Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)
1995-02-03 / 29. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1995. FEBRUÁR 3., PÉNTEK VARHATO IDŐJÁRÁS Nyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, esőre, záporra esetleg havazásra lehet számítani. Napközben a hőmérséklet 4—9 Celsius-fok között várható. Hangsúlyt kap a megelőzés Nőtt a balesetek száma Az év első ülését tartotta a napokban a Pest Megyei Baleset-megelőzési Bizottság. Az elmúlt időszak értékelésekor Sík Gotthilf őrnagy, ügyvezető elnök elemezte a múlt évi baleseti statisztika főbb mutatóit. Eszerint a személyi sérülé- ses balesetek száma tavaly nyolc százalékkal nőtt Pest megyében. Egy év alatt több mint 1300 könnyű sérüléssel járó közúti^ balesetet regisztráltak. Érthetetlennek tűnik, hogy a baleseteket előidéző okok között hosszú évtizedek óta kiemelkedő a gyorshajtás. Figyelmetlenség következtében is túl sokan sérültek meg és százmilliókra rúg az anyagi kár. 1994-ben 436 gyalogost ütöttek el szűkebb hazánk útjain. Palágyi István titkár kiemelte, hogy ’93 első napjaitól, vagyis megalakulásuktól kezdve tevékeny munkát végeztek a- helyi baleset-megelőzési bizottságok. Külön elismerést érdemelnek azok a rendőrtisztek és tiszthelyettesek, akik napi feladataik mellett balesetmegelőzési munkát is végeznek a kerékpáros szövetségben a helyi lapok hasábjain keresztül, rádióinteijúkban szólalnak meg, egyházi kapcsolatokat építenek és támogatást szereznek a munkához vállalatoktól, vállalkozóktól. A baleset-megelőzési bizottság a vezetők és tagok újraválasztásával fejezte be tanácskozását. Nádor István Szülőszoba a Vajdaság felett Három állam vetekedhet érte A sok okos és „jó szándékú” politikus mellett olykor akár az egyperces csecsemő is — legalább néhány órára — összebékíthet nemzeteket. Ez történt ugyanis a napokban a macedóniai Skopjéból Zürichbe igyekvő, a francia légitársaságtól bérelt repülőgépen. Alig emelkedett fel ugyanis a gép, az egyik albán nemzetiségű fiatalasszony gyomorfájdalmakra panaszkodott a férjének. Habár a házaspár csak albánul beszél, a fiatalember, természetesen kézzel-lábbal, megmagyarázta a stewardessnek, hogy valami fájdalom- csillapítóra van szükség. A légikisasszony valósággal megrémült, amikor a mosdóban meglátta, hogy utasnőjénél, aki a terhesség nyolcadik hónapjában volt, megindult a szülés. Balszerencséjére sem orvos, sem nővér nem volt a fedélzeten, és az egyetlen gyúró is csak a segédkezést vállalta. A születés „menetrendjét” sutba vágó kislány erőteljes sírással jelezte, hogy megérkezett. Közben a bábáskodó légikisasszonyt értesítették, hogy a gép Verbász felett megfordult, és visszatér a belgrádi röptéire, ahol az egészségügyiek egész csapata várja őket. A csecsemő által „megkövetelt” kényszerleszállás simán ment. Most azonban felmerül a kérdés, hogy — tekintettel az ilyen esetekre vonatkozó nemzetközi szabályokra — milyen állampolgárságú lesz a kislány? Nos, annyi bizonyos, hogy sem a nemrégen önállóvá vált Skopje, sem Belgrád nem tagadhatja meg tőle ezt a jogot. Viszont a repülőgép francia tulajdonú, tehát logikus, hogy a kislány Párizsnál is jogot formálhat az állam- polgárságra. B. M. LEVELÜNK JÖTT Vigyázatlan gyalogos A presszóból kijövet, körültekintés nélkül haladt át az úttesten a sziget- szentmártoni N. J. Fegyelmezetlen magatartásának következménye az lett, hogy elütötte egy személyautó. A 37 éves férfi könnyebb sérüléseket szenvedett, az anyagi kár 25 ezer forint. Ámokfutás i motoron 'S Jelentősen túllépte motor- kerékpárjával az előírt sebességhatárt S. Sz. tegnap Szentendrén. A fékezés után a neki szemből érkező, balra kanyarodni szándékozó személygépkocsinak ütközött. A motorkerékpár vezetője és tizenkilenc éves utasa súlyos sérülésekkel került kórházba, az anyagi kár meghaladja a 150 ezer forintot. Későn fékezett Nem figyelte az előtte haladó autók féklámpáját M. L. az M3-as autópályán haladva. Ez okozta, hogy az előtte megálló kocsinak ütközött, és beletolta azt egy kisbuszba. A figyelmetlen vezetés következtében keletkezett anyagi kár meghaladja a 350 ezer forintot. Felháborító válaszok á A keddi parlamenti h közvetítésben lát- hattuk és hallhattuk r—" a kultuszminiszterhez intézett interpellációkat. Felháborító, hogy mindkét témában milyen semmitmondó válaszokat adott és ezeket milyen pökhendi stílusban adta elő a miniszter. Csodálom, hogy az interpelláló 'képviselők miért nem kérdezték meg viszontválaszukban, hogy ilyen felkészületlenül és ennyi vezetési hiba után mikorra tervezi lemondását a miniszter úr. Sajnálatos, hogy az előző kormány a kultuszminiszter elnevezést törvényesítette, mert így az ilyen címet viselt miniszterek most forognak a sírjukban, s szégyenkeznek ilyen utód láttán. Noé László Budapest Egy vita tanulságai A nyugati országok íá^tj ly és az oroszok köz- vetve vagy közvet- -íí* lenül megakadályozzák a muszlim bosnyá- kokat és csecseneket abban,1 hogy önálló államot hozzanak létre. Inkább hozzájárulnak kiirtásukhoz (!), vagy asszisztálnak ahhoz. A muszlimok „terjeszkedését” — mondják — minden áron meg kell akadályozni! A nacionalista román történetírók visszamenőleg is megpróbálják eltüntetni a magyarokat Erdélyből, mellőzve a történelmi tényeket. A német nacionalizmus indíttatására (a finnugor nyelvészet akkori „eredményeire” hivatkozva) a múlt század második felére száműztek a magyar őstörténelemből a szkítákat, szarmatákat, hunokat, avarokat, miután a magyarokat nem sikerült eltüntetni. Máris helyben vagyunk... Mintha nem volna mindegy, hogy honnan származik, hogyan alakult ki egy- egy nép, egy-egy nyelv. Minden nép történelme, őstörténete érdekfeszítő, de hát tehetünk-e mi magyarok például arról, hogy tót atyánkfiái (nyugodtan mondhatnék testvért is, hiszen embertanilag a legközelebb állnak hozzánk) nyelve fiatalabb, mint a magyar? De hogy ne kalandozzak el, a lényegre térek. Makkay János történész cikkére (PMH. 1994. XII. 28.) Bakay Kornél régész válaszolt (1975.1. 10.). Észrevételeit jogosnak tartom, mert Makkay János tartozott volna az igazságnak azzal, hogy — ha csak futólag is — megemlíti azt a tényt, hogy Zsirai Miklós azon nyelvészek sorába (Hunfalvy, Budenz, Sziny- nyei, Bárczi stb.) tartozott, akik a magyar őstörténetet átírták, a magyar népet „finnugor” eredetűnek nyilvánították, melynek nyelve is az „uráli”, „finnugor” és „ugor” népek nyelvéből alakult ki. Eltávolítva a magyar őstörténetből a fent említett ősi népeket. Cikke ezzel együtt lett volna kerek, még akkor is, ha megemlíti, hogy szerinte is „finnugor” nép vagyunk, „finnugor” nyelvvel. Amivel viszont sok neves kutató (a múltban és a 'jelenben is) nem ért egyet. A későbbi hozzászólásokból (Makkay János, Gedai István 1995. I. 21.) is látszik, hogy bizonyos fogalmakat tisztázni kell. Azt már láttuk, illetve tudjuk, hogy a finnugor indíttatású őstörténet honnan származtatja népünket és nyelvünket. A másik oldal mértékadó kutatói viszont azt állítják, hogy bár a magyar nyelvvel rokon a manysi, finn stb. nyelv, de ez a nyelvrokonság nem jelent genetikus, származási rokonságot is egyúttal sem a nyelv, sem a nép részéről! Vagyis nem létezett sem „uráli”, sem „finnugor”, sem „ugor” ősnyelv (sem ősnép), s amit ez irányban a finnugor nyelvészek össze- hordtak (ragaszkodom e kifejezéshez), az csak egy feltevés, fikció. Éles logikával és óriási adathalmazzal bizonyítja ezt Götz László, nemrég megjelent könyvében (Keleten kél a nap). Ha Zsirai könyvének (Makkay szerint) ott a helye minden történelem- és irodalomtanár íróasztalán, akkor ugyanígy ott a helye Götz László könyvének is (hogy más könyveket most ne említsek). A nyelvészek egy részének véleménye szerint (nemzetközi viszonylatban is!) a „finnugor” népek nyelve nem azért rokon, mert közös származásúak (a „legközelebbi” nyelvrokonaink állnak tőlünk legtávolabb embertanilag), hanem azért, mert valamikor egymás közelében éltek (areális nyelvszövetség). Az is lényeges eleme ezen álláspontnak, hogy a domináns nyelv a magyar nyelv őse volt! A finnugor „családfa” nemcsak az utóbbi évtizedek nyelvészeti kutatásai miatt omlott össze, hanem azért is, mert régészeti, antropológiai, népművészeti, zenei, genetikai (Matsumo- to marker-génjei) stb. tudományok eredményei is ellehetetlenítették. Az ősmagyarság etnogenézise e kutatók szerint azokon a területeken ment végbe, ahol a szkíták, szarmaták, hunok és avarok egyes ősmagyar nyelvjárásokat beszélő népcsoportjai, törzsei éltek. Jogosnak tartom tehát Bakay Koméi észrevételét, mely szerint Zsirai Miklós művei „egytől egyig a finnugorelméletet hirdetik, dicsőítik, mégpedig ellentmondást nem tűrő módon. S annak ellenére, hogy az in- dogermán nyelvtudomány hangtörvényeire, a nyelvi családfára, a kikövetkeztetett ősnyelvre és a nyelvi paleontológiára épített őstörténet-kutatás a ’30-as években már megrendítő ellencsapásokat kapott.” Bakay Koméi Makkay János által is említett könyvében (Kik vagyunk? Honnan jöttünk?) részletesen elemzi „finnugor” származtatásunk (nyelv is, nép is) „tudományos szintre” való emelésének tudománypolitikai hátterét (a fejezet címe: Hogyan lettünk „finnugorok?”). E kérdést már nem lehet többé megkerülni, különösen Zsirai Miklós kapcsán nem! Szili István Törökbálint mTgye,HÍRLAP Főszerkesztő: Vödrös Attila Főszerkesztő-helyettes: Bánó Attila, Deregán Gábor Szerkesztőség: Budapest Vili., Somogyi Béla u. 6. Postacím: Budapest, Pf. 311. Irányítoszám: 1446. Kiadja a Magyar Penna Kiadói Kft., 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5. Felelős kiadó: Dr. Giczy György A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 138-2399 és 138-4300. - Szerkesztőségi titkárság: 138-2539. Telefax és üzenetrögzítő: 138-4416. Flirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Rt., hirdetési osztály. Telefon: 138-4420. Telefax: 138-3150. ff A lapot előállítja a Hírlapkiadó/ Részvénytársaság Fényszedő Üzeme, Budapest. Üzemvezető: Sashegyi Ágnes Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft., Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlapárusainál: Magyar Posta Rt., Extra Hír Kft, Budapest-Press Kft. Zuna László magánvállalkozó. Előfizetési díj egy évre 5352, fél évre 2676, negyedévre 1338, egy hónapra 446 Ft ISSN 1215-847X
