Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
1906. március 11., vasárnap. PESTI HÍRLAP 35 vétel nélkül mindannyian megtagadták s hangsúlyozták, hogy a fegyveres támadásra, fegyveres védelemmel fognak válaszolni. Jellemző erre nézve Heves és Külső-Szolnok vármegyének óvási jegyzőkönyve, amely kimondja, hogy a nemzet és uralkodóház között megingott bizalom visszatérése csak oly feltétel alatt remélhető, ha az országgyűlést az 1847—48-iki 4-ik törvénycikk 110. szakasza rendeletéhez híven Ösz- szehivják s ha törvényeink szerint engednek rendelkezni, mert bár a megye törvényhatósága a leiratban foglalt 1790. 3-ik törvénycikket ismeri, de tudja egyszersmind az 1790-íki 10-ik törvénycikket is, mely az ország függetlenségét biztosítja. Végre visszatérhet a bizalom, ha a katonai erő nem törvényellenességek kivitelére s ártatlan polgárvér ontására, hanem a nemzet és király, egyiUtes jogai védelmére s biztosítására használatik. Ha mindezek megtörténnek, talán behegednek a halálos sebek, imádsággá változnak a mártírok rémes átkai s még egyszer s talán örökre nyugodt és szeretett lesz az uralkodóház, nagy, boldog, a szerencsétlen nemzet s megingathatatlan a magyar trón!“ . . . Farkas Ernád. S AKTC Rovatvezető: Maróczy Géza. 629. szánni feladvány. Röhnlein F.-töl. Kb4; Bh5; Fc3 és gG; Hg8 és fi; gy.: g2. (7.) Világos 4 lépésben mattot ad. 630. számú feladvány. Holzhausen W.-től. Kai; gy.í a2, b2. (3.) abode fgh ■ ü gj ü mn FT s H Pllf EÉS m Éli H n sn 'j'-.Vf'é •\V .: abode fgh Ka7; Ve6; Fe4; Hbl; gy.: d4 (5.) Világos 3 lépésben mattot ad. Feladvány-megf ejtési versenyünk állása: Sommer Ilonka, Kurcz Annuska, Merényi Lajos, Máriássy Lajos, Mayercsák Ferenc, Báron Miéi, Bricht Ferenc, Barabás Jenő, Mráz Lajos, Gross János, Kádas Lajos, Földes Gyula, Prokisch Vilmos, Rothmüller Sándor és Faragó Andor (Budapest), Onitiu Valér (Szeged), Hofbauer Béla (Zombor) és Zsidó György (Fiume) 21; Alsó Ödön (Budapest). i 18; Ferenci Miksa, Scholler János, Böhm Artúr (Budapest), Fries Iván (Liptó-ujvár) és Veress Győző (Kispest) 17; Burger János (Nyirpazony) 14; a többi és tíz pontot el nem ért megfejtők nevét csak minden második számban hozzuk, Megfejtések: 523. sz. 1. Vaöxhl! 524. sz. 1. Hg6—e7. 525. sz. 1. Fc2—e4. 526. sz. 1. Bel—c5í 696- számú játszma. Játszották a Manhattan Chess Clubban, 1906 február hóban. Világos: Sötét: Maróczy. Amateur. 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—f3 Hg8—f6 3. Hf3xe5 d7_d6 4. He5—f3 Hf6xe4 5. d2—d4 d6—d5 6. Ffl—d3 Hb8—c6 7. h2—h31 Jó lépés, mely a későbbi bonyodalmaknak (Fg4 és Fh4-el) elejét veszi. 8. elsáncol 9. c2—c4 10. Hbl—c3 11. c4xd5 12. a2—a3 13. Vdl—c2 14. Fel—e3 15. Bal—dl Ff8—e7 elsáncol He4—f6 Fc8—e6 Hf6xd5 Vd8—d7 Hd5—f6 Ba8—dS Bf8—e8 Eddig meglehetős egyforma volt az állás. A Szöveglépés hiba, melyre sötét rohamosan tönkremegy. 16. Hf3—g5 h7—h6 17. Hg5xe6 Vd7xe6 18. d4—d5l Hf6xd5 19. Hc3xd5 Bd8xd5 20. Fd3—c4 feladta, 697- száma játszma. Játszották a montecarlói mesterversenyen, 1902. márc. 11. Világosi Sötét: Pillsbury Marshall. 1. e2—e4 e7—e6 2. d2—d4 d7—d5 3. Hbl—c3 Hg8—f6 4. Fel—go Ff8—bt Az u. n. Mac Cuteheon változat, melynek elmélete még nincs tisztázva. 5. e4—e5 h7—h6 6. Fg5—hl g7—g5 7. Fh4-—g3 Hf6-—e4 8. Hgl—e2 c7—-c5 9. a2—a3 Fb4—c3t Reggio e versenyen 9 . . . Fb4—a5-tel folytatta Pillsbury ellen, ámde 10. b2—b4, He4—c3. 11. He2—e3, c5xb4. 12. Hc3—b5, b4xa3f. 13. c2—c3, Fa5—c7. 14. h2—h4, a7—a6. 15. Balxa3 után hátrányba került. 10. He2xc3 He4xc3 11. b2xc3 VdS—a5 12. Vdl—d2 cöxd4 13. c3xd4 Va5xd2f 14. Kelxd2 Hb8—c6 15. c2—c3 Fc8—d7 Világos a végjátékban jobban áll. 16. h2—h4 17. h4xg5 18. Ffl—d3 19. Kd2—e2 20. Balxhl Valamivel jobb volt Hc4. 21. f2—f4 22. Fg3—-el 23. Felxa5 24. Fa5—42 25. Bhl—bl 26. Fd3xbl Ke8—e7 h6xg5 Hc6—a5 Bh8xhl Ba8—c8 Bc8xc3 ? Bc3xb3 Bb3—b2f g5xf4 Bb2xbl feladta. Sakkhirek. — Nemzeti verseny. Mai cikkünkben foglaltakra felhívjuk a magyar sakkozók ügyeimét s e tárgyban hozzánk irt minden levelet szívesen veszünk. — Maróczy Géza, a magyar nagymester, még mindig Newyorkban van, hol a közel jövőben kezdődő matchére készül. — A Berlin város bajnokságáért vivőt t versenyben E. Cohn lett az első. —- Marschall 5, 0, 1 arányban fényes ©'özeimet aratott Foson. Rovatvezetői üzenetek. — M. G. Ncwyork. A levelet megkaptam és válaszoltam. Kérek minél több hirt és játszmát. L dv! V. \. Szeged. A kérdéses számokat elküldet« tc-m. Kérem alkalomadtán a postán is reklamálni. E- J. Liptó-Ujvár. Nekünk senki, még R. ur szava sem döntő, ha magát a dolgot ismerjük. Amint láthatja, nekünk volt igazunk. Máskor tessék hozzánk fordulni. Megélünk mi a külföld nélkül is! Kár kis* hitűsködni. Magyar sakkélet. ■ Nem(Magyar sakkozók. — A Charousek-sakkör. zeti verseny.) Múltkor már röviden jeleztük, milyen véleménynyel vannak rólunk a külföldön s aztán röviden rámutattunk arra is, milyenek az állapotok tényleg. A be nem avatottak bizonyára némi idegenkedéssel fogadták e híradást, mert hiszen a magyar ember szívesen tDrzsalkodik, de csak egymás közt, hogy a világ előtt legalább a látszat meg legyen óva. Mi sem szívesen tettük meg ezt, egyben az volt a reményünk, hogy állásfoglalásunkkal sikerül helyreméljük a jobbat. A sakkozók e kulissza mögött le- ugyancsak megbillent. Hogy ez mennyiben sikerült, azt az idő fogja megmutatni, részünkről szívesen reméljük a jobbat. A sakkozók a kulissza mögött lefolyt válságának több oka van, amelyek közül egyik legfontosabb az, hogy a sakkirodalom művelése egyrészt avatatlan kezekbe jutott, másrészt a hivatottak, még ha módjukban van is, nem merülnek elég lelkiismeretesen a tárgyba. Pedig épen nálunk nagyon kedvező a helyzet. A napilapok a legnagyobb készséggel bocsátanak rovatokat rendelkezésre, amelyekben működni, munkásságunkat kifejteni, már méltányosságból is, kötelességünk. E helyett mit látunk? A jó sakkozók zöme idegenkedik minden irodalmi munkától, de bizonyos távolságból a legnagyobb élvezettel kritizálja le (és sohasem meg) azon kevesek munkáit, akiket a játék maga nem elégít ki, hanem akiknek marad még azonfelül is egynéhány gondolatuk. Igaz, a sakk magában is lenyűgözi a szellemi képességet, hiszen az intenzív gondolkozás teljes kifejtése egész embert követel, de ha disztingválni tudunk s el tudjuk választani azokat a gondolat-képeket, melyek szorosan minket, meg aztán a külvilágot érdeklik, álékor nem kerül nagy fáradságunkba praktikusan s egyben irodal- milag is működni. Utóbbi már csak azért is szükséges, mert a sakk folytonos fejlődésének fázisairól másként nem szerezhetnek tudomást azok, akik még csak kezdők. Épen a mi feladatunk nemcsak a 6ablónos elemzések, de mindazon dolgoknak feltárása, amelyek a logikus gondolkozás segédeszközeiül szolgálhatnak. E végből a theoria és ennek változatai szolgáltatják a legjobb anyagot, amelyhez sok másféle, igy leírások, ismertetések, hagyományok stb. csatlakoznak, ámde . . . Álljunk meg kissé ennél az ámdenél. Szinte felesleges elinonda- • nőm, hegy a sakkirók közt is vannák olyanok, akik többet értenek a harangöntéshez, mint a sakkhoz. Ezek azután nem bimak megbirkózni a feladat nehézségeivel, annyi intelligenciájuk van, hogy olyanról nem Írnak, amiről fogalmuk sincs, de mivel okvetlenül írni akarnak, még pedig sakkcikkeket (ez a másik szélsőség), úgy segítenek magukon, hogy ha Rinaldo Rinaldini rémregényt épen nem is, de szívesen Írnak holmi apró spiritiszta, vagy tudom is én mifajta dolgokat, amelyek elolvasása után a laikus, aki a cikk íróját nem ismeri s igy nem is tudhatja azt, vajon tud-e az illető ur sakkozni, önkéntelenül felsóhajt: „na, most már én is. elhiszem, hegy a sakktól' meg kell bolondulni!“ Pedig dehogy kérem! Ön, szives olvasó, bizonyára sokat tapasztalt az életben, amelyekhez aztán hallomások is járultak. Azt is hallotta, hogy aki sakkozik, az bolond, vagy legalább is jelölt, Én ennek épen ellenkezőjét hiszem, már t. i. azt, hogy az nem beszél okosan, aki ilyet állít. Nem azért, mintha a sakk nem volna igen nehéz szellemi munka, hanem azért, mert akinek nem elég erős az agyrendszere, az a kukorica- fosztástól Í3 nekimehet a falnak. Most azután, hogy ilyen paraszti foglalkozáshoz jutottunk, vissza lehet térnünk a mindenáron Írókhoz, de egyben végzünk is velők. Az Ő működésük többet ártott a magyar, sakkozóknak, mintha évekig nem játszottak volna. Kívánatos, hogy az elmondottakból okuljanak azok, akik még tudnak, mert különben a béke csak a háború előjele. • * Múlt vasárnap meglehetős boras, szeles idő volt s mikor rendes kávéházamba indultam, hogy a 64 mezőn egy kissé elszórakozzam, gondolataim önkéntelenül a külváros felé szálltak, ahol ép ebben az időben döntöttek a magyar sakkozók egyik reménye, a Cbarousek Sakk Kör élete felett. Milyen má9 volt a perspektíva, mikor úgy két év előtt a fővárosi sakkozókkal ezt a kört megalapítottam s mekkora a változás! A nyüzsgő, pezsgő életet szomorú csend
