Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

rv •' ii/pr a n XXXIX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ára Telemagazinnal: 25,50 forint 1995. JANUÁR 25., SZERDA Sándor György Állatkerti körkép: A VÍZISIKLÓ SIKLIK, A MAJMOK MAJOMKODNAK, A DÖGKESELYŰK MEG MÁR A PEST MEGYEI HÍRLAP FÖLÖTT IS KÖRÖZNÉNEK! (A többi mindnyájunkon múlik...!) Kulturális est lapunk fennmaradásáért (Képriportunk a 4—5. oldalon) Bukaresti vendég Kovács László külügymi­niszter tegnap hivatalában fogadta a román kormány főtitkárát, Viorel Hrebenciu- cot. A külügyminiszter az előzetes terveknél hosszabb­ra nyúlt tárgyalást követően elmondta, hogy az elmúlt hónapokban bizonyos ro­mán megnyilatkozások szin­te létükben fenyegetik a Ro­mániában élő magyar ki­sebbséget, továbbá zavaro­kat okoznak a magyar—ro­mán kapcsolatokban is. A román kormány főtitkára ki­jelentette, hogy kormánya kész a Magyarországhoz fű­ződő kapcsolatok gyors és gyökeres javítására. Tár­gyalni kívánnak az RMDSZ vezetőivel, és bíznak abban, hogy sikerül a vitákat ren­dezni. Várhatóan magyar— román külügyminiszteri ta­lálkozóra kerül sor február 1-jén Strasbourgban. Fellendülőben a magyar gazdaság Európai követelmény a pontos adatközlés Növekedési folyamatok tapasztalhatók a magyar gazda­ságban, amelyeket a konvertibilis folyó fizetési mérleg hi­ánya és a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegé­nek passzívuma némileg ellentmondásossá tesz, de a té­nyek azt bizonyítják, hogy 1994 első tizenegy hónapjá­ban megindult valami — jelentette ki Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke azon a tegnapi saj­tótájékoztatón, amelyen az elmúlt év főbb gazdasági és társadalmi folyamatait tükröző adatokat és a statisztikai munka fejlesztésének lehetőségeit ismertették. Vukovich György az ipa­ri termelésről szólva elmon­dotta: az összehasonlító ár­szinten 109,2 százalékkal nőtt az előző év azonos idő­szakához képest. A terme­lői árindex 11,4, a nemzet- gazdasági beruházások pe­dig 105-106 százalékkal emelkedtek tavaly január és november között. A mezőgazdaságban 1,7 százalékkal termeltek töb­bet. Ezen belül 13,4 száza­lékkal nőtt a növényter­mesztés, az állattenyésztés viszont 11,3 százalékkál csökkent. Az agrárolló to­vább zárult: 25 százalék­kal emelkedett ugyanis a termelői árszínvonal — tudtuk meg. A reprezentatív munka­erő-felmérés adatai szerint folytatódott a munkanélküli­ek számának csökkenése. Az Országos Munkaügyi Központ által nyilvántartott munkanélküliek száma 522 ezerre mérséklődött. A külkereskedelmi ter­mékforgalmat az jellemez­te, hogy a behozatal min­den hónapban nagyobb volt, mint a kivitel — muta­tott rá Vukovich György. Az egyenleg 362 milliárd forint passzívumot mutat az egy évvel ezelőtti 257 milli- árddal szemben. A 11 havi behozatal folyó áron 37, a kivitel 35 százalékkal halad­ta meg az egy évvel ez­előttit. Összehasonlító áron ez 22, illetve 18 százalékos növekedésnek felel meg. (Folytatás a 2. oldalon) Aggódás a Dunáért Meciar szlovák miniszterel­nök budapesti látogatása előtt a Duna-kör vezetői teg­nap sajtóértekezletet tartot­tak. Amennyiben a szlová­koknak szándékukban áll, elegendő vizet adhatnának a szigetközi szakaszon az ágrendszerbe anélkül, hogy az energiatermelésüket meg­akadályozná. A Duna-kör vezetői emlékeztettek arra, hogy Szlovákia a Hágai Nemzetközi Bírósághoz be­nyújtott alávetési nyilatko­zatban vállalta, hogy meg­egyezik Magyarországgal a vízmegosztásról. Ezért nem kért a magyar kormány ide­iglenes intézkedést Hágá­tól. A vezetők szerint a víz­ügyi lobby egyoldalúan mu­tatja be a vízutánpótlás lehe­tőségeit, mert számára a duzzasztás az egyetlen meg­felelő megoldás. Amennyi­ben ez megvalósulna, az ivóvízkészlet szennyezése a mostaninál is nagyobb len­ne, továbbá ez a megoldás a vízierőmű-rendszer erede­ti terv szerinti megvalósítá­sa irányába hatna, és ez ron­taná hágai megítélésünket — hangsúlyozták a szakem­berek. A zsilipkapuba Bősnél jut elég Duna-víz. És a Szigetközbe? Talum Attila felvétele Adózni okosan Az önálló tevékenységből származó jövedelmet kétféle­képpen lehet megállapítani. Az első esetben a jövedelem meghatározása a tételes költ­ségelszámolás módszerével történik, s ilyenkor valameny- nyi költséget számlával kell igazolni. A második esetben a bevétel 90 százalékát jöve­delemnek kell tekinteni. A költségeket nem kell számlá­val igazolni, ekkor azonban az önálló tevékenységgel ösz- szefüggésben kapott költség- térítés is része a bevételnek. Az önálló tevékenységekről, s az azokból származó jöve­delmek adózásáról Magas Árpád, a Pest Megyei APEH ügyfélszolgálati és áfa-visz- szatérítési osztályának veze­tője adott tájékoztatást. — A szellemi alkotásból származó jövedelem munka- viszonyon és vállalkozáson kívül vagy szerzői jogi véde­lem alá tartozó alkotásból származik; egyéb más szelle­mi tevékenységből, esetleg szabadalmi oltalommal ren­delkező találmány átruházá­sából. Itt is kétféle elszámo­lási mód lehetséges, a tételes költségelszámolás vagy pe­dig a kilencvenszázalékos szabály — mondta Magas Árpád. (Folytatás a 2. oldalon) Síri csend 1990 tavaszán rendszerváltás volt hazánkban. A diktatórikus rendszert demokratikus rendszer váltotta föl. Mit jelent ez? Eló'ször is azt, hogy addig egy párt uralkodott a nép fölött, most meg több párt közül választhat a szavazópol­gár. Addig egy (kommunista) párt néhány veze­tője diktált mindenkinek, 1990-tól a szabadon választott képviselők többsége által megbízott demokratikus kormány igazgatja az országot. Ez bizony 180 fokos, gyökeres fordulatot jelent. Ennek ellenére néhány főtisztviselőn kívül min­denki a helyén maradhatott. Pedig a proletár- diktatúra idején — minél fontosabb állásról volt szó, annál inkább — a politikai szempont határozta meg a kiválasztást. Amikor például 1986-ban (!) a Párt az agrármérnök Maróthy Lászlót javasolta tervhivatali elnöknek, s valaki — csendesen — megjegyezte, hogy Maróthy nem ért ahhoz, Kádár a tény figyelembevételé­től mereven elzárkózott, mondván: „Majd meg­tanulja!” A rendszerváltozás után csak a legfelső' (politi­kai) szinten voltak személycserék, s a megürese­dett állások betöltésénél sem domináltak párt­szempontok. így lett és maradt mindmáig a Filo­zófiai Intézet igazgatója az a Tamás Gáspár Mik­lós (SZDSZ), aki nemrégiben egy interjúban ezt állította az Antall—Boross-kormányról: „A Ma­gyar Köztársaság kormánya akkoriban a Ma­gyar Köztársaság ellen szó'tt terveket.” Utoljára 1947-ben hangzott el ilyen bornírt kijelentés a kommunisták részérói, amikor Kovács Bélát és Nagy Ferenc miniszterelnököt köztársaság-elle­nes összeesküvéssel vádolták. Ez a jellegzetesen bolsevik primitívség született újjá most a Filozó­fiai Intézet igazgatójának az agyában. (Úgy lát­szik, közösek a források!) Mégsem merült föl T. G. M. leváltásának gondolata. Pedig... A Nemzeti Színház pályázat útján lett igazga­tóját és a főrendezőt bezzeg le akarja váltani a másság tiszteletének fölkent papja, az SZDSZ- es kultuszminiszter. Csütörtökön magához ren­delte ókét (így volt ez a régi szép kézi vezérléses időkben is), a főrendezői pénteken már kórház­ba kellett szállítani, s szombaton meg is halt. Egy színész szerint: „Megölték!” A művelődési tárca egy másik fó'embere Kese­rű Katalint, a Műcsarnok igazgatóját távolítot­ta el vezetői alkalmatlanság címén. A korábban kiküldött szakmai revízió résztvevői szerint ko­rai leváltásról beszélni, mert a kinevezése óta (1992) eltelt idő alapján nem lehet még megítél­ni az igazgató teljesítményét. Amikor az elózó' ciklusban (mely rendszervál­tó volt!) nagy ritkán felmentettek egy-egy veze­tőt, a baloldali sajtó, televízió, rádió a kormány túlhatalmáról beszélt, illetéktelen beavatkozás­ról cikkezett, a demokrácia szabályainak lábbal tiprásáról értekezett, most a baloldalon síri csend. (Sajnos ez szó szerint igaz!) A tavalyi választások után — a múlt tapaszta­latai alapján — nem sok illúzióm volt a jövőt il­letően, de ezt, amit például a kultuszkormány­zat produkál, legsötétebb perceimben sem kép­zeltem el. Keserűen kell megállapítanom: naiv voltam. Elhullanak legjobbjaink, s körülvesz síri csend! Török Bálint

Next

/
Oldalképek
Tartalom