Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

22 Budapest, kedd PESTI NAPtő 1910. november 29. 283. szám. husmennyiség a magyar kormány hozzájárulása nél­kül mégis behozatnék: ez ellen a magyar kor­mány a leghatározottabban tiltakoz­nék. A Bethlen István által fixirozott és hozzá intézett «égy kérdésre azt válaszolja, hogy az engedmények mérvében a titkos szerződéshez képest csak némi eltolódás van a marha- és sertéshús végösszegeiben. Junktimot nem hajlandó létesíteni a többi hátralevő Balkán-szerződéssel, sőt ezt nagy taktikai és po­litikai hibának tartaná. A későbbi szerződéseket •Uetöleg más garanciákat nem helyezhet kilátásba, minthogy minden egyes szerződésnél a parlamentnek módjában van, hogy azt vagy elvesse, vagy elfo­gadja, illetve az alkotmányos ellenőrzést a maga tel­jességében gyakorolja. ézilassy Zoltán igen üdvösnek tartja az élő­éllat elt'ltását és azt, hogy a husbehozatal is kon­tingenshez lett kötve. Sándor Pál a husdrágaság egyik főindokát abban látja, hogy az utóbbi időben óriási mértékben emelkedett a bikák, tehenek és főleg a borjuk vágási százaléka, mely utóbbi a 100 százalékot is meg­haladja. Gróf Serényi Béla: A huskontingens engedé­lyezése előtt a jelen kormány nem zárkózhatik el, egyrészt, miután ez a szerződés is a kölcsönös ked­vezmények nyújtásának alapján áll, másrészt pedig miután már a jelen kereskedelmi szerződési éra kez­detekor az volt a kormányok kiindulási pontja, hogy a nyugati államokkal kötendő kereskedelmi szerződé­seinkben a Magyarországot legelső sorban érdeklő mezőgazdasági kivitel mentői előnyösebb előmozdí­tásáért ipari vámjaink mérséklésével hozzunk áldoza­tokat. ellenben a keleti államokkal szemben (hová mezőgazdasági kivitelünk nincs) nem fogunk elzár­kózni mezőgazdasági vámjaink mérséklésétől, hogy oda ily módon az ipari kivitelt fokozhassuk. Kijelenti, hogy a szerb kereskedelmi szerződésben megállapí­tott állatkontingenstől nem félti a magyar állatte­nyésztést. Nézete az, hogy a belföldi szükséglet fe­dezése a belföldi tenyésztés fokozásává! egyedül is elérhető. Ami az állattenyésztés fokozását illeti: egy­forma gondot fordít annak minden ágára. De mivel a sertésállomány szaporítása aránylag igen rövid időn belül lehetséges, megtette már az előkészítő intézkedéseket arra, hogy a zsirsertés- tenyésztés háttérbe helyezése, nélkül kivált az or­szág határszéli vidékein a hus-sertés tenyésztése állami támogatással és a kevésbbé igényes hús­sertés-keresztezésekkel felkaroltassék. Nem tagadja, hogy a takarmányhiány a borjuk tömeges levágását és a tehenek nagyobbmérvü eladását idézte elő.. Hiszi, hogy a tenyészmarha-legelők és üsző-nevelő ' telepek érdekében folyamatba tett intézkedései az állattenyésztésre jó hatással lesznek. A ragadós száj- és körömfájás elterjedésére nézve megjegyzi, hogy az — sajnos — lényegesen hozzájárult ahoz, hogy a húsárak hirtelen felszöktek. Ismerteti azokat az in­tézkedéseket, melyeket a járvány ellen eddig tett és még tenni szándékozik. Szmrecsányi György a törvényjavaslatot nem fogadja el. A bizottság a törvényjavaslatot úgy általános­ságban, mint részleteiben elfogadta. Agrárizmus — merkastllizmus. Soha nem mér­kőztek még a magyar fórumon olyan elszántsággal az agrárizmus és merkantilizmus érdekképviselői, mint mostanában. A gazdasági életviszonyok egész sereg aktuális kérdést vetettek felszínre s ezek kö­Ha nincs kenyér, kalácsot kell enni. A husinség enyhítésére, mint ismeretes, nem sajnált a kor­mány egy pár jó tanácsot a fogyasztó-közönségtől, mely üres zsebbel és korgó gyomorral segítségét kérte a folyton növekvő húsdrágulás enyhítésére. A vegetáriánus kosztra és a vadhús fogyasztására vonatkozó tanácsokat nem követhette a közönség, mert hisz ez a bölcs tanács miben sem különbözik attól, mely az éhes embernek azt javaslója, hogyha nincs kenyér, ebyék kalácsot. Tehát uj megoldáson kellett törni a fejüket a minisztériumban ülő urak­nak. A gazdák lapjában olvassuk, hogy a földmive- lésügyi miniszternek végre sikerült egy „célirányos ötlettel“ uj formát találni a zajongó közvélemény lecsillapítására. Ha nincs hús, h a1 a t tessék enni, mert az egészséges, ióir.ü és olcsón termelhető ételmicikk. A kormány most a haltenyésztést fogja propagálni. A miniszter mindazoknak a gazdáknak, akik alkalmas területtel rendelkeznek és halgazdaságok létesítésére hajlandók, nemcsak a beruházási költségek megtérítését Ígéri, de a halas­tavak benépesítésére szükséges halanyag több éven át leendő díjtalan átengedését is kilátásba helyezi. Hát ez mind nagyon szép dolog, de ismét olyan megoldás, mint a vadhús fogyasztására vonatkozó tanács. Mert aki ma nem tud húst kapni, annak ugyan gyönge vigasz, hogy pár esztendő múlva tokot ehetik tartárral. Bámulatos az az erőkifejtés, i melyet a kormány az éhes emberek lecsendesitésére ! tanácsadás dolgában kifelt, csak azért, hogy a leg- | legtermészetesebb megoldást: a húsimport negenge- | dését kikerülhesse. Küldöttségek a kereskedelmi miniszternél. H i e­! ronymi Károly kereskedelemügyi miniszter ma | délelőtt fogadta Kisbér, Vértes, Kéthely, Ete, Csá­szár, Szent, Szák, Tad, Bököd és Komlód együttes küldöttségét, amely arra kérte a minisztert, hogy a pápa—bánhidai vonal menetrendjét változtassa meg, mert a kilenc községre valóságos létérdek, hogy ezen a vasúti vonalon jobb összeköttetés léte- sittessék. — Érsekújvár város küldöttsége is tisztelgett ma délben a kereskedelmi miniszternél. A küldöttség előadta, hogy tudomásuk szerint a ma­gyar királyi államvasutaknak Érsekujvárott levő műhelyét, ahol négyszáz munkás dolgozik, el akar­ják vinni Pozsonyba, ahol főműhelyt akarnak létesí­teni. Kérték a minisztert, hogy a műhelyt hagyja meg továbbra is Érsekujvárott. Még egy másik , kérése is volt a küldöttségnek és pedig az, hogy a káliéi és a garamberzencei utón levő hidat az állam vegye a kezelésébe. A miniszter kijelentette válaszában, hogy amennyiben nincs valami különleges ok, amely a vasúti műhelynek Pozsonyba leendő áthe­lyezését indokolná, úgy az áthelyezés1 nem fog meg­történni. A hidátvétel dolgában azt válaszolta, hogy amennyiben a város hajlandó volna a költségek vi­selésére, úgy az állam esetleg kezelésébe venné az említett hidat. Az osztrák Lloyd magyar szubvenciója. Az ősz- : trák Lloyd eddig 700.000 korona szubvencióban ré- j szesült a magyar kormány részéről, de ezért a tá­mogatásért, amely a keleti járatok lebonyolítása fe­jében járt az osztrák vállalatnak, alig nyújtott vala­mit. Mint osztrák társaság nem sok gondot fordit­rül folyik most a harc, amely többször adott már alkalmat a magyar közélet férfiainak, hogy nyilat­kozzanak felőle. Kossuth Ferenc egy vasárnapi cikkében elmélkedik ezekről a kérdésekről. A régi j recept szerint hangoztatja, hogy sehol a világon nin-' j csen annyira rászorulva egymásra e két érdekcso­port, mint éppen nálunk Magyarországon. Ezt mondja gróf Károlyi Mihály is és mindazok, akik a világért sem mulasztanának el egyetlen alkalmat arra, hogy az összetartozásnak ezt az elvileg na­gyon szükséges voltát a gyakorlatban megcáfolják. És mikor a vezetése alatt álló párt buzgón tapsol az agrárius túlerő sikereinek és merkantilista törek­vések legázolásának, kissé furcsán hangoznak Kos- ; Ruth szavai: „Kerülni kell a két jelszó szembeállitá- i sát. A merkantil és az agrárérdekek nem ellentéte­sek sehol és legkevésbbé azok Magyarországon, hol az agrárérdekeknek a legnagyobb szüksége van a merkantil-erőkre és megiorditva: a merkantil- érdekeknek az agrárfejlődésre.“ Drágul a rizs. A rizsárak az utóbbi napokban ismét emelkedtek. Száz kilogramm rizs ára jelenleg “16—50 korona között ingadozik. Ilyen magas árak még alig fordultak elő a piacon. A Fiumei Rizshántoló részvényeiben erre a hírre élénk kereslet állott be s a részvények a múlt héten 3425 koronáról 3510 ko­ronára emelkedte1 hatott a magyar összeköttetésekre s csak a magyar j kiviteli kereskedelem agilitása mellett tudtunk ebben a viszonylatban némi eredményt elérni. Az osztrák Lloyd szerződése 1911-ben jár le s ez ió alkalom arra, hogy a magyar kormány szakítson a régi rendszerrel s ennek a fontos viszonylatnak ellátását ~ magyar társaságra bizza. Beavatott forrásból érte­sülünk, hogy ebben az ügyben már tárgyalások is folytak a kereskedelmi minisztériumban s ezeken az az álláspont érvényesült, hogy a Lloyd-szerződés megújítása helyett magyar szolgálat rendszeresítésé­ről keli gondoskodni. Vas Ferenc távozása a Kereskedelmi Bankból. A Kereskedelmi Bank igazgatósága legutóbb tartott igazgatósági ülésén Vas Ferenc ügyvezető Igaz­gató lemondását eredményes működésének elisme­rése mellett, sajnálattal tudomásul vette. Vas Fe­renc ma búcsúzott el az igazgatóságtól és a tiszt­viselői Kartól. A Budapestvidéki Köszénbánya veszteségeiről. A Budapestvidéki Kőszénbánya r.-t. most teszi közzé junius 30-án lezárt mérlegét, amely 2,667.355 korona veszteséggel zárul. Ez a több mint 2'A milliós veszteség az alaptőke felét emésztette föl s igy ért­hető, hogy a belga részvénytulajdonosok elégedetle­nek s a legközelebb Brüsszelben tartandó közgyűlé­sen erélyes akcióra készülnek. tji£ szerint a magyar-. *~ n ...... 1 •' ..........—»f o rszági igazgatóság néhány tagjának kicseréléséről lesz ebből az alkalomból szó. A vállalat vesztesé­geit jelentékenyen növelte a fővárossal fennálló szénszállitási szerződése. Ez a szerződés néhány év­vel ezelőtt jött létre, amikor a szénárak még rend­kívül alacsonyak voltak. Azóta megnövekedtek az üzemi kiadások, emelkedett a munkabér, de a tár­saság a szerződés értelmében kénytelen volt szenet szállítani, még önköltségen alul is. Amíg ez á ked­vezőtlen szerződés le nem jár, a vállalat helyzete nem javulhat, mert termelésének legnagyobb része régi szerződések alapján le van kötve. A Központi Tejcsarnok közgyűlése. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet e hónap 27-én tar­totta gróf K e g I e v i c h Gábor elnöklésével rendes közgyűlését Az igazgatóság jelentéséből megállapí­totta a közgyűlés, hogy a lefolyt üzletévben majd­nem 28 millió liter tejet hozott a szövetkezet forga­lomba, tehát körülbelül 4 millió literre! többet, mint a múlt esztendőben. A fogyosztóközönség egyre fo­kozódó bizalmának jele, hogy a szövetkezet állal forgalomba hozott termékeket mind nagyobb mér­tékben méltányolja és épp ezért a szövetkezet fióküzleteit száznegyvenre szaporí­totta. A közgyűlésen Ivánka László szövetke­zeti tag felszólalása következtében élénk megbeszé­lés tárgya volt az a helyzet, amelyet az országszerte fellépett ragadós száj- és körömfájás teremtett a tej­piacon. A szövetkezeti tagok 131 tejgazdasága kö­zül máig 76 tehenészet van lezárva és a napi tej- beszállitás alig fedezi a rendes napi szükséglet 40 százalékát. A szövetkezet vezetősége mindent elkö­vet, hogy a legszükségesebb igényeket kielégítse és újból megállapítja, hogy a bekövetkezett vis major esetből kifolyólag az eladási árakat nem emeli, ha­nem továbbra is fentartja az eddigi rendes eladási áiakat, jóllehet a lényegesen kisebb beszállítás kö­vetkeztében jelentkező költségtöbbletek érzékeny veszteséget jelentenek a szövetkezetnek. A közgyű­lés az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a íeimentvényt a lefolyt üzletévre elismerő szavak kí­séretében megadta és a lelépő igazgatósági tagokat, Barcza Károlyt és Beer Henriket, továbbá a felügyelő-bizottság eddigi tagjait, domonyi D o - mony Ödön elnököt, Serbán János miniszteri tanácsost, Wo dián er János és Schlichter Izidort újból megválasztotta. Bankok Igérvényüzlete. A 3% osztrák földhitel nyereményjegyek árfolyama november elején 66 ko­rona volt, ma pedig 81 korona. A kisebb nyeremény- jegyeknél szokatlan áremelkedésnek az az oka, hogy néhány budapesti pénzintézet Ígérvény kibocsátási célokra nagyobb tételekben vásárolta a papirt. — Itt említjük meg, hogy váltóüzleteink a konverzionális jelzálogsorsiegyek december 27-ikl húzására nagyobb mennyiségű ígérvényt bocsátanak ki, a főnyeremény egy millió és százezer korona. Az ígérvény ára 12 korona lesz. Az Osztrák Hitelintézet január 2-iki húzására a váltóüzletek szintén kiadnak ígérvénye­ket. Ezeknek ára 25 korona lesz. A főnyeremény 300.000 korona. Az osztrák töke milliós vesztesége. Milánóból jelentik lapunknak, hogy az Unione Concimi Chimici társaság, amelynél az osztrák tőke erősen érdekelve van, 1/4 évi üzemidő alatt 15 millió lira veszteség­gel dolgozott. Levelezőnk jelentése szerint a felszá­molást nem mondják ki, hanem tőkeleszállítással é» felemeléssel fogják a szanálást megkísérelni. Elégedetlenkednek a részvényesek. Jelentettük', hogy a Kőbányai Polgári Sörfőzde november 30-án tartja közgyűlését, amelyen az igazgatóság indítvá­nyozni fogja, hogy az ez évi osztalék 17 koronában állapíttassák meg. Múlt esztendőben a vállalat 16 ko­ronát fizetett részvényeseinek. Arról értesülünk, hogy a részvényesek egyrésze nincs megelégedve ezzel az osztalékkal és erős mozgalom van készülőben, melynek az a célja, hogy a közgyűlést magasabb' dividenda fizetésének elhatározására bírják. Az elé­gedetlen részvényesek azzal érvelnek, hogy az igaz­gatóság által javasolt osztalék nincs arányban a vál­lalat nagy üzleti nyereségeivel. A társaságnak öt millió korona alaptőke mellett körülbelül három millió koronát kitevő tartalék- és értékcsökkenési alapjai vannak, a forgalom is nagyobb volt az idén, mint az elmúlt évben, az árakat is emelték, tehát oly arányban növekedett a társaság jövedelme, hogy nem 17, hanem 20 koronát is bátran fizethetne osz­talék fejében. Az elégedetlen csoport álláspontja szerint, a részvények tőzsdei árfolyamának is ez a 20 koronás osztalék volna megfelelő, nem pedig az, amit az igazgatóság proponál. Szóval, a jelek után ítélve, nem fog simán lefolyni a 30-ára összehívott közgyűlés.. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom