Pest Megyi Hírlap, 1995. február (39. évfolyam, 27-30. szám)
1995-02-03 / 29. szám
xxxix. évfolyam, 29. szám Ára: 17,50 forint 199s- február 3., péntek Száznyolcvanmillió kellene a megyei rendőröknek Megköszönte Százhalombatta a gyilkos elfogását Komáromi István ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány dísztőrt nyújtott át Pintér Mihály pilisi polgármesternek, aki tolvajokat fogott el Talum Attila felvétele Válaszolt a közgyűlés elnöke Tisztelt Főszerkesztő Úr! A címerhasználattal kapcsolatos levélre tájékoztatom, a megyei közgyűlés határozata csak a megyei közlönyben történő megjelenését követően lép hatályba. Erre tekintettel kérem szíves türelmét. Üdvözlettel: dr. Schmidt Géza Az államfő nem írt alá Nem írta alá Göncz Árpád köztársasági elnök azt az ívet, amelyet Torgyán József adott át neki. Az államfő szerdán fogadta hivatalában a Független Kisgazda- párt elnökét. Torgyán József szerint a köztársasági elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy helyesnek tartja, ha az ország népe közvetlen választáson szavazhat az államfő személyére. Ezért kereste föl Göncz Árpádot a pártelnök a kisgazdák azon ívével, melyen egy, a köztársasági elnök közvetlen választására irányuló népszavazáshoz gyűjtenek aláírásokat. Göncz Árpád azonban azt válaszolta: hivatalánál fogva nincs abban a helyzetben, hogy a választás kérdésében állást foglaljon, így a számára fenntartott hely az íven üresen maradt. (n.) A szokásos hivatali jellegű napirendi pontokon túl több ünnepélyes epizód is színesítette a tegnapi állománygyűlést, melyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezető munkatársainak részvételével tartottak meg. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán megtartott vezetőségi ülésén nem érte bírálat a megyei rendőröket, illetve a térség központi szervezetét — tájékoztatták tegnap a munkatársakat az állománygyűlésen. Az országos helyzet főbb eredményeit összegző beszámolót igyekeztek annak készítői megyei vonatkozásokkal kiegészíteni, így elhangzott: külön dicséretet kapott a megyei rendőr-főkapitányság az országos vezető szervtől a százhalombattai gyilkosságsorozat ügyében végzett eredményes feltárómunka elismeréseképpen. Hasonlóan örömmel számoltak be az illetékesek arról is, hogy a januári adatok alapján egyelőre megszűnt a megye vezető szerepe, melyet korábban, főként a közlekedési balesetek száma miatt, a válságosnak tartott térségek közül „szerzett meg” magának. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az idei első hónapban 11 százalékkal kevesebb baleset történt szőkébb hazánk útjain. Nem ilyen kedvező a rendőr-főkapitányság gazdasági mérlege. Sajnos e téren semmi javulás nem látható. A kifizetetlen számlák és szolgáltatásokért járó ellentételek hiánya miatt 180 millió forint hiányzik a megyében ahhoz, hogy az 1994. évihez hasonló működtetési szintet el lehessen érni. S akkor még nem is gondoltak a rendőr-főkapitányság vezetői technikai, s egyéb jellegű beruházásokra, fejlesztésekre. Szintén kedvezőtlenül akalult — az országos statisztikákkal párhuzamosan — a megyei rendőrségi állomány létszáma. Jelenleg 67 — ebből 12 közalkalmazott és 55 hivatásos munkaerő — állás betöltetlen. A legfőbb gondot a városi kapitányságokon tapasztalható létszámhiány okozza a központi vezetés számára. Az említett csökkenés átlagát megvonva a rendőr-főkapitányság munkatársa kiszámította: december óta 15 fővel csökkent a hivatásos állomány száma. A fentieknél vitathatatlanul szívderítőbb volt a kitüntetések, a jutalmak, az elismerések ünnepélyes átadása. Először a megyei szolgálatban eltöltött 20, illetve 10 esztendő elismeréseként kaptak többen is rendőrségi szolgálatért jelvényt. (Folytatás a 3. oldalon) Gyakori a durva hangnem Szidják a hivatalt Egy esztendeje önállósult a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ceglédi kirendeltsége. A mintegy kétszáz munkatársra ezekben a hetekben a múlt év végén kiküldött egyenlegek egyeztetésének nagy erőpróbája vár. Ennek kapcsán kerestük fel a ki- rendeltség vezetőjét, Longera Tibort. — Hogyan értékeli az önállóság első évét? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészség- és nyugdíj-biztosítási ágazat szétválasztásával nem szűntek meg a korábbi gondok, amelyek jellemezték a társadalombiztosítást. — Alighanem gyakran csörög önnél a telefon. Gondolom nem mindenki udvarias. — Rengetegszer hívnak egy-egy nap. Sajnos, nem ritka a durva hangnem. S ezt mondhatom némely levélről is. íme ez tegnap érkezett. Ön is meggyőződhet a primitívség és a trágárság e mintapéldányáról. A társadalombiztosításnak mintegy kétszázmilliárd forinttal tartoznak. Ezért a központi szervünk kiküldte valamennyi vállalkozónak, munkáltatónak a szeptemberi állapotot tükröző egyenlegértesítést — olykor megmosolyogtató öthat forintról is — és a befizetési csekket. Miközben a kézbesítés időpontjáig az adósság összege módosult, esetleg rendeződött az ügy. Mi tagadás, ez sokakat felháborított. (Folytatás a 4. oldalon) Szigetszentmiklóson szolgáltat az ÚTI ✓ Uj telefonszerződések Az United Telecom Investment koncessziós részvény- társaságai és a Matáv Rt. kedden aláírták a szolgáltatás átvételét szabályozó alapszerződést, annak négy mellékletét, s a további együttműködés alapját képező hálózati szerződést. Az ÚTI részvénytársaságai, a Bakonytel, Dunatel, Egom- com és Kisdunacom átvették a Matávtól a meglévő vagyontárgyakat, az eddig az rt. alkalmazásában lévő dolgozókat, a szolgáltatásokat, s ezekkel összefüggésben megállapodtak a harmadik személyekkel megkötött szerződések átadás-átvételi feltételeiről. Február elsejétől az ÚTI koncessziós részvénytársaságai végzik a telefonszolgáltatást a veszprémi, a dunaújvárosi, az esztergomi és a szigetszentmiklósi primer körzet összesen 177 településén. Kötelezettséget vállaltak, hogy erőteljes fejlesztést kezdenek el, s ennek eredményeképp két éven belül kínálati piacot akarnak kialakítani a telefonellátás területén, azaz minden lakos és üzleti vállalkozás számára elérhető lesz a telefonszolgáltatás. A szolgáltatási díjat jogszabály szabályozza, maximálja a tarifát. Jelenleg a Matáv és az UTI-részvény- társaságok is a maximális tarifával számolnak. Drágább tehát nem lesz a telefonálás az átvett körzetekben, s amíg a beruházások nem térülnek meg, nem is dolgozhatnak alacsonyabb áron. Előfordulhat viszont, hogy később fontolóra ve- zsik az árcsökkentést. P. M. Nemzeti könyvtárunk becsülete Az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége sajtóközleményt adott ki dr. Vekerdi József könyvtári osztályvezető felmentésével kapcsolatban. Mint a közleményből is kiderül, a könyvtár vezetője 1995. január 31-i hatállyal nyugdíjazta a kiváló tudóst. Megtudjuk, hogy a könyvtárnak nincs lehetősége és kompetenciája kivizsgálni a Magyar Hírlap munkatársa vádjainak igazságát. A főigazgató ennek ellenére — az érintett meghallgatását mellőzve — felmondott az antiszemitizmussal és rasszizmussal vádolt könyvtárosnak. A sajtónyilatkozat befejező mondata szerint: ,/i könyvtár vezetése (magyarul: vezetősége — T. B.) a jelen közlemény közreadásával lezártnak tekinti az ügyet.” A demokratikus magyar társadalom azonban nem! A könyvtár egyik főosztályvezetőjének rádiónyilatkozatából ugyanis megtudtuk, hogy miután „az újságíró közölte a főigazgatóval a tudomására jutott információkat, a főigazgatónak igen rövid idő alatt, lehet, hogy órái voltak csak, esetleg félórái, hogy eldöntse, ennek az ügynek a kapcsán belemegy-e egy fegyelmi vizsgálatba, magyarán felvállalja-e azt, hogy az ügyet immár egy nemzeti könyvtár nevével fémjelezve továbbgörgeti avagy nem.” (Szó szerinti idézet!) Tehát a Magyar Hírlap munkatársa ultimátumot adott az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának, íme, demokratikus közéletünkben így viszonylik egy új- ságírócska a nemzeti könyvtár főigazgatójához S e főigazgató, hogy ne fémjelezzen a nemzeti könyvtár nevével egy szabályosan lefolytatott fegyelmit, bemocskolta saját nevét (ez az ő dolga), de — sajnos — az Országos Széchényi Könyvtárét is. (A sajtó tisztességéről most ne essék szó!) Mert hiszen ítélkezett, sőt szankcionált anélkül, hogy a vádlottat meghallgatta volna. A főigazgató úr nem tudja, hogy egy demokratikus országban az ítélethozatalig (amit természetesen megelőz a bizonyítás) a gyanúsítottat megilleti az „ártatlanság vélelme” Ez — úgy látszik — kellő liberális sajtónyomás esetén a szociál- liberális kormány uralma alatt nem illet meg egy elismert tudóst. A könyvtár sajtónyilatkozata büszkén kijelenti: „A nemzeti könyvtárra mindig is a szakszerűség és tárgyszerűség volt jellemző, távol állt és távol áll tőle minden kirekesztés.” Ez nagyon szép, csak nem fedi a valóságot. Eltekintve attól, hogy a főigazgató mostani döntése ugyancsak nélkülözi a „szakszerűség és a tárgyszerűség”jellemvonásait (például: nem vette figyelembe a Vekerdi József osztályán dolgozók beadványát, mert az cáfolta a Magyar Hírlapban kolportált vádat), csak arra utalok, hogy 1956 után „kirekesztették”a könyvtár hat munkatársát. Csakhogy az akkori főigazgató, Varjas Béla (a kiváló irodalomtörténész), mikor jt forradalmi munkás-paraszt minisztériumból rátelefonáltak, hogy az ’56-os Nemzeti Bizottság öt tagját távolítsa el, bár akkoriban szó sem volt intézményi autonómiáról, megtagadta az utasítás végrehajtását. Mindez pedig történt 1957 márciusában, amikor Kádárék már akasztottak, amikor már prominens értelmiségiek (például Déry Tibor) börtönben sínylődtek, amikor Nagy Imréék már román fogságban voltak. Pedig az eltávolításra, avagy kirekesztésre ítélt könyvtárosok ellenforradalmárnak minősíttettek, ami akkor legalább olyan vád volt, mint manapság az antiszemitizmus. Csakhogy Varjas Béla ember maradt az embertelenségben is! A Vekerdi-ügy a Keserű- stb. ügyek sorozatának egy újabb láncszeme. Itt azonban nemcsak Vekerdi Józsefről van szó, hanem az előző kormány alatt kinevezett vezetők lehetetlenné tételéről is (a főigazgató ugyanis akkor lett a könyvtár vezetője). És egy kísérletről: mit lehet elérni újságírói zsarolással. A főcél pedig minden nem liberális (baloldali) vezető eltávolítása a kultúra területéről. A művelődési és közoktatási tárca új vezetői — úgy látszik — nem tudják elviselni azt a vezetőt, aki nem az ő emberük. S teszik mindezt annak jegyében, hogy ők csupán szolgáltató minisztérium akarnak lenni. Vajh, mikor veszik észre az igazi liberálisok (baloldaliak), hogy egyes képviselőik lábbal tiporják az emberi szabadság és a demokrácia alapvető elveit, s hogy ezzel őket is kompromittálják? Török Bálint
