogy a csendőrségnek is elég dolgot adnak. Acs Kálmán sótonyi gazdaomborl sújtotta a minap a férjeknek megszokott végzete. Féltékeny volt és emiatt nagyon boldogtalan a családi élete. Ámde semmikópen sem tudott bizonyságot szerezni az asszony ellen, pedig a léllékony férjek szeretik legalább ezt az elégtételt. Kedden délután aztán megjött a kívánsága is. Hanem nem volt bonne köszönet. Hat óra tájban haza ment a mezőről, de a feleségét nem találta otthon. A kis fia azt mondta, hogy a nagyanyjához ment. Innét ismét tovább utasították, végre aztán kibökte az együk szomszédasszony, hogy bizonyosan kiment ismét a Madarisz-rétre ábrándozni. Ács Kálmán meg úgy gondolta, hogy az ábrándozás is csak kettesével esik jól, hát 1907 márczius 15. bizonyára a párjával van a felesége. El is indult nyomban a rétre, hogy megkeresse az ábrándozókat. És ezek csakugyan ott ábrándoztak. Ott járkáltak valahol a nagy fák körül, két szerelmes szív a tenger pusztaságban : igazán romantikus kép. Hanem nincs az a boldogság, amely zavartalanul maradhatna. Az övék sem maradhatott tehát ilyen. Egymáshoz simulva étvezték a*rét romantikáját, mikor ennek az idillikus állapotnak egyszerre csak erőszakos véget vetett egy botütés, melyet a férj mért a C3ábitó fejére. Ez megfordult, de rögtön észrevette a helyrzet komolyságát és a következő pillanatban már száz lépéssel tovább iramodott. Talán vissza sem nézett volna többé, ha a következő pillanatban rémes sególykiáltások nem hallatszottak volna a hátamögött. Mikor a férj látta, hogyr a csábitó meglépett, a felesége ollen fordult és azt kezdte ütlegelni a kezében levő bottal. A szerelmes simogatáshoz szokott asszonyt azoybau nagyon is érzékenyen érinthették a botütések, mert olyan lármát csapott, hogy még az előbb megfutamodott udvarlója is visszafordult és segítségére sietett. Bedi József, a csábitő, szónélkül rávetette magát a dühöngő férjre és azt a földre rántotta. Vad tusa kelotkozott most a földön höm- pölgő két alak közt, akik közül végre is a férj, Ács Kálmán került ki győztesként. A verekedés hevében Ács előkapta a zsebkését és azzal úgy mellbeszurta vetély társát, hogy az eszinéletleu állapotban maradt a csatatéréi. Mire vége lett a verekedésnek, arra már ott volt a réten a fél falu lakossága. Ugyafis mikor Ács felesége látta, hogy a két férfi neki ment egymásnak, lelekszakadva szaladt segítségért a faluba, ahannan, aki csak telette, mind kimentek a rétre, hogy az ott ftlyó ritka látvánnyosságnak szemtanúi lehessenek. Épen jókor érkeztek, legalább volt, aki a halálosan megsebesített csábitót haíaszállitotta. Ezzel még aligha nyert befejezést ez az ügy, mert rövid időn belül alighanem e<ry válóper és egy zárt törvényszéki tárgyalás lesz a folytatása. HÍREK. Dr. István Vilmos megyéspüspök Budapestre utazott, hogy résztvegyren a kalb, püspökök confercntiáján. Batthyány Lajos gróf v. b. t. t. országgyülósi képviselő tegnap este Budapestről ikervári kastélyába érkezett. Horváth Jenó, a győri kir. ítélőtábla elnöke, mint értesülünk, már hetek óta lcény- telon az áuyat őaizni. A beteg állapota iránt tisztelői körébon általános az érdeklődés, kik megnyugvással veszik tudomásul, hogy a betegség nőm súlyos természetű, csak hosz- szabb szobafogságra kényszeríti a tábla köztiszteletben álló elnökét. liadó Gyula dr. vármegyénk lejegyzője Vasvárról, ahol a fosorozást vozelte hazaérkezett ős átvotte hivatalának vezetését. Ügyészválasztás. Eredics Ferencz kir. tanácsos, a Szombathelyi Általáuos Takarék- pénztár titkára és ügyésze, korára való hivatkozással a titkárság megtartása mellett lemondott az intézetnél viselt ügyészi állásáról. A takarékpénztár igazgatósága tegnap délután tartott ülésébon az igy megüresedett ügyészi állást az érdemes apa méltó fiával : dr. Eredics Ferencz ügyvéddé! töltötte be. Bizottsági ülések a megyeházán. Szerdán délután km bizottság tartotta ülését a megyeháza kis tanácstermében. Három órakor a munkásügyi bizottság tárgyalt egy felebbezóst, négy órakor pedig az erdei kihágást bizottság ülésezett. Ez utóbbi ülésen tette le a hivatalos es^üt Vlaszaty Ödön az uj lékai főerdész. Ezenkívül több mogfolah- bezett erdei kibágási ügyet tárgyalt a bizottság.
