Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
JS PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1995. JANUÁR 4., SZERDA 3 Adatokat vár az átvilágítóbizottság Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság ez évi első ülésén, tegnap úgy döntött: levélben kéri fel a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy küldje meg a testületnek az ellenőrizendő személyek adataival rendelkező hatóságok teljes körű listáját. Az Alkotmánybíróság múlt év december 22-ei, az ügynöktörvénnyel kapcsolatos határozata szerint ugyanis az „átvilágítóbizottság” az érintett személyek tekintetében minden korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos iratokat és nyilvántartásokat. A nyilvántartásokból adatokat kérhet, és ezek ellenőrzése érdekében bármilyen törvényes bizonyítási eszközt felhasználhat. Minderről a testület ez évi soros elnöke, Tarr György tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta azt is, hogy a bizottság — az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően — az államigazgatási eljárások szabályaihoz kívánja igazítani korábbi eljárási szabályzatát. Az elkészített ügyrendet a Magyar Közlönyben szeretnék közzétenni. Tarr György kijelentette: amíg nem kapják kézhez az említett listát, nem folytatják a képviselők ellenőrzését. A testület várhatóan január végén tartja következő ülését. Nem fogadja el létüket a minisztérium A szakmai testületek nyilatkozata Az országban nyolc pedagógus szakmai testület működik, amelyeket a pedagógus társadalom — közel százezer fő — választott demokratikusan, élve a közoktatási törvényben biztosított választási jogával. A testületek a tankerületi oktatásügyi központok részeként működnek, annak ellenére, hogy létüket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nem fogadja el. Felelősséggel tartoznak választóiknak, éppen ezért szeretnének eleget tenni az ágazati főhatósággal való együttműködési kötelezettségüknek, legitimitásuk alapján biztosítani akarták a szakmai érdekek érvényesülését, valamint a társadalmi kontrollt. A közelmúltban tanácskoztak a szakmai testületek elnökei, s a magyar oktatás ügyének megóvása érdekében nyilatkozatot tettek közzé, amelyet Fenyvesi Endre veszprémi szakmai testületi elnök aláírásával szerkesztőségünkhöz is.eljuttattak. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a testületek ragaszkodnak a közoktatási törvényben kapott jogaikhoz, és szükségesnek tartják, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fogadja el a szakmai testületek létét, fogadja el partnernek a testületeket, valamint biztosítsa, hogy a testületi elnökök az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságaként képviselhessék választóik érdekeit. A nyilatkozat végezetül leszögezi: amennyiben a főhatóság továbbra is akadályozza működésüket, valamennyi fórumot — beleértve a nemzetközieket is — felhasznál arra, hogy jogaikat érvényesítsék. Háziorvosi beutaló nélkül Egyszerűsödik a betegellátás (Folytatás az 1. oldalról) —- Eddig csak az akut eseteket láthattuk el beutaló nélkül — válaszolta elöljáróban —, véleményem szerint ennyi nyitottságra tehát mindenképpen szükség volt. Azt is fontosnak tartom, hogy továbbra is léteznek olyan szakrendelések, amelyekhez szükséges a háziorvosi beutalás, például a kardiológiai, az ideg- gyógyászati, a reumatológiai, az ortopédiai, valamint a különböző diagnosztikai: a labor-, a röntgen- és az ultrahang-vizsgálatokhoz. A legtöbb helyen azonban nem kell feleslegesen sorba állniuk a betegeknek. A szemészetre például ezentúl a kötőhártyagyulladástól szenvedők is bekopogtathatnak, nem csak azok, akiknek új szemüvegre van szükségük. Természetesen továbbra is tanácsos bizonytalan panaszok, illetve tünetek esetén a háziorvos segítségét kérni, s nem szabad megfeledkezni arról sem, ha a beteg elsőként a szakrendelőt kereste fel, a későbbiekben tájékoztassa erről háziorvosát. A szakrendelés orvosai is beszámolóval tartoznak az illetékes családorvosoknak az általuk kezelt betegekről, hiszen a betegek „gazdái” továbbra is ők maradnak. T. Á. Demszky tervez Dicsérte az elózo kormányt A tavalyi 21 milliárd forintnál az idén várhatóan kevesebb pénz jut a Fővárosi Önkormányzat már korábban elhatározott beruházásainak folytatására, befejezésére — állapította meg Demszky Gábor a tegnapi évindító sajtótájékoztatóján. A főpolgármester az 1995-ben esedékes fővárosi fejlesztéseket ismertetve elmondta, az energiaár-emelések, illetve az áthúzódó áremelések miatt a főváros különösen nehéz év elé néz. A főváros költségvetésének alapelveit rögzítő SZDSZ—MSZP koalíciós megállapodás értelmében azonban elsődleges feladatnak, többek között, a működőképesség fenntartását, az intézmény- hálózat finanszírozását, a szociális kérdések kezelését tartják. A közlekedési fejlesztések súlypontját a Hungária körút bővítése, illetve a Lágymányosi híd és a hozzákapcsolódó úthálózat egy részének megépítése képezi. Márciustól mintegy fél évig tartó megpróbáltatást jelent majd a városlakóknak a kisföldalatti felújítása. Három hónapos megfeszített munkát, illetve forgalom- korlátozást okoz majd a nagykörúti víznyomócső rekonstrukciójának folytatása a Bérkocsis utcáig. Kiemelt ügy a 2-es villamos rekonstrukciója, a belvárosi parkolási társulás kibővítése, valamint a Csepel-szigeti víztisztító és az észak-pesti szennyvíz- tisztító bővítésének folytatása is. A közüzemi díjak tarifaemeléséről megkezdődtek a koalíciós tárgyalások. Elsőként várhatóan már januárban döntenek a távhőár-emelésről, ezt követően pedig folyamatosan, még az első negyedévben határoznak a víz, a csatorna, a BKV, a' szemétdíj mértékéről. Az elmúlt év tavaszán leköszönt MDF-kormány régen kapott olyan nagy dicséretet, mint amilyennel — áttételesen ugyan de — Demszky Gábor főpolgármester illette sajtó- tájékoztatóján — mondta Demeter Ervin, a Fővárosi Önkormányzat MDF frakcióvezetője az MTI- nek adott nyilatkozatában. A főpolgármester kijelentéseire reagálva rámutatott, hogy a Demszky Gábor által vázolt fejlesztések — a Lágymányosi híd, a nagykörúti vízcsőcsere, a kisföldalatti felújítása —- mind olyan beruházások, amelyek az előző kormány kezdeményezésére és jelentős anyagi támogatásával indultak el. Azért is örvendetes, hogy a főpolgármester magáénak érzi e fejlesztéseket, mert az ilyen jellegű gondolkodás jó alapot jelenthet az együttműködéshez más területen is. A Fővárosi Önkormányzat saját kezdeményezéseiről, a nem központi támogatásból megvalósuló beruházásokról egyébként Demeter Ervin szerint csak a közgyűlés költség- vetési vitája után lehetne nyilatkozni. Akkor, ha már ismert lesz, hogy mennyi pénz jut a működésre, illetve a fejlesztésekre. Hasonlóképpen aggályosnak tartja Demszky Gábor városfejlesztési elképzeléseit Cselovszki Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője is. Úgy véli, hogy az új közgyűlésnek felül kell vizsgálnia a korábbi saját fejlesztési elképzeléseit, mivel megváltoztak a körülmények. A főpolgármester sajtótájékoztatója szerinte azért is káros volt, mert még a koalíció sem állapodott meg a fejlesztésekről. A frakcióvezető úgy véli: célszerű lenne, ha az egykori közmunkák tanácsához hasonló szervezetet hoznának létre a kormány és a főváros közös fejlesztéseinek egybehangolására. Kereszténydemokrata „nem”Hajdú-Biharban Érvénytelen a megállapodás Határtalan aggodalom a Munkáspártban Rossz úton a kormány A Kereszténydemokrata Néppárt Hajdú-Bihar megyei elnöksége érvénytelennek tekinti az MSZP— SZDSZ—KDNP megállapodást. A kérdés megtárgyalására január 14-ére ösz- szehívták a párt megyei választmányát. Az elnökség erről tegnap este rövid közleményben tájékoztatott. Az ügy előzménye, hogy a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alakuló ülésén az MSZP—SZDSZ—KDNP együttműködési megállapodásának eredményeként a közgyűlés alelnökévé választották Gáli Ákos volt országgyűlési képviselőt, a KDNP megyei alelnökét. A három párt szövetségét rögzítő megállapodással nem értett egyet Bátho- ri Gábor, aki emiatt — lelkiismereti okokra hivatkozva — azonnal lemondott a KDNP megyei elnöki tisztéről. Surján László pártelnök felkérte Báthorit, hogy a Hajdú—Bihar megyei választmány összehívásáig ügyvezetőként maradjon tisztében. Sínen a tb-költségvetés Március elsején hatályba léphet a társadalombiztosítási alapok idei költség- vetése — mondta Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke. Annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy a kormány és a két biztosítási ág végül egyetlen közös törvényjavaslat-változatot terjeszt a parlament elé. Az e célt szolgáló egyeztetés folyamatban van, és a január 12-i kormányülés előtt két nappal az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat még egyszer áttekinti az idei pénzügyi tervet. Kazár kommunista bástya? Mindjobban elmérgesedik a politikai viszálykodás Kazáron —• a Nógrád megyei bányászfaluban a jelek szerint távolodik a megbékélés esélye. Mint korábban hírül adtuk, a helyhatósági választásokon alul maradt Munkáspárt kazári szervezete nem nyugodott bele abba, hogy az MSZP, a KDNP és az SZDSZ közös jelöltjével szemben sem polgármesterjelöltje nem futott be, sem a heiyi képviselő-testületben nem tudta megőrizni korábbi pozícióit, s választási csalásra hivatkozva óvást nyújtott be. A helyi és a területi választási bizottság után a panasz a Nógrád Megyei Bírósághoz került, amely megsemmisítette a választás eredményét, és új szavazást rendelt el. Mint az MSZP sajtótájékoztatóján tegnap elhangzott: mára nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai pártok mentén korábban is megosztott Kazár választási eredményéből presztízskérdést csinál a Munkáspárt, miután a települést kimondot- tan-kimondatlanul afféle mintafalunak, legfontosabb hazai bástyájának tekinti. A kormány rossz úton halad, tekintélye csökken — többek között ezt állapította meg a Munkáspárt elnöksége az új esztendő első munkanapján megtartott ülésén. Közleményük szerint a Munkáspárt elnöksége hibásnak tartja a kormánykoalíció gazdaságpolitikáját, mert az továbbra is a a fogyasztás visszafogására helyezi a hangsúlyt. Úgy véli, a kabinet szociális érzéketlenségét bizonyítja, hogy az átlagosnál nagyobb terhet ró a nyugdíjasokra, a bérből és fizetésből élőkre. Ugyancsak az MSZP— SZDSZ koalíció számlájára írják, hogy nincs elfogadható koncepció a termelés bővítésére, az adósságállomány kezelésére. Hibának tartják azt is, hogy a kormány nem fordít kellő energiát a keleti piacok visszaszerzésére sem. Hiába vártuk Magad uram... című január 2-án megjelent vezércikkünk — melynek szerzője e sorok írója volt — egyes politikuskörökben (magunk is tapasztaltuk) felháborodást váltott ki. A cikkben, mint egy szem politikusnak, Kónya Imrének mondtam köszönetét azért, mert december 30-án bátorítólag érdeklődött az iránt, hogy vajon megjelenik-e a Pest Megyei Hírlap január 2-án. Lássuk be, tévedést követtem el, hiszen jól tudjuk, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke, Schmidt Géza (ki természetesen politikus) levélben fordult a lap szüneteltetését kitervelő Hírlapkiadó Rt. vezetőjéhez, dr. Molnár Péterhez. És tiltakozott a lap megszüntetése ellen a politikusok közül például dr. Réti Miklós, a megyei önkormányzat MIÉP-es alelnöke és tiltakozott Gémesi György, a megyei önkormányzat MDF-es tagja, s többen, mint például Szauter Rudolf, volt országgyűlési képviselő, aki szintén politikus. Tőlük s másoktól, akik netán nem lettek említve, elnézést kérek, de a Magad uram... inkább azokhoz a politikusokhoz szólt, akik e lapnak a hasábjain is kijelentették: nemzeti sajtóműhelyekre van szükség, s akik most igenis közömbösen szemlélik a Pest Megyei Hírlap megszüntetésére tett kísérletet. Szóltunk azokhoz a politikusokhoz, akik lapunknak 1994-ben terjedelmes nyilatkozatokat adtak, olyanokat, amelyek más lapokban ez idő tájt alig-alig jelenhettek volna meg. Nagyon jólesett volna, ha közülük néhányan tiltakoztak volna lapunk megszüntetése ellen, ám erre hiába vártunk, ami számunkra egyértelművé teszi, hogy akkor, amikor egyesek nemzeti sajtóműhelyekről beszélnek, tulajdonképpen csak szónoki fordulatokat használnak. (Vödrös)
