Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz

2 ESTI ÚJSÁG 1908. julius 31. Mikor tegnap délután négy órakor eltávo­zott a portáról, a tömeg kifütyülte. A nagyvezér ablaka alatt a tömeg heves tün­tetést rendezett Eamdi bég ellen. A tűn- Ütés vezetője, egy rendőr, beszédet mon­dott, a melyet éljen a szultán! kiáltással i kezdett el és a melyben Eamdi bég elcsa­pását és uj rcndörminiszter kinevezését kérte. A nagyvezér kénytelen volt megje­lenni az ablakban és néhány szót mondani, hogy a tömeget lecsendesitse. Biztosította a tüntetőket, hogy a nép kívánsága telje­sülni fog és ajánlotta nékik, hogy imádkoz- ' zanak a szultánért. Porta-körökben hire jár, hogy Ekrem bég jeruzsálemi mutesza- rifot, Kemal bégnek fiát, kínálták meg a rer.dőrminisztérséggel, de nem fogadta el. Egy kósza hir Nazim basát, most sza- loniki válit és volt rendőrminisztert mondja a jövő rendőrminiszterének. Az uj-törökök, sőt a hivatalnoki körök is, remélik, hogy Memduk basát, az eddigi belügyminisztert is elmozdítják. A titkos rendőrség eltörlése. Konstantinápoly, jul. 31, Hivatalosan kijelentik, hogy a Szultán irádét bocsátott ki, _ mely­ben szentesíti a minisztertanácsnak a titlcos rendőrség eltörlésébe vonat- Icozö határozatát, a mely rendőrség , káros működése nyilvánvaló. A had­sereg rendeleti lapja néhány elő­léptetést közöl a harmadik hadtest kötelékében. Az Ar&tpel-vilajetből és a csataldzsai mutesszarifátustól hivatalos távirati jelentés érkezett, mély szerint az alkotmány helyre­állítását a lakosság lelkes tüntetés­sel ünnepelte. A választás. Szaloniki, jul. 31. (Saját tudósítónktól.) Ä szultán leg­újabb irádéjában elrendelte, hogy a vá­lasztást az idő rövidsége miatt úgy csi­nálják, hogy minden egyes vilajeteknek közigazgatási tanácsa válassza meg r kép­viselőket, a mí már azért sem jár n-1 sz­eggel, mert a közigazgatási tanácsosokat amúgy is a nép választja meg. A képvi­selők 6záma százhatvan lesz, a kik 1 "-'ül negyvenet a szultán nevez ki. A közép­ponti bizottság nem akarja, az irádét el­ismerni és Eilmi hasa) által azt táviratoz- tatta a portának, hogy az alkotmány ren­delkezéseihez ragaszkodik. A kormány pénzzavara. Konstantinápoly, jul. 31, (Saját tudósítónktól.) Az uj kormány •pénzzavarban van, mert á parlament en- gcdelme nélkül sem kölcsönt, sem előle­get nem akar fölvenni. Ilymódon ä kor­mánynak novemberig nem lesz pénze. Egyetlen jövedelmi forrása a vámbevétel, a mellyel azonban nem tudia fedezni az összes kiadást, különösen miután a tisztek és a hivatalnokok most már rendes fize­tést követelnek. A palota számára leg­alább ezer fontot kell számítani napon­kint. Ily körülmények között a kormány mégis kénytelen lesz mis jövedelmekről gondoskodni, a miben csak az a vigasz­taló, hogy az állami pénzt most mór az eddiginél becsületesebben kezelik. Az nj-törökök magatartása. Konstantinápoly, jul. 31. (Saját tudósítónktól.)' Az uj-tö­rök bizottság deputációt küldött a seik-ül-izlámhoz s arra kérte, bírja rá a szultánt, hogy ma np menjen el a szelamlikra, mert a bizottság kerülni akar minden tüntetést. A bizottság céltudatosan és fokozato­san akarja a reformokat megvalósí­tani s kijelentette, hogy egyelőre beéri eddigi sikereivel: a parla­ment összehívásával, a sajtószabad­sággal, a palotikai amnesztiával, a kémkedés megszüntetésével és a ka- j marilla elbocsátsával. A további in­tézkedéséket a parlamentre akarja bízni. Ez a mérséklés örvendetes biztosítékát nyújtja a nyugalmas fejlődésnek. Az uj-törökök célja még az asszonyok emancipációja és a felckezetek egyenjogúsítása. Ke- méli, hogy mindezeket a célokat el­érheti, ha egyelőre nem látott dol­gok nem jönnek közbe. Gonosztevők szabadlábon. Konstantinápoly, jul. 31. (Saját tudósítónktól.) Az amnesztia következtében eddig tizenhatezer örmény és tizennyolcezer mozlim menekült érke- zttt ide. Tegnap nagyon sok közönséges bűntettest bocsátottak szabadon. E miatt az intézkedés miatt a régi minisztereket vádolják, a kik a közönséges bűntettesek szabadon bocsátását semmivel sem tudják megokolni. A portán e miatt nagy az ijedelem. Konstantinápoly, juh 31. (Saját tudósítónktól.) Nagy nyugta­lanságot kelt a volt kormánynak az az intézkedése, hogy szabadon bocsátotta az összes bűntetteseket, gyilkosokat, tolva­jokat és pénzliamisitókat, arra való te­kintet nélkül, vájjon már tiz év óta, vagy néhány nap óta vannak-e börtönben. A szabadonboesótottak között vannak gyil­kosok, kikről a biróság még ítéletet sem mondott. Az ujtörökök tiltakoznak ez el­len az intézkedés ellen, a melyeket a kö­rülmények nem tesznek szükségessé. Biza basa pénze. Konstantinápoly, juh 31. (Saját tudósítónktól.) Riza basa volt hadügyminiszter kijelentette, hogy azt a százezer török fontot, a mely az ö nevére bankoknál van letéve, azért gyűjtötte, hogy az államnak háború-alapja legyen, a mely rendelkezésre áll, mihelyt a haza veszedelemben van. A saját nevére biz­tosáig okáért helyezte el a pénzt. A megszökött miniszter. Konstantinápoly, juh 31. A török lapok a következő hivatalos közleményt teszik közzé: Szelim Melhame basa, földmivelési, bánya- és erdőgazdasági miniszter tegnap­előtt levelet küldött a, portára, a melyben szabadságot kért, a melyet európai fürdő­ben akar eltölteni. Negyedórával később újabb levelet küldött, a melyben panasz­kodott levelének késedelmes elintézése miatt. Erre azt a választ kapta, hogy mint nagyrangu tisztviselő, a kinek mű­ködése egyenlő fontosságú a miniszter­tanács tagjaiéval, csak irádé alapján kezd­heti meg szabadságát, ennélfogva meg kell várnia az erre vonatkozó fölhatalmazást. Mindazáltal Szelim Melhame basa, a mint megállapították, Brindizibe elutazott. Ez elégséges annak bizonyítására, hogy sza­badság iránt való kérése csak ürügy volt és ilyen eljárás mellett Szelim nem ma­radhatott tovább tagja a kormánynak. Ezért császári Íródéval elmozdították és a minisztérium ügyeit ideiglenesen eddigi segédje fogja vezetni. Riza basa hadosz­tályparancsnokot a tüzérség főparancsno­kává nevezték ki miniszteri címmel. A lapok nem hivatalos részükben azt Írják, hogy azért nem lesz tagja a kor­mánynak. Easim basa közoktatásügyi mi­niszter átnyújtotta lemondását a szultán­nak. Utódjává Baki bég portalegistát ne­vezte ki a szultán. Rendörminiszterré pedig Ziver bég drinápolyi válit ne­vezte ki. Konstantinápoly, jul. 31. {(Saját tudósítónktól.) Szelim Melhame volt miniszter olasz göznaszádon való szökése előtt a német nagykövetségtől kért oltalmat. A német nagykövet azt felelte neki, hogy szívesen nyújt neki menedéket, de csónakot, a mellyel hajóra szállhatott volna, nem bocsáthat rendelkezésére. Szandanszki és P&nica. Szaloniki, juh 31. (Sajtt tudósitónktól.) Szandanszki és Panica tegnap ide érkeztek. Panica tu­dósítójuknak a következőket mondta: — Szandanszki és én azért jöttünk Sza- lonikiba, hogy az ottomán bizottsággal az alkotmányra vonatkozó összes kérdéseket megvitassuk. Szandanszkinak bolgár-ma- cedon organizációja egyelőre megamarad. Ez a szervezet a bolgárok és a macedónok legnagyobb részének bizalmát bírja. A re- formalcció semmiféle hasznot sem hozott. A bolgárok meg lesznek elégedve, ha a törökök becsületesen megvalósítják az al­kotmányt. A külföld reform-misszióia most már fölösleges lesz. Szaloniki, juh 31. (Saját tudásitónktól.) Szandanszki ma az egybegyült nép előtt a következő be­szédet mondta: — Nincsen ház Macedóniában, a hol anyák ne siratnák gyermeküket. A szul­tán ártalmas kormányzása miatt elkerül­hetetlen volt köztünk a harc. A kisebb ál­lamok azt hitték, hogy hasznot húzhatnak abból, ha az európai diplomaták áskáló- dását támogatják s azt remélték, hogy igy megkaphatják egész Macedóniát vagy an­nak egy részét, Bulgáriának pedig csak a csontokat engedik át. Azért jöttünk el, hogy az ország összes nemzetiségeinek ér­dekei dolgában megállapodjunk, s hogy az alkotmány erős és fölbonthatatlan le­gyen, 1 i S3V, FŐVÁROS. i— Az uj ipartörvény. A kereskedelmi miniszter megküldötte a fővárosnak az uj ipartörvény javaslatát, hogy mondjon róla véleményt. Szeptember végéig kell a fővárosnak véleményt mondania. — Uj magyar. Ma délelőtt, Dvoracsek Vencel budapesti szabómester letette a magyar honpolgári esküt Rózsavölgyi Gyula helyettes polgármester előtt. — A. villámos vezeték. Az egyik elek­tromos vállalat a főváros külső területén felsővezetéket akar fölszerelni. A kereske­delmi miniszter szakértő-értekezlet meg­tartását rendelte el s az értekezletre meg­hívta ma a fővárost is. — Kisiparosok segítése. Ma dél­előtt ülést tartott az Albrecht-Hildegarde- alapra felügyelőbizottság s több kisiparos­nak adott kamatnélküli kölcsönt. Egyen­ként 80—80 koronát kap tizenhat kisipa­ros, 120—120 koronát hét, 160—160 ko­ronát hét, 200—200 harminchét. Elutasi- tottak öt folyamodót. Az Albrecht-Hilde- garde-alap vagyona 123.861 korona 08 fillér. TÁVIRATOK. Sztrájkolók és katonák harca. Páris, juh 31. Tilleneuve St.-Georgeban sztrájkoló mun­kások összetűztek a katonasággal. A tün­tető sztrájkolók egy ház tetejéről kövei do­bálták a csapatokat. Több tüntetőt lövés­sel megsebesítettek. Délután öt órakor is­mét uj torlaszokat emeltek. A prefektus erősítéseket kért. Tizenkét tüntető és öt katona megsebesült. A vigneuxi tüntetőket a katonaság Vil- Ieneuve felé visszaszorította, mire létrák­kal a vasúti töltésre másztak és onnan kő­vel dobálták a katonákat. Ezután a pálya­udvar mellett levő utcákba vonultak és ott barrikádokat emeltek. Egy tábornok a dragonyosok élén, valamint a prefektus és az alprefektus a tüntetés helyére men­tek. A két utóbbi egyezkedést kísérelt meg. A tüntetők azonban tovább dobálták a kö­vet, sőt lőttek is, úgy, Jiogy hir szerint, egy katonatiszt, egy csendőrszázados ős egy dragomyos megsebesült, A katonaság erre szintén tüzelt, bár első Ízben csak vaktöl­téssel. Végül azután két sortüzet adtak, melytől több tüntető megsebesült. A sebe­sültek közül kettő csakhamar meghalt. Félóráig tartó harc után elfoglalták a bar­rikádokat. Este hét órakor a rend ismét helyreállott. A sebesültek száma eddig is­meretlen. Páris, juh 31. X Havas-ügynökség jelenti: A draveil- villeneuvc-i eseményeknél három epizódot kell megkülönböztetni. Először a tüntetők gyülekező helye előtt ezek revolverekkel lövöldöztek a katonaságra, a mely nem nyúlt fegyverhez. Később a vigneuxi híd­nál körülbelül száz revolverlövést tettek, végül pedig a villeneuvei pályaudvarnál körülbelül szintén ugyanennyit. Az abla­kokból is lövöldöztek. A csapatparancsnok hu.-znál többször intette a tömeget arra, hogy oszoljék szét, mert kénytelen fegy­verét használni, és még azután 'is négy Ízben a levegőbe lövetett és csak ezután kezdte védeni magát. E közben a katonák a tömegből két embert agyonlőttek, egy pedig Párisba érkezésekor halt bele se­beibe. Körülbelül tizenöt sebesülés történt. Virvaina tábornok és a S7. cLrajjonyosezréd egyik alezredese golyóhorzsolástól sebet kapott. Bárom százados és három közka­tona súlyosan, húsz katona pedig jelentók- telenül sebesült meg. Ötszáz főnyi katona­ságot rendeltek ki Villeneuvebe a rend helyreállítására. Páris, juh 31. A belügyminisztérium kommünikét adott ki, mely szerint Vigneuxben a tegnapi rendzavarás alkalmával két zavargót agyonlőttek, tizenötöt megsebesítettek. A katonák közül egy dragonyos százados (1 két közember megsebesült, Virvais tábornok a rendzavarás elnyomására kiküldött csa­patok főparancsnoka, valamint több ka­tonatiszt és húsz ember a sztrájkolók kő- dobásától sebesült meg. Eat sebesült álla­potát reménytelennek mondják, A munkás­szövetségek képviselői az éjjel gyűlést tar­tottak a munkatőzsdén és elhatározták, hogy plakáton arra szólítják föl a mun­kásságot, hogy a tegnapi események miatt további intézkedésig folytassa a sztrájkot, Páris, juh 31. Clemenceau miniszterelnök, valamint Picqxiart, Barthou és Viviani miniszterek tanácskozásra gyűltek össze. Á miniszter- elnök megbízta a főállamügyészt, hogy Draveil-Yilleneuvebe menjen a történtek ügyében való vizsgálat megindítására. A tüntetés okozói és az izgatók ellen megin­dították a büntető eljárást. Páris, juh 31. X lapok rendkívüli kiadásokat adtak, melyek szerint a vigneuxi összeütközésnél hat embert lőttek agyon és hatvanat sebe- sitettek meg. Az aggkor! nyugdíjbiztosítás. London, juh 31. Ä felsőház harmadik olvasásban elfogadta az .aggkori nyugdíj« biztosításra vonatkozó törvényt. Egyeä eh fogadott pótjavaslatokat, a melyeket a kormány is ellenzett, az alsőház valószínű­leg el fog vetni. Még sem fog azonban konfliktus keletkezni a két ház között, mert a felsöház előreláthatólag bele fog nyugodni pót javaslatainak elutasításába* A perzsial veszedelem. London, juh 31. (Saját tudósítónk­tól.) A Times-nak jelentik Tebriszből: Az ellenségeskedés szünetel ugyan, de úgy látszik, hogy valami nagy dolog készülő­dik. A belügyminiszter a fölkelők vezérei­nek azt táviratozta, hogy Besüti kánt utasította, engedje meg nekik, hogy fegy­ver nélkül elmehessenek a távíró-hivatalba; és Teheránnal közvetetlenül lépjenek érintkezésbe. Minthogy Resim kán soha sem volt a táviróhivatal birtokában, en­nélfogva a belügyminiszter táviratából az tűnik ki, hogy a helyzetről rosszul tá­jékoztatták, * Kasztro elnök ellen. Hága, juh 31. Kurasao kormányzójá­nak tegnapról kelt távirata jelenti, hogy Kasztro elnök sógorától bérelt hajó Wil- lemstadban szalmát és cukrot akart partra szállítani, de a kereskedők nem akarták az árut megvenni, mert Kasz­trónak a Kurasaoval való kereskedelem­mel szemben tett intézkedései folytán őt, zalinatlanok, A hajónak el kellett hagy­nia a kikötőt. HÍREK. . I —I (A hercegprímás Budapesten.). Yászáry Kolos biboros hercegprímás, a ki jelenleg Balatonfürcden tartózkodik, ki­tűnő egészségben van. rA hercegprímás nyaralását félbeszakítja és augusztus 12-én udvarával együtt Budapestre érkezik,. Nagyboldogasszony napján, aug. hónap, 15-én pontifikálni fog a Mátyás-templom- j ban. Augusztus 18-án pedig, a király szü­letése napja alkalmából hálaadó istentisz-, teletet tart és ő fogja vezetni a Szent István-napi körmenetet. —■ (Az egyiptomi kedive Becsben.) Abbasz II. Eilmi basa, egyiptomi kedive, i Párisból ma reggel Becsbe érkezett. — (A cári pár útja.) Pétervárról je-1 lentik: A Standard cári hajó az uralkodó-, párral tegnap este megérkezett Pittkopasz kikötőjébe, a mely most Standard-rév ne-1 vet visel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom