Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1995. JANUÁR 25.. SZERDA Temették a békét A Bét-Líd palesztin település közelében vasárnap vég­rehajtott merénylet minden bizonnyal mérföldkő a kö­zel-keleti békefolyamat útján. A Gáza-övezetben ezrek ünnepeltek az öngyilkos me­rényletet elkövető két palesztin fiatalember szülőháza előtt. Az Iszlám Dzsihád és a Hamász nevű iszlám fun­damentalista szervezetek hívei éltették a halált, ünne­pelték a tragédiát. Másnap pedig Jeruzsálemben és Iz­rael más településein temettek. 18 és 21 év közötti izra­eli fiatalokat temettek, köztük Maja Kupfstein 19 éves, göndör hajú katonalányt. Maja halálát is ünnepelték Gáza város utcáin. Ünnepeltek, mint ahogy a zsidó szélsőjobboldali nacionalisták ünnepelték Baruch Goldstein doktor hebroni mészárlását, a mecsetben le­gyilkolt palesztinok elpusztítását. Gázában és Hebron- ban fiatal életek kioltását ünneplik, ujjongva éltetik a halált. Zsidókét és palesztinokét. Az igen vékony parlamenti többségre támaszkodó Rabin-kormány nem sokáig lesz képes ellenállni az iz­raeli nacionalista körök nyomásának. A mostani me­rénylet csak a zsidó telepesek, illetve az Izraelen belüli támogatóik pozícióit erősíti. Ezzel párhuzamosan a pa­lesztinok körében egyre inkább gyengül a Jasszer Ara­fat vezetése alatti PFSZ helyzete. Arafat az egyre na­gyobb népszerűségnek örvendő fundamentalisták, illet­ve az érthetően elégedetlen izraeliek által szorongatott Jichak Rabin harapófogójába került. Két tűz közé. Az izraeliek azért zúgolódnak — jogosan —, mert a tavaly januárban aláírt autonómiaegyezmény óta nap mint nap növekszik a palesztin fundamentalisták által elkövetett merényletek áldozatainak a száma. A két pa­lesztin autonóm-, illetve a megszállt területeken élő la­kosság viszont azt nehezményezi — jogosan —, hogy a meghirdetett béke ellenére is nyomorognak, százezrek maradtak munka nélkül. Izraelben hétfőn egész nap temettek, az állami rádió. gyászdalokat sugárzott. A közéli jövetben lényeges és döntő változások lesz­nek a Szentföldön. Egyre inkább világossá válik — még akkor is, ha az kellemetlen —, hogy ezen a földön egyhamar nem lesz béke. Hogy miért nem? Azért, mert két nép küzd megalkuvás nélküli elszántsággal a világ­nak egyazon darabkájáért. Hering József * Fülöp-szigetek, Uj-Guinea, Ausztrália, Sri Lanka A pápa hosszú, fárasztó utazása Bányász Kató, lapunk tu­dósítója jelenti Rómából Tíz napig tartott II. János Pál legutóbbi, 63. Itálián kí­vüli lelkipásztori látogatá­sa, rendkívül hosszú és fá­rasztó utat téve meg a Fü- löp-szigetektől Új-Guineán és Ausztrálián át Sri Lanká­ig. Manilában a pápa a vi­lág minden részéből érke­zett, körülbelül egymillió fiatallal a 10. ifjúsági világ­napot ünnepelte, azt remél­ve, hogy sikerül szemtől szembe találkoznia a kínai, úgynevezett hazafias katoli­kus egyház küldöttségével, amely jelen volt a pápai mi­sén, de a találkozás meghiú­sult. Sri Lankában pedig a buddhista vallási vezetők bojkottálták a remélt talál­kozót, mert sértve érzik ma­gukat a pápa „Átlépni a re­ménység küszöbét” című könyvében vallásukról írt szavaiért, és ezen II. János Pál bocsánatkérése és a val­lások közti összefogásra szólító szavai sem segítet­tek. Ez természetesen csak a vezetőkre vonatkozik, a sziget fővárosában, Colom- bóban is — éppúgy, mint mindenütt — hatalmas lel­kes tömeg ünnepelte a pá­pát, amelyben számos budd­hista szerzetes is részt vett. A colombói találkozóról csak a buddhista vezetők maradtak el, a többi vallás képviselői természetesen megjelentek, és a pápa azt javasolta, alapítsák meg a „Lélek Szövetségét”, vala­mennyi hívő ember hozzájá­rulását kérve a békés és har­monikus párbeszéd kialakí­tására a vallások között, ne­hogy a közöny és a nihiliz­mus eltiporja az értékeket. Az együttműködés értékét kevés, de határozott szóval hangsúlyozta a pápa: „Az együttműködés feltétlenül szükséges, elkerülése igen veszélyes lehet. A tény, hogy mi ma itt vagyunk, a jóakarat jele, és én remény­nyel telt szívvel térek visz- sza Rómába.” E szívbeli remény segí­tett a pápának a lelki csaló­dás és a testi fáradtság le­küzdésében, mely utóbbi az utazás végén szemmel látha­tóvá vált. Colombóban a re­pülőtértől az elnöki palotá­ig megtett út során a pápá­nak pihenőre volt szüksége, 40 percre egy templom hű­vösébe kísérték. Ezen per­sze nincs mit csodálkozni. Sri Lankában párás, fullasz- tó hőség volt, és még a he­lyi díszőrség 9 katonáját is el kellett távolítani, mert az ájulás környékezte őket. Ró­mában már frissen és szoká­sos energikus kedvében szállt le II. János Pál a repü­lőgépről, azonnal kijelentve az újságírók előtt, készen áll a következő utazásra. A Sri Lanka-i katolikusok lelkes ünneplésben részesí­tették a pápát, aki a szombat reggeli szentmise során bol­doggá avatta Joseph Váz por­tugál misszionáriust, aki a 17. században érkezett a szi­getre, hogy a hollandok által üldözött katolikus közösség segítségére legyen. Utazása előző állomásán, Sydneyben Mary MacKillop szerzetes­nőt avatta boldoggá a pápa, egy nőt emelve az ausztrá­liai keresztények közül első­ként a szentek és boldogok közé. Ez alkalmat nyújtott a pápának a nők a társadalom­ban és az egyházban betöl­tött fontos szerepét hangoz­tatni. Üj-Guinea is most lett gazdagabb az első boldog­gal, aki nem pap, hanem csa­ládos ember volt, és mártír­halált halt hitéért. Peter To- Rot, a japán megszállók ál­dozata lett 1945-ben, mert nem törődve a tilalommal, miután a papokat és apácá­kat intemálótáborokba zár­ták, ő keresztelte meg az új­szülötteket, eskette és gon­dozta a hívőket. A régi nemzetek körében egy újabb boldog vagy szent avatása nem nagy hír, de azokban az országok­ban, ahol a kereszténység alig pár száz éves, az első boldoggá avatás nagy port vert fel. A fiatal egyház élet­erejét bizonyítja, azt tanúsít­va, hogy a kereszténység nem eurocentrikus. II. Já­nos Pál egyetlen elődje sem avatott ennyi szentet, és Wojtyla pápa külön előnyben részesíti korunk világi mártírjait. Zarándokútj a során min­denütt lelkes tömeg köszön­tötte a pápát, de ami Manilá­ban történt, arra még nem volt példa. Még pápává választása utáni első lengyelországi lá­togatásakor sem részesült ilyen ünneplésben. Több mint 4 millió főnyi tömeg özönlötte el Manila utcáit, elsodorva a pápai menetet, úgyhogy a szentatyának he- likopterren kellett az oltár­hoz mennie, hogy bemutat­hassa a szabadtéri szentmi­sét. Manilából küldött üze­netet a kínai katolikusok­nak, akik nem ismerik el a pápát, és elszakadtak a ró­mai egyháztól, felszólítva őket, térjenek vissza, legye­nek egységesek Rómával és Péter utódjával. Az ifjúsági világnapon volt igazán elemében a fia­talokat annyira szerető pá­pa, botjával, mintha kar­mesteri pálca lett volna, in­tegetve feléjük, osztva és felvillanyozva lelkesedésü­ket. „Az élet kihívás egy célért, amiért harcolni kell, ennek ellenkezője haszonta- lanságokra pazarolni az éle­tet — mondotta a pápa, majd így folytatta: Óvakod­jatok a hamis tanítómeste­rektől, akik nagy része az intellektuális elithez, a tu­domány, a kultúra és főleg a társadalmi kommuniká­ció világához tartozik, azt állítva, hogy meghaltak az ideálok. Ez nem igaz — ki­áltotta a fiatalok felé a pápa —, ti is képesek vagy­tok magatokat, időtöket, energiátokat és tehetségete­ket mások javáért feláldoz­ni.” így van, zúgta felelet­ként a tömeg. MAGYARORSZÁG Elkészült az Iposz ez évi munkaterve Ragaszkodnak követeléseikhez Az Ipartestületek Országos Szövetsége legfőbb feladatá­nak tartja a korábbinál hatékonyabb és markánsabb munkaadói szakmai-gazdasági érdekképviselet, illetve érdekérvényesítés megvalósítását, valamint e tevékeny­ség feltételrendszerének a folyamatos biztosítását. A tegnapi sajtótájékoztatón az Iposz 1995. évre szóló cse­lekvési programjáról tájékoztatta a közvéleményt a szö­vetség elnöke, Szűcs György. — Mindenképpen sze­retnénk befejezni ebben az évben az Iposz és az ipartestületek szervezeti átalakításának folyamatát. Olyan struktúrát kell kiala­kítanunk, amely egyrészt igazodik a kézműveskama­rák szervezeti felépítésé­hez, másrészt pedig a ko­rábbinál nagyobb lehetősé­get biztosít a szakmai szer­veződések működésére, a kifejezetten szakmai jelle­gű érdekképviselet megva­lósítására — mondta Szűcs György. — Ez utób­bi érdekében létre kell hogy hozzuk a szakmai bi­zottságok rendszerét, s meg kell teremtenünk a működés feltételeit. Ezek­nek a bizottságoknak el­sődleges feladata a szak­mai és az általános ipartes­tületek, illetve az általuk képviselt tagsági kört érin­tő közvetítő, koordináló és kapcsolatteremtő tevé­kenység ellátása, valamint a tagság igénye szerint dif­ferenciált szolgáltatások teljesítése. Az Iposz ez évi prog­ramjában szerepel az is, hogy kidolgozzanak egy új alapszabályt, választási szabályzatot, amelyeket a ’96. évi közgyűlés elé fog­nak terjeszteni. Elhangzott, hogy a gaz­dasági-szakmai érdekkép­viselet, érdekérvényesítés hatékonyságát nagyban nö­velheti a gazdasági kama­rákról szóló 1994. évi XVI. törvény VII. fejezeté­ben írt rendelkezések kö­vetkezetes megvalósítása. E kérdés kiemelt fontos­sággal szerepelt a parla­menti pártok és az Iposz között folytatott tárgyalá­sok tematikájában, és szer­ves részét képezi az egyes szakminisztériumokkal je­lenleg folytatott megbeszé­léseknek is. Az Iposz gazdasági, jogi érdek-képviseleti tevékeny­sége során ’95-ben is a vál­lalkozásbarát gazdasági, tár­sadalmi környezet kialakítá­sának elősegítését tekinti el­sődleges céljának. E cél je­gyében fel kíván lépni min­den olyan kezdeményezés ellen, amely nem — a kis- és középvállalkozók érdeke­it is szem előtt tartó — hosz- szú távú gazdasági fejlő­dést, hanem kizárólag a költségvetés pillanatnyi igé­nyeinek a kielégítését szol­gálja. Az Iposz továbbra is síkraszáll hatpontos követe­lésének a teljesítéséért, ezen belül is kiemelt felada­tának tartja a kisiparosok befektetési célú megtakarí­tásait lehetővé tevő —- és ösztönző — szabályrend­szer kialakítását, valamint a garancia-biztosítórendszer (egyesületek) létrehozása jogi feltételeinek a megte­remtését. V. Cs. Fellendülőben a gazdaság (Folytatás az 1. oldalról) A központi költségvetés be­vétele a vizsgált időszakban 1003 milliárd forint, kiadá­sa 1240 milliárd forint volt, a módosított előirányzat idő­arányos részénél kevesebb. A költségvetés hiánya megközelítette a 240 milli­árd forintot. A hivatal elnö­ke a sajtótájékoztatón több okot említett, amelyek mi­att a gazdaságstatisztika to­vábbfejlesztésére fektetik a jövőben a hangsúlyt. Leg­fontosabbként hazánk Euró­pai Unióhoz való csatlako­zását hangsúlyozta, mely­nek egyik feltétele a szigo­rú statisztikai szabályok megléte. Ezzel kapcsolat­ban stratégiai tervet készítet­tek, amelyet a kormány ta­valy novemberben fogadott el. Egy újságírói kérdésre vá­laszolva Vukovich György kifejtette: az 1994-re vonat­kozó ideiglenes GDP-t az adatok összesítése után feb­ruár végén hozzák nyilvá­nosságra a Pénzügyminisz­tériummal közösen. Végle­ges szám azonban csak az év közepére várható. (k. m.) Adózni (Folytatás az 1. oldalról) — Fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy a szellemi tevékenységből származó jövedelem össze­gével, maximum százezer forinttal a későbbiek során csökkenteni lehet az adó­alapot. A mezőgazdasági kister­melőknél háromfélekép­pen lehet megállapítani a jövedelmet. Egyik esetben a tételes költségelszámolás módszerével, amikor is a bevételt a felvásárlási je­gyek és a kistermelő nyil­vántartása alapján lehet megállapítani. Ebben az esetben is lehet csökkente­ni az adóalapot maximum 150 ezer forinttal. A másik elszámolási mód itt is a ki­lencvenszázalékos sza­bály, s itt is lehetőség van az adóalap csökkentésére. A harmadik lehetőséggel él a mezőgazdasági kister­melők legtöbbje: vagyis a kistermelőnek egymillió forintig származó bevétele adómentes, s az ezen felüli résznek tíz százaléka te­kinthető jövedelemnek, ha állattenyésztéssel vagy ál- latitermék-előállítással fog­okosan lalkozik az adózó, harminc százalékát pedig minden egyéb más esetben. Mind­ez érvényes a kétmillió fo­rintos árbevételig, ezen fe­lül már egyéni vállalkozó­nak tekintendő a mezőgaz­dasági termelő, akár van vállalkozói igazolványa, akár nincs. — Arra hívnám fel min­den mezőgazdasági kister­melő figyelmét, hogy az, aki tételes áfaelszámolást végzett az adóév során, az nem élhet azzal a lehető­séggel, hogy egymillió fo­rintig a bevételét adómen­tesnek tekinti, vagy ha mégis ezzel akar élni, ak­kor a levont vagy vissza­igényelt általános forgal­mi adót vissza kell hogy fi­zesse, és önellenőrzést kell benyújtania — mond­ta. Ha egyéb olyan önálló tevékenységből származó jövedelme van valakinek, amit az adóbevallási nyom­tatvány nem nevesít, akkor azt természetesen az egyéb önálló tevékenység­ből származó jövedelmek­nél kell bevallani. V. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom