Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
22 Budapest, kedd PESTI NAPtő 1910. november 29. 283. szám. husmennyiség a magyar kormány hozzájárulása nélkül mégis behozatnék: ez ellen a magyar kormány a leghatározottabban tiltakoznék. A Bethlen István által fixirozott és hozzá intézett «égy kérdésre azt válaszolja, hogy az engedmények mérvében a titkos szerződéshez képest csak némi eltolódás van a marha- és sertéshús végösszegeiben. Junktimot nem hajlandó létesíteni a többi hátralevő Balkán-szerződéssel, sőt ezt nagy taktikai és politikai hibának tartaná. A későbbi szerződéseket •Uetöleg más garanciákat nem helyezhet kilátásba, minthogy minden egyes szerződésnél a parlamentnek módjában van, hogy azt vagy elvesse, vagy elfogadja, illetve az alkotmányos ellenőrzést a maga teljességében gyakorolja. ézilassy Zoltán igen üdvösnek tartja az élőéllat elt'ltását és azt, hogy a husbehozatal is kontingenshez lett kötve. Sándor Pál a husdrágaság egyik főindokát abban látja, hogy az utóbbi időben óriási mértékben emelkedett a bikák, tehenek és főleg a borjuk vágási százaléka, mely utóbbi a 100 százalékot is meghaladja. Gróf Serényi Béla: A huskontingens engedélyezése előtt a jelen kormány nem zárkózhatik el, egyrészt, miután ez a szerződés is a kölcsönös kedvezmények nyújtásának alapján áll, másrészt pedig miután már a jelen kereskedelmi szerződési éra kezdetekor az volt a kormányok kiindulási pontja, hogy a nyugati államokkal kötendő kereskedelmi szerződéseinkben a Magyarországot legelső sorban érdeklő mezőgazdasági kivitel mentői előnyösebb előmozdításáért ipari vámjaink mérséklésével hozzunk áldozatokat. ellenben a keleti államokkal szemben (hová mezőgazdasági kivitelünk nincs) nem fogunk elzárkózni mezőgazdasági vámjaink mérséklésétől, hogy oda ily módon az ipari kivitelt fokozhassuk. Kijelenti, hogy a szerb kereskedelmi szerződésben megállapított állatkontingenstől nem félti a magyar állattenyésztést. Nézete az, hogy a belföldi szükséglet fedezése a belföldi tenyésztés fokozásává! egyedül is elérhető. Ami az állattenyésztés fokozását illeti: egyforma gondot fordít annak minden ágára. De mivel a sertésállomány szaporítása aránylag igen rövid időn belül lehetséges, megtette már az előkészítő intézkedéseket arra, hogy a zsirsertés- tenyésztés háttérbe helyezése, nélkül kivált az ország határszéli vidékein a hus-sertés tenyésztése állami támogatással és a kevésbbé igényes hússertés-keresztezésekkel felkaroltassék. Nem tagadja, hogy a takarmányhiány a borjuk tömeges levágását és a tehenek nagyobbmérvü eladását idézte elő.. Hiszi, hogy a tenyészmarha-legelők és üsző-nevelő ' telepek érdekében folyamatba tett intézkedései az állattenyésztésre jó hatással lesznek. A ragadós száj- és körömfájás elterjedésére nézve megjegyzi, hogy az — sajnos — lényegesen hozzájárult ahoz, hogy a húsárak hirtelen felszöktek. Ismerteti azokat az intézkedéseket, melyeket a járvány ellen eddig tett és még tenni szándékozik. Szmrecsányi György a törvényjavaslatot nem fogadja el. A bizottság a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Agrárizmus — merkastllizmus. Soha nem mérkőztek még a magyar fórumon olyan elszántsággal az agrárizmus és merkantilizmus érdekképviselői, mint mostanában. A gazdasági életviszonyok egész sereg aktuális kérdést vetettek felszínre s ezek köHa nincs kenyér, kalácsot kell enni. A husinség enyhítésére, mint ismeretes, nem sajnált a kormány egy pár jó tanácsot a fogyasztó-közönségtől, mely üres zsebbel és korgó gyomorral segítségét kérte a folyton növekvő húsdrágulás enyhítésére. A vegetáriánus kosztra és a vadhús fogyasztására vonatkozó tanácsokat nem követhette a közönség, mert hisz ez a bölcs tanács miben sem különbözik attól, mely az éhes embernek azt javaslója, hogyha nincs kenyér, ebyék kalácsot. Tehát uj megoldáson kellett törni a fejüket a minisztériumban ülő uraknak. A gazdák lapjában olvassuk, hogy a földmive- lésügyi miniszternek végre sikerült egy „célirányos ötlettel“ uj formát találni a zajongó közvélemény lecsillapítására. Ha nincs hús, h a1 a t tessék enni, mert az egészséges, ióir.ü és olcsón termelhető ételmicikk. A kormány most a haltenyésztést fogja propagálni. A miniszter mindazoknak a gazdáknak, akik alkalmas területtel rendelkeznek és halgazdaságok létesítésére hajlandók, nemcsak a beruházási költségek megtérítését Ígéri, de a halastavak benépesítésére szükséges halanyag több éven át leendő díjtalan átengedését is kilátásba helyezi. Hát ez mind nagyon szép dolog, de ismét olyan megoldás, mint a vadhús fogyasztására vonatkozó tanács. Mert aki ma nem tud húst kapni, annak ugyan gyönge vigasz, hogy pár esztendő múlva tokot ehetik tartárral. Bámulatos az az erőkifejtés, i melyet a kormány az éhes emberek lecsendesitésére ! tanácsadás dolgában kifelt, csak azért, hogy a leg- | legtermészetesebb megoldást: a húsimport negenge- | dését kikerülhesse. Küldöttségek a kereskedelmi miniszternél. H i e! ronymi Károly kereskedelemügyi miniszter ma | délelőtt fogadta Kisbér, Vértes, Kéthely, Ete, Császár, Szent, Szák, Tad, Bököd és Komlód együttes küldöttségét, amely arra kérte a minisztert, hogy a pápa—bánhidai vonal menetrendjét változtassa meg, mert a kilenc községre valóságos létérdek, hogy ezen a vasúti vonalon jobb összeköttetés léte- sittessék. — Érsekújvár város küldöttsége is tisztelgett ma délben a kereskedelmi miniszternél. A küldöttség előadta, hogy tudomásuk szerint a magyar királyi államvasutaknak Érsekujvárott levő műhelyét, ahol négyszáz munkás dolgozik, el akarják vinni Pozsonyba, ahol főműhelyt akarnak létesíteni. Kérték a minisztert, hogy a műhelyt hagyja meg továbbra is Érsekujvárott. Még egy másik , kérése is volt a küldöttségnek és pedig az, hogy a káliéi és a garamberzencei utón levő hidat az állam vegye a kezelésébe. A miniszter kijelentette válaszában, hogy amennyiben nincs valami különleges ok, amely a vasúti műhelynek Pozsonyba leendő áthelyezését indokolná, úgy az áthelyezés1 nem fog megtörténni. A hidátvétel dolgában azt válaszolta, hogy amennyiben a város hajlandó volna a költségek viselésére, úgy az állam esetleg kezelésébe venné az említett hidat. Az osztrák Lloyd magyar szubvenciója. Az ősz- : trák Lloyd eddig 700.000 korona szubvencióban ré- j szesült a magyar kormány részéről, de ezért a támogatásért, amely a keleti járatok lebonyolítása fejében járt az osztrák vállalatnak, alig nyújtott valamit. Mint osztrák társaság nem sok gondot forditrül folyik most a harc, amely többször adott már alkalmat a magyar közélet férfiainak, hogy nyilatkozzanak felőle. Kossuth Ferenc egy vasárnapi cikkében elmélkedik ezekről a kérdésekről. A régi j recept szerint hangoztatja, hogy sehol a világon nin-' j csen annyira rászorulva egymásra e két érdekcsoport, mint éppen nálunk Magyarországon. Ezt mondja gróf Károlyi Mihály is és mindazok, akik a világért sem mulasztanának el egyetlen alkalmat arra, hogy az összetartozásnak ezt az elvileg nagyon szükséges voltát a gyakorlatban megcáfolják. És mikor a vezetése alatt álló párt buzgón tapsol az agrárius túlerő sikereinek és merkantilista törekvések legázolásának, kissé furcsán hangoznak Kos- ; Ruth szavai: „Kerülni kell a két jelszó szembeállitá- i sát. A merkantil és az agrárérdekek nem ellentétesek sehol és legkevésbbé azok Magyarországon, hol az agrárérdekeknek a legnagyobb szüksége van a merkantil-erőkre és megiorditva: a merkantil- érdekeknek az agrárfejlődésre.“ Drágul a rizs. A rizsárak az utóbbi napokban ismét emelkedtek. Száz kilogramm rizs ára jelenleg “16—50 korona között ingadozik. Ilyen magas árak még alig fordultak elő a piacon. A Fiumei Rizshántoló részvényeiben erre a hírre élénk kereslet állott be s a részvények a múlt héten 3425 koronáról 3510 koronára emelkedte1 hatott a magyar összeköttetésekre s csak a magyar j kiviteli kereskedelem agilitása mellett tudtunk ebben a viszonylatban némi eredményt elérni. Az osztrák Lloyd szerződése 1911-ben jár le s ez ió alkalom arra, hogy a magyar kormány szakítson a régi rendszerrel s ennek a fontos viszonylatnak ellátását ~ magyar társaságra bizza. Beavatott forrásból értesülünk, hogy ebben az ügyben már tárgyalások is folytak a kereskedelmi minisztériumban s ezeken az az álláspont érvényesült, hogy a Lloyd-szerződés megújítása helyett magyar szolgálat rendszeresítéséről keli gondoskodni. Vas Ferenc távozása a Kereskedelmi Bankból. A Kereskedelmi Bank igazgatósága legutóbb tartott igazgatósági ülésén Vas Ferenc ügyvezető Igazgató lemondását eredményes működésének elismerése mellett, sajnálattal tudomásul vette. Vas Ferenc ma búcsúzott el az igazgatóságtól és a tisztviselői Kartól. A Budapestvidéki Köszénbánya veszteségeiről. A Budapestvidéki Kőszénbánya r.-t. most teszi közzé junius 30-án lezárt mérlegét, amely 2,667.355 korona veszteséggel zárul. Ez a több mint 2'A milliós veszteség az alaptőke felét emésztette föl s igy érthető, hogy a belga részvénytulajdonosok elégedetlenek s a legközelebb Brüsszelben tartandó közgyűlésen erélyes akcióra készülnek. tji£ szerint a magyar-. *~ n ...... 1 •' ..........—»f o rszági igazgatóság néhány tagjának kicseréléséről lesz ebből az alkalomból szó. A vállalat veszteségeit jelentékenyen növelte a fővárossal fennálló szénszállitási szerződése. Ez a szerződés néhány évvel ezelőtt jött létre, amikor a szénárak még rendkívül alacsonyak voltak. Azóta megnövekedtek az üzemi kiadások, emelkedett a munkabér, de a társaság a szerződés értelmében kénytelen volt szenet szállítani, még önköltségen alul is. Amíg ez á kedvezőtlen szerződés le nem jár, a vállalat helyzete nem javulhat, mert termelésének legnagyobb része régi szerződések alapján le van kötve. A Központi Tejcsarnok közgyűlése. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet e hónap 27-én tartotta gróf K e g I e v i c h Gábor elnöklésével rendes közgyűlését Az igazgatóság jelentéséből megállapította a közgyűlés, hogy a lefolyt üzletévben majdnem 28 millió liter tejet hozott a szövetkezet forgalomba, tehát körülbelül 4 millió literre! többet, mint a múlt esztendőben. A fogyosztóközönség egyre fokozódó bizalmának jele, hogy a szövetkezet állal forgalomba hozott termékeket mind nagyobb mértékben méltányolja és épp ezért a szövetkezet fióküzleteit száznegyvenre szaporította. A közgyűlésen Ivánka László szövetkezeti tag felszólalása következtében élénk megbeszélés tárgya volt az a helyzet, amelyet az országszerte fellépett ragadós száj- és körömfájás teremtett a tejpiacon. A szövetkezeti tagok 131 tejgazdasága közül máig 76 tehenészet van lezárva és a napi tej- beszállitás alig fedezi a rendes napi szükséglet 40 százalékát. A szövetkezet vezetősége mindent elkövet, hogy a legszükségesebb igényeket kielégítse és újból megállapítja, hogy a bekövetkezett vis major esetből kifolyólag az eladási árakat nem emeli, hanem továbbra is fentartja az eddigi rendes eladási áiakat, jóllehet a lényegesen kisebb beszállítás következtében jelentkező költségtöbbletek érzékeny veszteséget jelentenek a szövetkezetnek. A közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a íeimentvényt a lefolyt üzletévre elismerő szavak kíséretében megadta és a lelépő igazgatósági tagokat, Barcza Károlyt és Beer Henriket, továbbá a felügyelő-bizottság eddigi tagjait, domonyi D o - mony Ödön elnököt, Serbán János miniszteri tanácsost, Wo dián er János és Schlichter Izidort újból megválasztotta. Bankok Igérvényüzlete. A 3% osztrák földhitel nyereményjegyek árfolyama november elején 66 korona volt, ma pedig 81 korona. A kisebb nyeremény- jegyeknél szokatlan áremelkedésnek az az oka, hogy néhány budapesti pénzintézet Ígérvény kibocsátási célokra nagyobb tételekben vásárolta a papirt. — Itt említjük meg, hogy váltóüzleteink a konverzionális jelzálogsorsiegyek december 27-ikl húzására nagyobb mennyiségű ígérvényt bocsátanak ki, a főnyeremény egy millió és százezer korona. Az ígérvény ára 12 korona lesz. Az Osztrák Hitelintézet január 2-iki húzására a váltóüzletek szintén kiadnak ígérvényeket. Ezeknek ára 25 korona lesz. A főnyeremény 300.000 korona. Az osztrák töke milliós vesztesége. Milánóból jelentik lapunknak, hogy az Unione Concimi Chimici társaság, amelynél az osztrák tőke erősen érdekelve van, 1/4 évi üzemidő alatt 15 millió lira veszteséggel dolgozott. Levelezőnk jelentése szerint a felszámolást nem mondják ki, hanem tőkeleszállítással é» felemeléssel fogják a szanálást megkísérelni. Elégedetlenkednek a részvényesek. Jelentettük', hogy a Kőbányai Polgári Sörfőzde november 30-án tartja közgyűlését, amelyen az igazgatóság indítványozni fogja, hogy az ez évi osztalék 17 koronában állapíttassák meg. Múlt esztendőben a vállalat 16 koronát fizetett részvényeseinek. Arról értesülünk, hogy a részvényesek egyrésze nincs megelégedve ezzel az osztalékkal és erős mozgalom van készülőben, melynek az a célja, hogy a közgyűlést magasabb' dividenda fizetésének elhatározására bírják. Az elégedetlen részvényesek azzal érvelnek, hogy az igazgatóság által javasolt osztalék nincs arányban a vállalat nagy üzleti nyereségeivel. A társaságnak öt millió korona alaptőke mellett körülbelül három millió koronát kitevő tartalék- és értékcsökkenési alapjai vannak, a forgalom is nagyobb volt az idén, mint az elmúlt évben, az árakat is emelték, tehát oly arányban növekedett a társaság jövedelme, hogy nem 17, hanem 20 koronát is bátran fizethetne osztalék fejében. Az elégedetlen csoport álláspontja szerint, a részvények tőzsdei árfolyamának is ez a 20 koronás osztalék volna megfelelő, nem pedig az, amit az igazgatóság proponál. Szóval, a jelek után ítélve, nem fog simán lefolyni a 30-ára összehívott közgyűlés.. ’