Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
dr. Dózsa Zsigmoudé marad, mert ő volt „ az, — aki megmutatta az utat, mely a haladás és fejlődés felé vezet. Mélységes gyász borult a kiskőrösi kicsiny református egyházra, mert — „Leesett fejünknek ékes koronája' — dr. Dózsa Zsigmond meghalt. Hiába' keresi szeretett alakját hívei könyfátyolos szeme a kicsiny egyház falai között, hiába várják, hogy ihletet ajkán megszólaljon az Istenbe vetett hit és bizalom igéje, mely föl, föl a magasba, a jóságos Isten trónja elé röpítette magával a lelkeket: minden hiába! Dr. Dózsa Zsigmond visszaadta sok alkotásra hivatott lelkét teremtő Urának, Istenének. Virágos sírját ma-holnap zöld gyep borítja fee, de hívei szivének sajgó sebe még nagyon de nagyon sokáig fog fájni utána. A jóságos isten,, kinek hüseges szolgája, fölkent papja volt, adjon neki csendes nyugodalmat, siri álma felett virrasz- tani fog a kegyelet, a hála és a szeretet. & * * Dr. Dózsa Zsigmond temetése f. hó 4-én d. u. 5 órakor volt Kiskunhalason általános nagy részvét mellett. A kiskőrösi református egyház küldöttségileg helyezett koszorút lelkipásztora koporsójára „Felejthetetlen lelkipásztorának a kiskőrösi fiókegyház“ felirattal. Huszonötéves taláfkozó. A kiskunhalasi főgimnáziumnak 1897. évben érettségizett növendékei múlt vasárnap tartották 25 éves találkozójukat Kiskunhalason. A találkozón a volt növendékek közül mindössze tizenegyen jelentek csak meg, köztük Zoltán János takarákpénztári igazgató földink is. Néhányan kimentették elmaradásukat, sok volt növendék tartózkodási helye ismeretlen az osztálytársak előtt, többen pedig megszállott' területen laknak s ez oknál fogva meghívhatok sem voltak a találkozóra. Kiskunhalas város derék és kiváló polgármestere, dr. Thuróczy Dezső, a 25 év előtti maturansok egyike buzgólkodott a találkozó létrehozásán s a találkozási ünnepségnek is — bájos és fenn- költ gondolkozásu nejével együtt — ő volt a lelke és spiritus rectora. Az ünnepség a református templomban Istentisztelettel kezdődött, melynek keretén beiül Kájel István felsőürögi református lelkész, a volt osztáy- társak egyike mondott könnyekig megható beszédet. Innen a növendékek a főgimnáziumba vonultak, ahol az*intézet dísztermében dr. Gallina Frigyes székesfővárosi főjegyző üdvözölte lelkes szavakkal a főgimnázium ez idő szerinti tanári karát, melynek részéről Pataky Dezső igazgató köszönte meg az üdvözlést. Majd egyetlen még élő volt professzorukat, a tizennyolc esztendő óta világtalan 87 éves Kiss Lászlót keresték fel s végül a református temetőben nyugvó elhunyt tanáraik sírjához zarándokoltak el. Délben közebéd volt, melyen a háziasszonyi tisztet dr. Thuróczy Dezső polgármester neje, Babó Gábor takarékpénztári igazgató neje, Tomcsányi Wagner Zoltán székesfővárosi tisztviselő neje és Pésity Imre nógrádi r. kath. plébános nővére töltötték be. Ebéd után a volt növendékek lefény- képeztették magukat s azután régi barátaikat és ismerőseiket látogatták meg. Majd Kiskunhalas város közönsége részéről rendelkezésre bocsátott négy fogaton a r. kath. temetőbe kocsiztak ki s ott koszorút helyeztek el egyik volt osztálytársuk sir- halmára. , Felkeresték még Wéber István nyug. r. kath. főesperest, a r. kath. vallásu növendékek* 25 év előtti agg hitoktatóját is, aki könnyekig meghatva csókolta sorra a figyelmes növendékeket. Kifekőrö» és Járása Uzsonnára dr. Thuróczy polgármester és végtelenül kedves és szeretetreméltó neje látták vendégül a társaságot, innen pedig a város fogatain a kies Sós-tóra rándultak ki a találkozók. Az esti órákban Babó Gáborék- nál mulatozott pompásan az egész társaság, majd pedig bankett volt a városi nagy-vendéglőben, melynek során Kájel István ref. lelkész és Pésity Imre a hölgyekre, Zoltán János takarékpénztári igazgató földink pe- ^ig dr. Thuróczy Dezső polgármesterre és Pataky Dezső főgimnáziumí igazgatóra mondott felköszöntőt, a bankett, melyen a főgimnázium tanárai közül is többen megjelentek s melynek során a találkozók kifogyhatatlanok voltak a 25 év előtti kedves és érdekes emlékek fölelevenitésében, csak a hajnali órákban ért véget azzal a közös fogadalommal, hogy 5 év múlva okvetlenül megújítják a mindenképen kellemes és feledhetetlen találkozót. A football bálról. Minden lezajlott mulatság után bár-- hogy is sikerüljön az, a legnagyobb és legnehezebb feladat a kritika írójára hárul. Mert ha jól sikerül az estély, úgy na- i gyón nehéz a jobb és ügyes szereplők kö- ! zött disztingválni, mert hisz mindegyike önmagát lartja a legjobbnak. Sokszorossan nehéz azonban a kritikus feladata, ha a lezajlott estély nem éri el azt az erkölcsi sikert, melyet vártunk tőle. Tisztába vagyok azonban azzal, hogy az est szereplői és rendezői nem fognak neheztelni, ha kritikámba tárgyilagos leszek. A Kiskőrösi Football Club estélyei szerte környékünkön és itthon is^ a leg- nivósabbak közé tartozott, (sőt mondhatnék, hogy az egyetlen Egyesület, mely a társadalom minden rétegét egybefoglalja). Meg is töltötte a helyi és vidékről lejött vendégek serege szinültig a színháztermet, hogy élvezze a derék footballisták mindenkor kacagtató estélyét. * S az első szám valóban azt hitette velünk, hogy nem csalódtunk, mert a minden magyarok imája városunkban már régen hangzott fel sokak ajkáról, hogy szentül hirdesse „Megfeünhődte már e nép a múltat s jövendőt', mint vasárnap este.- Az estély többi számaival nem foglalkozunk bővebben, mert hisz azok meg- válogatásukban nem a legjobbak voltak. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a kitartó ambíciót és lankadatlan buzgalmat, amelyet a szereplők tudásukkal tőlük tel- hetőleg az est sikere érdekében elkövettek. Legyenek továbbra is az egyesületnek kedves támogatói és ne csüggedjenek a félsikeren, mert mi biztossak vagyunk abban, hogy Footbalistáink rövidesen a régi, jó hirnévhez méltóan corrigálni fogják a hibákat s a legközelebbi sikerrel feledtetni fogják a múlt estélyt. Az estélyen felülfizettek: Teichner Béla 500 K, dr. Vékony Gábor 300 K, Schwarcz Sándor, Hirschfeld Dániel 200—200 K, dr. Feuer Imre 150 K, K. Melczer Gyula, Revaló Pál, Schwarcz Dezső, Dobó Jenő, Faragó Henrik, Gottlieb Sándor, Schwarcz József, Schwarcz Manó, Mihály Sándor, Koos Ignác, Laukó János, Vig Lajos, Dr. Fék András, N. N., Stettner Antal, Szabolcs Testvérek N. N., Szerényi Adolf 100—100 K, Földest Aranka, Szatmári Lajos, Posvay Lajos, Gottlieb Hermann, Goldberger Adolf, Szabó István, Vörös Mihály, Vórady Kálmán GroszBéla, OefeterreicherZsigmond, dr. Lázár Miklós, dr. Práger Ignác, Székely Károly, Tóth Ferenc, dr. Révész István, Gárdos Márton, Góttlieb József. Molnár Gábor, Vig Béla, Koos Márton, Fónagy Endre K*szkai Nusi, Gaál János, Martinovics János', -Tölgy. széky J., Martin N., Gerspán Sándor, Hullay Lajos, dr. Hetényi Gáspár, Szenes N., Fekete László, Lukács Farkas, Báuszki János, Gerspán Lajos 50—50 K, Kalderás Miklós, >fj. Boné Ferenc, Franki Sándor, Krausz Lajosné, Lukács Gyula, Némeih Mihály, Fleischer N., Rosenfeld Jenő, Fleischer Miklós, Martinovifcs I„ Vlaszák I. Szlanka János 20—20 K, melyért hálás köszönetét mond a Rendezőség. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Lumpenproletárok. Mindig amondó ^voltam, hogy nem kell szégyenleni magunkat nekünk körösieknek. Mert ha az utcáink névtelenek is és ha ugyanott a por hatalmas oszlopokban úszkál a nap minden szakában, úgy reggel mint este és ha a hónap utolsó napjaiban a nyakunkat is törhetjük az utcákon uralkodó egyiptomi sötétségben, ez mind semmi kérem alásan, de ennek ellenében van r nálunk éjszakai élet á Iá Budapest, mint azt az alábbi eset is igazolja. És ezek- után merje valaki állítani, hogy Kiskőrös nem fejlődik. Szóval minden módon nálunk pezseg az éjszakai élet és mindjárt megrögzitek egy tragikus mozzanatot a kiskőrösi éjszakai élet rejtelmeiből. Itt él közöttünk néhány rossz útra tévedt egyén, — egészséges erőteljes tnunka- -biró emberek — akik sokszor hetekig nem mutatkoznak a nagy nyilvánesság előtt, mig egyszer csak éjjel megjelennek az Élet porondján és virtuskodva bizonyítgatják, hogy „Ki a legény a csárdában“?! Megtörtént ugyanis a múlt hét egyik éjjelén, hogy egy ilyen „nagylegény“ jél végzett munka után (mi alatt természetesen mindenkor az ivást kell érleni) fizetés nélkül akart elpárologni a helybeli nagyvendéglő étterméből. És nem volt elég, hogy — udvarias felszólításra megtagadta — a „gyenge“ koronák lefizetését, de figyelmeztetőnek, hogy még mindig „háborús“ korszakban élünk, a vendéglő - tulajdonosának testébe márttotta direkt e célra kifent és mindenre kész bugylibicskáját, mire a szegény tulajdonos — mit tehetett egyebet — összeesett. ? A hős aki valóban „vitézül“ verekedett, otthagyva s csatateret — mit tehetett egyebet — gyors iramban tovarobogott, ámde utolérte őt a nemezis és bizony forgalmi és luxusadó hozzáadásával kapta vissza a Végzet öklétől a jól megérdemelt verést. Eddig az eset. íme bemutattam egy példányt abból az elemből, amit irodalmi nyelven Lumpenproletárnak neveznek. Ilyen leromlott alakok nem elég, hogy ittlétükkel csak rontják a levegőt, semmi produktiv munkát nem végeznek, de éjjelenkint ribilliókat rendeznek csendes kis községünkben és még az egyetlen élvezettől — az éjszakai pihenéstől is — megfosztanak ben- mfinket. Szives figyelmébe ajánlom ezeket az urakat a rend legfőbb őrének a — rendőrbiztos urnák és kérem őt, hogy az éjszakai csendre és rendre jobban ügyeljen vagy ügyeltessen és a jövőben akadályozzon meg minden ilyen és hasonló csendháboritást. Magának pedig k. éjszakai lovag azt ajánlom, hogy szálljon magába, komolyodjon meg és az erőt és tehetséget anjj^ maCséplőgéptuiajdonosok és gazdák figyelmébe! Mindennemű felszerelési és üzemanyagokat (gépolajat, hengerolajat, benzint, gépzsirt, dobsint, csavarokat, tömítést stb.) továbbá cséplöszenet legjobb minőségben és előnyös árakon kaphat Grosz Adolf kereskedésében Kiskőrösön. T
